Hogyan értékeljük az általános iskolások olvasási szintjét egész évben
Ez a cikk ingyenes forrásokat tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak az általános iskolások olvasási szintjének értékeléséhez a tanév elején és az egész tanév során. Ezek a stratégiák alkalmazhatók személyes tantermi modellben, távoktatásban vagy hibrid tantermi modellben. Emellett számos nyomtatható nyomtatványt is letölthet, amelyek segítséget nyújtanak a tanulók olvasási szintjének felmérésében. Olyan letöltések, mint az ingyenes kezdeti tanulói olvasási konferencia űrlapjaink,és az olvasási felmérés a tanulók számára.
Az értékelések segítenek az élethosszig tartó olvasás felé terelni a tanulókat
A kiegyensúlyozott olvasás olyan tantervi módszertan, amely az olvasástanítás különböző módozatait integrálja, és amelynek célja, hogy a tanulókat a készséges és élethosszig tartó olvasás felé terelje. To successfully integrate the balanced literacy approach into instruction and set students up to become lifelong readers, teachers must often assess and confer with students.
Teachers assess students in order to collect information about how much knowledge and skill the students have learned (assessment as a measurement tool). Teachers also use assessments to gauge the students’ level of learning (assessment as an evaluative tool).
There are two basic types of assessments: formative and summative.
FORMATIVE ASSESSMENTS are assessments FOR learning
-
- Journaling, conferring, observation, self-assessment, portfolios, etc.
SUMMATIVE ASSESSMENTS are assessments OF learning
-
-
Unit assessments, standardized assessments, portfolios, etc.
-
This post includes information and downloads for both formative and summative assessments.
Benefits of Pre-Assessing Students’ Reading Levels and Skills
-
Get to know individual readers
-
Provide summaries of student learning
-
Give information about student learning progress
-
Diagnose strengths and weaknesses of an individual’s learning
-
Supply direction for further learning
-
Help with goal-setting for differentiated instruction
Back-to-School Evaluations to Pre-Assess Reading Levels and Skills
Below are three reading evaluations teachers can use to at the start of the school year to pre-assess reading level and skills of elementary students.
Reading Evaluation 1: Initial Reading Conferences Using Three Different Books
The best way for me to get to know my individual readers is through my initial reading conferences, which I refer to as “Three Different Books.” Ez a konferencia értékes információkat és betekintést nyújt számomra minden egyes tanulóról, és segít az olvasástanításom alakításában is.
A kezdeti tanulói olvasási konferenciák megkezdése előtt tájékoztatom az osztályt, hogy mindegyikük velem fog találkozni, hogy többet tudjak meg a személyiségükről. Elmagyarázom, hogy mivel tanár vagyok, úgy gondolom, hogy a könyveken keresztül lehet a legjobban megismerni valamit, ezért minden diáknak három olyan könyvvel kell készülnie, amely segít nekem jobban megismerni őket.
Könyv #1: Kedvenc könyv
Az első könyv, amelyet a tanulóknak az első olvasási konferenciára magukkal kell hozniuk, a kedvenc könyvük egy példánya. Ez talán közhelyesen hangzik, de a kedvenc könyv megbeszélése minden egyes diákkal sokat elárul a személyiségükről, és segít felmérni az olvasási szintjüket.
A kedvenc könyv alapján először is felmérem, hogy az egyes diákok melyik olvasási csoportba tartoznak – motivált olvasó, motiválatlan olvasó vagy küszködő olvasó. Azzal, hogy tudom, milyen típusú olvasók a diákjaim, könnyebben látom, kiben van már meg az olvasás iránti szenvedély, és kinek van szüksége arra, hogy én gyújtsam meg a tüzet.
Vannak például olyan diákok, akik könnyedén és örömmel beszélgetnek kedvenc könyvük szereplőiről, helyszínéről, cselekményéről és problémájáról. Ezek a tanulók (a motivált olvasók) úgy tűnik, úgy ismerik a könyvet, mint a tenyerüket, és számos más könyvről is beszélnek, amelyeket éppen olvasnak.
