Gondolkodj kevesebbet, cselekedj jobban: A tiszta elme ereje

Az aktív elme egészséges elme? A legtöbb ember vagy úgy gondolja. Azonban kiderül, hogy az elménk, bár erőteljes, többnyire útjában áll a küzdelmünknek, hogy teljes és elégedett életet éljünk.

Ebben a blogbejegyzésben a nagy dolgok elérésének egy másik módjáról fogok beszélni, egy olyan útról, amely arra épül, hogy kevesebbet (nem többet) gondolkodunk, és egy szokatlan és mentálisan kevésbé megterhelő utat követünk a teljes potenciálunk kiaknázásához.

Agyunk teljes potenciálja

A New York Times cikkében Dr. Moshe Bar, a Harvard Medical School idegtudományi professzora az elme egy különös tulajdonságát említi:

“Sok pszichológus feltételezi, hogy az elme, ha magára hagyjuk, hajlamos az ismerős asszociációk jól bejáratott útját követni. A mi eredményeink azonban arra utalnak, hogy az innovatív gondolkodás, nem pedig a rutinszerű ötletelés az alapértelmezett kognitív módunk, amikor az elménk tiszta.”

Megjegyezzük a kijelentés utolsó részét: “…amikor az elménk tiszta.”

A zsűri még nem tudja, hogy hány gondolatunk van egy nap. A 70 000-es számmal dobálóznak az interneten. Kétségtelenül jóval több ezerre tehető, ha a saját tapasztalataim helytállóak! Számomra logikus, hogy ez a sok mentális zaj elfedheti a mélyben megbúvó értékes belátás és bölcsesség jelét.”

Ha elménk természeténél fogva innovatív és kreatív, ahogy Dr. Bar állítja, érdemes jobban megértenünk, mi tart minket a legtöbbször így működni. Úgy tűnik, hogy az akadály az a sok szellemi fecsegés, ami odafent folyik. Nézzük meg alaposabban, mi a probléma a gondolkodásunkkal.”

A gondolkodásunk problémája

A gondolkodásunk érzésében élünk, nem pedig úgy, ahogy a világ valójában van. Ez mindenkire és mindenkor igaz. Ez nem is rossz dolog. A gondolatok mindenféle ötletet és felismerést hordoznak magukban, amelyek segítenek nekünk eligazodni a világban.

Boldog vagyok, hogy gondolkodhatok. Így tudom megírni ezeket a szavakat. Így tudom megtervezni az utazásaimat. Így találok ki mindenféle izgalmas játékokat és kalandokat, amiket játszhatok. Valószínűleg te is így érzel. A gondolataid nem is olyan rosszak. Sőt, kifejezetten jó érzés lehet gondolkodni!

Mi történik azonban, ha megrekedsz egy rossz érzésben? Valaki elvágja a forgalomban. A főnököd kihagy téged egy előléptetésnél. Egy versenytárs legyőz téged. A süteményed egy kicsit laposnak tűnik a sütőből. A mentális fecsegés felerősödik, és ezzel együtt egy rossz érzés keletkezik, ami úgy tűnik, örökké tart.

Egyik ilyen külső körülmény sem hordoz eredendően negatív tulajdonságot. Az a személy, aki elvágja az utadat, lehet, hogy egy sebész, aki egy beteg életét siet megmenteni. A versenyző lehet, hogy jobb sportoló és érdemesebb. A laposnak tűnő torta még mindig csodálatos ízű lehet. Mégis, úgy érezzük, hogy a külső világ változó szelei által keltett érzelmeink megingatnak bennünket. Ez nem jelent problémát, egészen addig, amíg, nos, úgy nem érezzük, hogy igen.

Agyunknak van egy olyan képessége, hogy felerősíti a negatívumokat; ezért hajlamosak vagyunk túlhangsúlyozni a kevésbé pozitív gondolatokat, amelyeket vacak érzéseknek érzünk. Túl komolyan vesszük az észleléseinket, ahelyett, hogy csupán a személyes gondolkodásunk termékének tekintenénk őket, ami attól függően változik, hogy ki a gondolkodó és az ágy melyik oldalán ébredt!

Ahogy Sydney Banks spirituális tanító írja A megvilágosodott kertész című könyvében:

“Vegyük például azt a rózsabokrot. Mindannyian ugyanazt a növényt nézzük, de az érzékelésünk róla aszerint változik, ahogyan mindannyian gondolkodunk és látunk. Lehet, hogy az egyik ember egy erőteljes rózsát lát, a másik egy olyan rózsát, amelynek jót tenne egy kis metszés, a harmadik pedig egy olyan rendetlenséget, amelyet semmiféle odafigyelés nem menthet meg. A rózsabokor nem változik; az a mód, ahogyan személyesen érzékeljük, az a mód, ahogyan mindannyian gondolkodunk, ami színezi az érzékelésünket.”

Az igazság az, hogy nem a körülmények hozzák létre azt, amit érzünk, legyenek azok pozitív vagy negatív érzések, hanem a körülményekről való gondolkodásunk az, ami elvarázsol. Varázslat? Mondhatnánk, hogy varázslat vagy átok, attól függően, hogy milyen érzés társul a gondolkodással.”

Azért töltök annyi időt a gondolkodásunk természetének megvitatásával, és azzal, hogy hogyan irányítja az élettapasztalatunkat, mert ez a megértés alapvető fontosságú annak rendezéséhez, hogyan tudunk gyümölcsözőbben boldogulni a világban. Ha a gondolataink gyakrabban sodornak minket bajba, mint ahányszor nem, nem lenne logikus belátni, hogy a kevesebb gondolkodás ígéretes megoldás a szorult helyzetünkre?

