Heterosexual risk of HIV-1 infection per sexual-act: systematic review and meta-analysis of observational studies, Marie-Claude Boily et al., The Lancet (2009)
Ez a tanulmány ugyanazon szerzők korábbi tanulmányának folytatása, amely az aktusonkénti heteroszexuális HIV-transzmissziós valószínűségeket vizsgálta. A tanulmány a heteroszexuális HIV-átvitel valószínűségével kapcsolatos összes rendelkezésre álló vizsgálati adat szisztematikus áttekintése és elemzése. A szerzők 43 olyan, különböző országokban végzett, közzétett tanulmányt tekintettek át, amelyek az aktusonkénti heteroszexuális HIV-1 átvitel valószínűségére vonatkozó becslésekről számoltak be. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a HIV-fertőzés átlagos kockázata férfiak és nők között 0,07-0,08% hüvelyi szexuális aktusonként (ami egy nagy vizsgálatban azt jelentené, hogy 10 000 védekezés nélküli hüvelyi szexuális aktusra körülbelül 7-8 átviteli eset jut), ha nem volt receptív anális közösülés, a HIV-pozitív személy tünetmentes volt, és nem voltak jelen más kofaktorok, például más szexuális úton terjedő fertőzések.
A szerzők három célkitűzése az volt, hogy összefoglaló becsléseket adjanak a HIV-1 átvitel valószínűségéről heteroszexuális kapcsolatonként; mélyreható egyváltozós és többváltozós elemzést végezzenek a különböző vizsgálati eredmények okainak feltárására; és megbecsüljék a kockázati tényezők, például a vírusszám és a nemi úton terjedő fertőzések szerepét az átvitel valószínűségében.
A szerzők rámutatnak, hogy a HIV átvitel tényleges valószínűségét egyetlen szexuális aktus során nehéz számszerűsíteni. A partnerre történő tényleges átvitel, a védekezés nélküli szexuális aktusok száma, a partner HIV-expozíciójának hossza és más lehetséges társfaktorok a szexuális aktusaikról szóló tanulmányban részt vevő személyek körében ritkán ismertek teljes mértékben, és vannak olyan be nem jelentett tényezők, mint például az, hogy egyes résztvevőknek valójában más nemi úton terjedő fertőzéseik is vannak, amelyek befolyásolhatják a tanulmányok pontosságát. Természetesen ez valószínűleg igaz a legtöbb, ha nem az összes olyan tanulmányra, amely arra próbál következtetéseket levonni, amit az emberek a szexuális életükről jelentenek.
A szerzők megállapították, hogy összességében a nők és férfiak (,04% aktusonként, vagy elméletileg minden 10 000 HIV-pozitív nővel folytatott hüvelyi szexuális aktusra körülbelül 4 HIV-fertőzéses eset jut) és a férfiak és nők közötti (.08% aktusonként vagy a HIV-pozitív férfival folytatott hüvelyi szex minden 10 000 aktusára 8 HIV-fertőzéses eset) a magas jövedelmű országokban a fertőzés alacsony kockázatát mutatják, még akkor is, ha a HIV-fertőzött személy nem részesül antiretrovirális kezelésben.
Más eredmények azt mutatták, hogy a HIV-fertőzés becsült aránya magasabb a receptív anális szex során (1,7% aktusonként vagy 17 HIV-fertőzéses eset minden 1000 anális szexuális aktusra, amelyben a “felső” HIV-pozitív), mint más szexuális aktusok esetében. A HIV-fertőzés korai (9,2-szer nagyobb) és késői fázisában (7,3-szor nagyobb) szexuális aktusok esetében is nagyobb volt a HIV-fertőzés becsült kockázata, mint a HIV-fertőzés tünetmentes fázisában történő szexuális aktusok esetében. Végül a szerzők megállapítják, hogy a kereskedelmi szexnek való kitettség és/vagy a nemi szervek fekélye bármelyik szexuális partner esetében 5,3-szorosára növelte az aktusonkénti fertőzés kockázatát azokhoz az aktusokhoz képest, amelyekben a szexuális partnerek nem rendelkeztek STI-vel.