Hammurabi király törvénykönyvének sztéléje

A modern civilizáció középpontjában a jog áll, és gyakran a közel 4000 évvel ezelőtt itt felsorolt elveken alapul.

Hammurabi király törvénykönyvének sztéléje, bazalt, babiloni, Kr.e. 1792-1750. (Musée du Louvre, Párizs)

A sztélé egy függőleges kőemlékmű vagy -jelző, gyakran szöveggel vagy domborművekkel feliratozott.

Babilónia Hammurabi idején

Hammurabi a babiloni városállamból meghódította Észak- és Nyugat-Mezopotámia nagy részét, és Kr. e. 1776-ra, ő a mezopotámiai történelem leghatalmasabb vezetője, aki úgy jellemezte magát, mint “a király, aki a föld négy negyedét engedelmessé tette”. A dokumentumok azt mutatják, hogy Hammurabi klasszikus mikromenedzser volt, aki uralmának minden aspektusával foglalkozott, és ez látszik híres jogi kódexében is, amely részleges másolatokban fennmaradt ezen a Louvre-ban található sztélén és agyagtáblákon (a sztélé egy függőleges kőemlékmű vagy -jelző, gyakran szöveggel feliratozott vagy domborművekkel díszített emlékmű). Ezt úgy is tekinthetjük, mint egy olyan emlékművet, amely Hammurabit mint az igazságosság példamutató királyát mutatja be.

Az érdekes Hammurabi ábrázolásában a jogi kódex sztélén az, hogy úgy látható, mint aki a törvényeket Sámás istentől kapja, aki ül, és a vállából villámok csapnak ki. A hangsúly itt Hammurabi jámbor teokrataként betöltött szerepén van, és azon, hogy maguk a törvények az istentől származnak.