Hogyan gondolkodjunk kevesebbet

Végezzünk egy kísérletet: Próbáljunk meg nem arra gondolni, hogy mit fogunk enni a következő étkezésünkre. Ne gondolj arra, hogy milyen finom lesz az étel, hol fogod megenni, kivel fogod megenni, vagy mit fogsz enni desszertnek!

Hogy mennyire sikerül nem gondolni rá?

Nem nagyon.

Azt, amit eltaszítunk magunktól, egyre erősebbé válik. A gondolataink ugyanígy vannak ezzel. A gondolkodást nem lehet megállásra kényszeríteni. Soha nem sikerült, és rengeteg energiát pazaroltam arra, hogy megpróbáljam!

Ahelyett, hogy megpróbálnád kiiktatni a gondolkodásodat, követheted a tapasztalt meditálók és spirituális keresők által kijelölt utat. Ez egy hasonló út, amely csodákat művel az érzelmi intelligenciájukat fejleszteni kívánó, csúcsteljesítményt nyújtó vezetők és a mentális csúcsteljesítményre törekvő élsportolók számára. Az egész arról szól, hogy kitérjünk a saját utunkból. Ha észreveszünk egy akadályt, könnyebb lesz megküzdeni vele. Az akadály a megállás nélküli mentális fecsegésed.

Észreveszed a gondolkodásodat, és hagyod, hogy átjárjon rajtad. Minél kevésbé ragaszkodsz a gondolkodásodhoz, annál kevésbé nyomasztanak a gondolatok. Ne ítélkezz! Nincs történet. Csak engedd el őket, minden egyes alkalommal. Ez az elengedés folyamata ahelyett, hogy megpróbálnál aktívan tenni valamit.

Ez az a pont, ahol a meditatív gyakorlat felbecsülhetetlen értékű lehet. Dr. Barr, mint már említettük, a meditációt azon kevés gyakorlati eszközünk egyikének nevezi, amellyel a nyugodt és tiszta mentális állapotot ápolhatjuk:

“Számomra világos, hogy ez az ősi meditációs gyakorlat segít felszabadítani az elmét, hogy gazdagabb tapasztalatokat szerezzen a jelenről. Kivéve, ha éppen egy F-16-os repülőgépet vezetsz, vagy extrém félelmet élsz át, vagy orgazmusod van, az életed túl sok teret hagy az elmédnek, hogy elkalandozzon.

Az eredmény az, hogy mentális kapacitásodnak csak egy kis töredéke marad lekötve azzal, ami előtte van, és az elme vándorlása és a töprengés az életed minőségének adójává válik. Az elme tehermentesítésének képességének csiszolása, akár meditációval, akár más gyakorlattal, csodálatosan felnagyított élményt nyújthat a világról – és, ahogy tanulmányunk is sugallja, a saját elmédről.”

A figyelmesség és a meditatív gyakorlat egy művészet. Nincs helyes vagy helytelen módja annak, hogyan kell csinálni. Lehet gyakorolni séta, evés, írás, munka, játék vagy bármilyen más tevékenység közben. Bár én személy szerint szeretek egy csendes sétát tenni, vagy 10-20 percig csendben meditálni, te azt a gyakorlatot művelheted, ami neked beválik. Itt három egyszerű meditációs módot emelek ki.

A legfontosabb, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy észrevegyük, mi történik a világban, beleértve a gondolkodásunkat is (a gondolataink is a világ részei!). Hagyd, hogy a gondolataid felmerüljenek és átáramoljanak rajtad anélkül, hogy rájuk merengnél, vagy bevennéd azokat a történeteket, amelyeket el akarsz mesélni róluk. Természetes és elkerülhetetlen módon az elméd le fog nyugodni, és a nyugodt kognitív állapot előnyei megmutatkoznak.

Milyen előnyök? Próbálja ki, és győződjön meg róla!

Következtetés

A legjobb teljesítményt akkor nyújtjuk, ha kevesebbet jár a fejünkben. Kreatívabbak vagyunk a munkában, kiváló sportolók a játéktéren, és összességében jobban érezzük magunkat. Ami az utunkba áll, az a túlzott gondolkodás és a gondolatainkhoz való ragaszkodás.

A gondolatoknak megvan a céljuk, de amikor részt veszünk a világban, a legjobban akkor járunk, ha jelen vagyunk és kapcsolódunk ahhoz, ami éppen történik, nem pedig megrekedve bámuljuk elménk moziját.

A gondolatainkat ugyan nem tudjuk megállítani, de észrevehetjük őket, és emlékezhetünk arra, hogy megfigyeljük, de nem ragadjuk meg őket. A meditáció és a mindfulness gyakorlatok szintén csodákra képesek. Ami az elme lecsendesedésén keresztül feltárul, az egy kreatívabb, innovatívabb és nyugodtabb állapot, ami kétségtelenül pozitív eredményekhez vezet az élet számos területén.

A modern tudományos kutatások, mint például Bar doktor, Goleman, Davidson és mások munkája; kezdik feltárni ezeket az előnyöket. Azonban tényleg nem kell megvárni a tudományos bizonyítékok felzárkózását, Ön is kísérletezhet saját maga, és megtapasztalhatja az előnyöket, ha hajlandó kipróbálni.