Aztán vannak azok a tanulók, akik képesek fejezetkönyveket olvasni, és olvasniuk kellene, de ehelyett egy nagyon leegyszerűsített képeskönyvet hoznak (a motiválatlan olvasók). Természetesen egy gyerekkori kedvenc, részletes magyarázattal, hogy miért éppen azt választotta, elfogadható választás lenne, de jellemzően ez az a diák, aki nem olvasott elég fejezetes könyvet ahhoz, hogy legyen kedvence
Végül ott vannak azok a diákok, akik olyan könyvet hoznak, amit még soha nem olvastak, de kétségbeesetten kellett bármilyen könyvet találniuk, mert nyilvánvalóan nincs kedvenc könyvük (a küszködő olvasók).
A kedvenc könyvet arra is felhasználom, hogy képet kapjak arról, hogy a tanulók milyen műfajú olvasmányokhoz vonzódnak, megbeszéljük a történetszálakat, és felmérjük az olvasásértési alapkészségeket.
Könyv #2: Egy karakter, akit csodálnak
A második könyv, amit kérek a tanulóimtól, hogy hozzanak egy olyan könyvet, amelynek van egy olyan szereplője, akit csodálnak. Ez a könyv megköveteli tőlük, hogy egy kicsit mélyebbre merüljenek a gondolkodásukban, mivel a könyvről beszélgetünk a konferenciánkon.
Kérdezem, hogy miért csodálják a karaktert, vagy mit szeretnének leginkább kérdezni ettől a karaktertől és miért. Konkrét jellemrajzokat kérek, bizonyítékokkal alátámasztva a gondolkodásukat. Azt is megkérdezem, hogy ismernek-e egy másik, hasonló tulajdonságokkal rendelkező karaktert egy másik könyvből.
Ez a könyv sokat elárul a tanuló elemzőképességéről.
3. könyv: Egy könyv, amit megváltoztatnál
A harmadik könyv egy olyan könyv, amelyben szívesen megváltoztatnának valamit. Nem kell, hogy olyan könyv legyen, ami nem tetszett a diáknak, de kell, hogy legyen benne olyan rész, amit szívesen átírna, és megkérem, hogy magyarázzák meg, miért.
Ez sok diáknak elég nehéz lehet. Ez a szövegértés egy újabb szintje, amely megköveteli a diákoktól, hogy ne csak elemezzenek, hanem bizonyos értelemben szinte alkossanak is valamit a könyv egy részének megváltoztatásával.
Mikor találkozunk…
Mikor találkozunk, az információk rögzítésére egy kezdeti tanulói olvasási konferencia űrlapot használok. Azzal kezdem, hogy elolvasom mellettük az első könyvüket. Ideális esetben a tanuló az egész könyvet hangosan felolvassa nekem, azonban ha azt veszem észre, hogy nehezen megy neki, vagy (a) felváltva olvasok fel oldalakat vagy részeket, hogy segítsek neki megnyugodni, vagy (b) a tanulóm együtt olvas velem. Miközben a diákok hangosan olvasnak, mentálisan értékelem az olvasás folyékonyságát, figyelve a gördülékenységet, a sebességet, a megfogalmazást, a kifejezést, a hanglejtést stb.
Mihelyt végeztünk a könyvvel, elkezdek kérdéseket feltenni és jegyzeteket készíteni a diák-tanári konferencia űrlapomra.
Ugyanezt a folyamatot követem a másik két könyvvel, amelyet a diákok az olvasási konferenciára hoznak.
Az első konferenciák végül mindig befolyásolják az osztálytermi olvasási stratégiáimat. Minél többet tudok meg az egyes tanulók erősségeiről és gyengeségeiről, illetve kedvenceiről és ellenszenveiről, annál jobban fel tudok készülni arra, hogy irányítsam és bátorítsam őket.”
Röviden: Ha élethosszig tartó olvasókká akarjuk tenni a diákjainkat, elengedhetetlen, hogy felismerjük, hogy mindannyian egyéni olvasási úton járnak. Kezdje jól a félévet azzal, hogy letölti a kezdeti tanulói olvasási konferencia űrlapokat, és ismerje meg olvasó diákjait a saját “Három különböző könyv” találkozóinak megtartásával.”
Az olvasás értékelése 2: Olvasási felmérés a diákoknak
A diákjaimmal való tanácskozás mellett szeretek egy olvasási felmérést is kitölteni velük. Úgy tapasztaltam, hogy az olvasási felmérésen szereplő válaszok valóban felhasználhatók az olvasási szint felmérésére vagy értékelésére.
