H1N1, H5N1, H7N9? Mi a fenét jelent mindez

Tények az influenzáról – Gondolkozott már azon, hogy mit jelentenek az influenza osztályozásai? Olvasson tovább.

A 2009-ben világszerte elterjedt pandémiás influenzatörzset, vagyis a sertésinfluenzát H1N1 néven emlegették, a jelenleg Kínában terjedő új madárinfluenza pedig az A H7N9. A legtöbben valószínűleg értjük, hogy mit jelent ebben a kontextusban a madár vagy a sertés, de mit jelentenek a betűk és a számok?

Az influenzának három fő típusa fertőzi meg az embert, ezek az influenza A, B és C. Az influenza A és B egyaránt súlyos fertőzéseket okozhat, és ezek okozzák azt, amit influenzának nevezünk. Az influenza C vírusok különböznek az A és B influenzától, és csak enyhe fertőzést okoznak, ezért nem szerepelnek a vakcinákban.

A pandémiás influenzavírus olyan törzs, amelynek az emberek korábban nem voltak kitéve, így az emberek nem rendelkeznek vele szemben immunitással. Emellett gyorsan terjed a közösségben.

Amikor már egy ideje jelen van, és széleskörű immunitás van ellene, a vírus kevésbé súlyos betegséget okoz, és az éves szezonális törzsek egyikévé válik. Ezek a szezonális törzsek azonban folyamatosan változnak, soha nem térnek vissza az eredeti törzshez.

Hs és Ns

Az influenza A és B vírusoknak kétféle tüske borítja a felszínüket – a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N).

A vírusok a haemagglutinin révén a sejtek felszínén lévő receptorokra tapadnak, hogy megfertőzzék azokat, mint egy csáklya. A neuraminidáz pedig a megfelelő időben eltávolítja ezeket a receptorokat a fertőzött sejtekről, hogy az újonnan szintetizált vírusok kiszabadulhassanak és terjedhessenek.

Az influenza A vírusok között 17 különböző típusú hemagglutinin létezik, H1-től H17-ig, és kilenc különböző típusú neuraminidáz, N1-től N9-ig. Minden vírusnak van egy H-típusa (például H1) és egy N-típusa (például N1).

Míg az influenza A vírusok legtöbb törzse többféle madarat, köztük baromfit, kacsát és libát fertőz, egyes törzsek sertéseket is megfertőznek. A madárinfluenza-törzsek valóban endémiásak a vadon élő madarakban, különösen Ázsiában. Érdekes módon azonban a legtöbb madár nem betegszik meg az influenzától.

A Kínában felbukkanó új H7N9-es törzs például nem betegíti meg a madarakat, de a fertőzött emberek mintegy harmadát megöli. A H5N1 törzs viszont úgy fejlődött ki, hogy megöli a madarakat és néhány embert, aki ezektől a madaraktól fertőződik meg.

Míg tehát a H és az N számos kombinációja látható a madarakban, széles körű emberi fertőzést csak néhány okozott. A H1N1, amely az 1918-as világjárvány vírusáért és a legutóbbi sertésinfluenza-járványért felelős, a H2N2, az 1957-es ázsiai influenza világjárvány törzse, és a H3N2, az 1968-as hongkongi világjárvány törzse, amely kiszorította az ázsiai influenzát.

A jelenleg emberben keringő szezonális influenza A törzsek a H1N1 és a H3N2, de ezek sokat változtak az első emberbe kerülésük óta.

Az influenza B törzsek nem keringenek állatokban, így nem okozhatnak világjárványt. De az influenza A vírusokhoz hasonlóan folyamatosan változnak, így soha nem leszünk immunisak minden törzsre. Ezek alkotják az influenza elleni vakcina másik összetevőjét.

Immunválasz

Amikor megfertőződünk egy vírussal, vagy influenza elleni vakcinát (influenza elleni oltást) kapunk, immunválaszt indítunk. A vírus elleni antitestek tovább keringenek a szervezetünkben, és segítenek megelőzni a jövőbeni fertőzést ugyanazzal a vírustörzzsel, ha újra ki vagyunk téve neki.

Bár a szezonális “influenzaoltás” H1N1, H3N2 és influenza B vírusokat tartalmaz, a törzseket az előző év tavaszának végén keringő vírusok közül választják ki. Az egyes törzseken belül azonban folyamatos (évről évre történő) változások vannak.

Ez azt jelenti, hogy még ha a tavaly keringő influenzatörzsekkel fertőződött is meg vagy oltották be Önt, amikor az idén a vírus megjelenik, előfordulhat, hogy az már annyira megváltozott, hogy az antitestjei már nem ismerik fel. Tehát akkor is elkaphatja az influenzát, ha be van oltva.

Míg a H5N1 és H7N9 törzsek közvetlenül madarakról fertőzhetik meg az embert, ezek a vírusok még nem alkalmazkodtak eléggé ahhoz, hogy emberről emberre terjedjenek. Alkalmazkodásuk vagy véletlenszerű mutációk révén, vagy egy kevert vagy “reasszortáns” vírus létrehozásával történhet.

Ez történik, ha két különböző influenzatörzs fertőzi meg ugyanazt a gazdaszervezetet. Felcserélhetik és keverhetik génjeiket, és olyan vírust hozhatnak létre, amely immár képes emberről emberre terjedni.

Az influenza megelőzésére védőoltásokat lehet használni, de a védettséghez elengedhetetlen, hogy a H és az N megfelelő legyen. Amikor egy új pandémiás törzs, például a H5N1 vagy a H7N9 megjelenik, nem rendelkezünk vakcinával a H és az N egyedi kombinációja ellen.

A H és N típusok új kombinációjával rendelkező vírus elleni vakcina előállítása több mint hat hónapig is eltarthat, ezért mi, akik az influenzával foglalkozunk, visszatartjuk a lélegzetünket, amikor arról érkeznek jelentések, hogy számos ember fertőződött meg egy új madár- vagy állattörzzsel. Ki tudja, milyen kockaszámú lesz a következő világjárványtörzsünk?

Ez a harmadik cikk a Tények az influenzáról című sorozatunkban. A sorozat többi részének elolvasásához kattintson az alábbi linkekre.

Első rész: Az influenzáról, az influenzáról, a bájitalokról és a legfontosabb véleményformálókról

Kettedik rész: Influenza elleni védőoltás 2013-ra: ki, mit, miért és mikor?

Negyedik rész: A Tamiflu-saga megmutatja, miért kellene minden kutatási adatnak nyilvánosnak lennie

Ötödik rész: A CSL influenza elleni vakcina lyukat hagy Ausztrália pandémiás tervében

hatodik rész: Kötelezővé kellene tenni az influenza elleni védőoltást az egészségügyi dolgozók számára?

hetedik rész: Az influenzakutatás Szent Grálja: egyetemes influenza elleni vakcina

Negyedik rész: Tényleg influenza? A télen megbetegítő egyéb vírusok

Kilencedik rész: A lényeg: mennyire hatékony valójában az influenza elleni oltás?