Gyermekmunka
Gyermekmunka, a törvényileg meghatározott életkor alatti gyermekek foglalkoztatása. Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon a 15 év alatti gyermekek ritkán dolgoznak, kivéve a kereskedelmi mezőgazdaságban, a 20. század első felében elfogadott törvények hatékony végrehajtásának köszönhetően. Az Egyesült Államokban például az 1938. évi Fair Labor Standards Act 14 éves korhatárt állapított meg az iskolaidőn kívüli, nem feldolgozóipari munkakörökben történő foglalkoztatásra, 16 éves korhatárt az államközi kereskedelemben iskolaidőben történő foglalkoztatásra, és 18 éves korhatárt a veszélyesnek ítélt foglalkozásokra.
National Child Labor Committee collection, Library of Congress, Prints and Photographs Division (LC-DIG-nclc-02093)
National Child Labor Committee collection, Library of Congress, Prints and Photographs Division (LC-DIG-nclc-01068)
© CCTV America (A Britannica Publishing Partner)See all videos for this article
A gyermekmunka sokkal elterjedtebb a fejlődő országokban, ahol gyermekek milliói – néhányan már hétévesek – dolgoznak kőbányákban, bányákban, gyárakban, mezőkön és szolgáltató vállalkozásokban. A Közel-Kelet egyes országaiban a munkaerő több mint 10 százalékát, Latin-Amerika nagy részén és Ázsia egyes részein pedig 2-10 százalékát teszik ki. Foglalkoztatásukat vagy a munkavégzés körülményeit kevés törvény szabályozza, vagy egyáltalán nem szabályozza. A korlátozó jogszabályokat a családi szegénység és az iskolák hiánya teszi kivitelezhetetlenné.
© UK Parliament Education Service (A Britannica Publishing Partner)See all videos for this article
A gyermekmunka szabályozására irányuló mozgalom Nagy-Britanniában a 18. század végén kezdődött, amikor a nagyüzemi gyártás gyors fejlődése lehetővé tette a kisgyermekek kizsákmányolását a bányászatban és az ipari munkában. Az első, 1802-es törvény, amelynek célja a koldusgyerekek gyapotgyár-tulajdonosoknál való tanonckodásának ellenőrzése volt, hatástalan volt, mert nem rendelkezett a végrehajtásról. Az 1833-as gyári törvény mégis rendelkezett a gyári ellenőrzés rendszeréről.
Library of Congress, Washington, D.C. (LC-DIG-nclc-01581)
A gyermekmunka szabályozására irányuló szervezett nemzetközi erőfeszítések az 1890-ben Berlinben megrendezett első Nemzetközi Munkaügyi Konferenciával kezdődtek. Bár ekkor még nem született megállapodás a normákról, hasonló konferenciák és más nemzetközi lépések követték. 1900-ban a svájci Bázelben megalakult a Nemzetközi Munkaügyi Jogalkotási Szövetség, hogy a gyermekmunkára vonatkozó rendelkezéseket más nemzetközi munkaügyi jogszabályok részeként támogassa. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) által 1960-ban közzétett, a több mint 70 tagország jogszabályairól és gyakorlatáról szóló jelentés súlyos hiányosságokat mutatott ki a fiatal munkavállalók védelme terén a nem ipari munkakörökben, beleértve a mezőgazdaságot és a kézművességet. Az ILO egyik jelenlegi célja a gyermekmunka “legrosszabb formáinak” azonosítása és megoldása; ezeket a gyermekmunka minden olyan formájaként határozzák meg, amely negatívan befolyásolja a gyermek normális fejlődését. 1992-ben az ILO új részlegeként létrehozták a gyermekmunka felszámolására irányuló nemzetközi programot (IPEC). Az IPEC világszerte működő programjain keresztül a gyermekek veszélyes munkakörülményekből való kiemelésére és a gyermekmunka végleges felszámolására törekszik.”