Az Olvasási felmérés diákoknak munkalapot használom arra, hogy kérdéseket tegyek fel a diákoknak az olvasást kedvelő és nem kedvelő olvasóikról, a céljaikról és az olvasásórával kapcsolatos attitűdjeikről.
A felmérést természetesen elektronikusan is kitölthetik a diákok, de én szeretem kéznél tartani a felmérés eredményeit, hogy a tanév elején végig tudjak rájuk hivatkozni.
Némelyik évben (ha az időm engedi) megkérem a diákjaimat, hogy az év végén ismét töltsék ki a felmérést, hogy lássam, hogyan változtak és fejlődtek olvasóként. A diákjaim szeretik összehasonlítani és szembeállítani az olvasási preferenciáikban az év elejétől az év végéig mutatkozó különbségeket.
Töltse le az Olvasási felmérés diákoknak feladatlapot, hogy a tanév elején használhassa az új olvasókkal.
Az olvasás értékelése 3: A Standard-tartomány fókuszának kiválasztása
Az olvasás értékelésének célja, hogy segítsen a tanároknak kitalálni, hogy a diákoknak mely Standard-tartományokkal kell a legtöbbet foglalkozniuk. Először is kiválasztok egy rövid olvasmányt, amely megfelel az általam vizsgált évfolyamnak. Szeretem, ha a szövegnek világos problémája és megoldása van. Ezután az olvasási és műveltségi standardok alapján tájékozódom.
Itt van néhány minta kérdés, amelyet a “Kulcsötletekre és részletekre” összpontosítva tennék fel:
Amint láthatod, a Szabványok alapján olyan kérdéseket állítottam össze, amelyek a legtöbb, problémát és megoldást tartalmazó novellához alkalmazhatók.
Az elő- és utóértékelést ugyanazokkal a kérdésekkel, de két különböző szöveggel szoktam elvégezni, egy szöveggel az előértékeléshez és egy másikkal az utóértékeléshez. Ezeket a kérdéseket regénytanulás utáni értékelésként is használom.
Stratégiák az olvasás értékeléséhez az egész tanév során
A tanulói konferenciák egyedülálló élményt nyújtanak a tanárok számára, hogy találkozzanak az egyes diákokkal, hogy lássák, hogyan alkalmazzák a hatékony olvasásértési stratégiákat.
A felelősség fokozatos felszabadításával a cél az, hogy a tanulók figyelmesebb és önállóbb olvasókká váljanak. A tanulókkal folytatott konferenciák során használja a Felülvizsgált Bloom-taxonómia olvasási konferencia jegyzeteit, hogy segítsen a Felülvizsgált Bloom-taxonómián alapuló különféle kérdések beépítésében: Emlékezni, megérteni, alkalmazni, elemezni, értékelni és alkotni.
Stratégia 2: Értelmezési stratégiák és értékelések
Az oktatás olyan terület, amely a technológia, a szakmai kiadványok és a kutatások fejlődése révén folyamatosan változik és fejlődik. Minden évben azon kapom magam, hogy átdolgozom, teljesen megváltoztatom, vagy akár a semmiből új óravázlatokat és tanegységeket készítek. Az egyetlen állandó dolog, ami mindezen évek alatt megmaradt számomra, az a célom, hogy megtanítsam azt, amit én a hét “alapvető olvasásértési stratégiának” nevezek. Ezek a stratégiák segítenek a diákoknak abban, hogy jobban megértsék, amit olvasnak. Emellett elősegítik a szöveg mélyebb megértését, mivel eszközként szolgálnak a szöveg elemzéséhez.
Az olvasásmegértési stratégiák segítenek a tanulóknak abban, hogy elkötelezettek maradjanak, és elgondolkodjanak azon, amit olvasnak. Az olvasási stratégiák alkalmazása megköveteli a diákoktól, hogy aktívak maradjanak a szöveg olvasása közben, ami ahhoz vezet, hogy nagyobb mértékben képesek megérteni egy szöveget.
Amikor kifejezetten tanítja a szövegértési stratégiákat, a diákok nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a stratégiákat önálló olvasás közben. Az aktív olvasók/gondolkodók általában több információt tartanak meg, és többet gondolkodnak a szövegről.
Az alábbiakban a hét alapvető olvasásértési stratégiát ismertetem, amelyet tanítok a diákjaimnak. A megfelelő kérdéseket az oktatás során, majd utána olvasásértékelő eszközként kell használni.
Töltse le a Hét alapvető olvasásmegértési stratégia tipplapját, amelyre a tanulók hivatkozhatnak, és hozzáadhatják az olvasási dossziéjukhoz és/vagy a naplójukhoz.
3. stratégia: Egyéni igényeken alapuló olvasási célok kitűzése
Minden olvasási egység elején a diákjaimmal egyénileg leülünk, hogy kitűzzünk egy olvasási célt. Kitalálunk egy olvasási fókuszt, amelyet “célba vesznek”. Együtt kitöltjük a “cél” lapot (letölthető).
Ez biztosítja, hogy minden tanítványomnak legyen egy, a tanulási szükségleteinek megfelelő, specifikus célja/célja, amelyre összpontosít. A cél/cél kijelölésével kezdjük, majd segítek a tanulóknak ötletelni a cél eléréséhez szükséges stratégiákat. A tanegység végén (és a tanegység során rendszeresen) értékeljük, hogy sikerült-e elérni a célt, vagy több időre van szükség a cél eléréséhez.
Itt egy példa arra, hogyan kell kitölteni a céllapot: Ha lenne egy diákom, akinek a “legfontosabb rész megtalálása egy szépirodalmi szövegben” célkitűzéshez/célkitűzéshez dolgoznia kellene, akkor ezt írnám: “Képesnek lenni meghatározni egy szépirodalmi szöveg legfontosabb részét”. A cél elérésére vonatkozó stratégiákhoz azt írnám, hogy: “1. Keresse meg a probléma megoldását. 2. Vegye észre, ha a főszereplő megváltozik.”
A My Target Organizer biztosítja, hogy minden tanulónak legyen egy, a tanulási igényeinek megfelelő célja vagy célkitűzése. Minden tanegység elején használja a szervezőt, hogy minden tanulónak adjon “egy célt”.
Strategy 4: Reading Engagement Inventory
At the beginning of every reading unit my students and I sit together individually to set a literacy goal. We come up with a reading focus they will “target.” Együtt kitöltjük a “cél” lapot (letölthető).
Az Olvasási elkötelezettségi leltár megfigyelési munkalapját használom, amely ötperces időközönként dobozokat tartalmaz (letölthető; az időpontokat a saját tanítási időszakodhoz igazíthatod). Megfigyelem a diákjaimat, és a következő kódokat használom az elkötelezettség rögzítésére:
√ – elkötelezett l – könyvtár
r – reagál w – ablak/körül a teremben
t – tanár n – jegyzetek
Ötpercenként körülnézek a teremben, hogy megnézzem, a diákjaim: √ – olvasással foglalkoznak; r – reagálnak a szövegre; t – olvasás helyett engem figyelnek; l – az osztálytermi könyvtárban böngésznek (ez azt mutatja meg, hogy mennyi időbe telik, amíg a diák kiválaszt egy könyvet, vagy hogy a könyvtárat használja-e az olvasás elkerülésére); w – kibámulnak az ablakon; n – jegyzetelnek/írnak a szövegről. Egyszerűen feljegyzem a kódot a tanuló neve melletti sorba ötpercenként, 30 percen keresztül.
Mindig megdöbbenek, amikor látom, hogy a nehézségekkel küzdő olvasóim mennyi időt töltenek az olvasás elkerülésével, mennyi időbe telik, amíg a halogató tanulóim valóban elkezdik, vagy hogy az olvasást nem kedvelő tanulóim mennyi időt fordítanak másra, mint olvasásra.
Ez az információ nagyon hasznos az egyéni oktatáshoz és a célok kitűzéséhez. Attól függően, hogy milyen évfolyamon dolgozom és milyen érettségi szinten vannak a diákok, megosztom velük az eredményeket. Az összegyűjtött adatok segítenek a diákoknak abban, hogy célokat tűzzenek ki maguk elé. Például egy nehézségekkel küzdő olvasó kitűzheti azt a célt, hogy növelje az olvasással töltött idejét (ha ez problémát jelent). Egy halogató ember dolgozhat azon, hogy az utasítások megadásától számított két percen belül elkezdje a munkát.
Havi egyszer, és különösen a szülői értekezletek idejének közelében igyekszem elkötelezettségi leltárt készíteni a diákjaimról. A tanulókról az elkötelezettségi leltár segítségével összegyűjtött információk segítenek megismerni őket, mint önálló olvasókat és dolgozókat, és lehetővé teszik, hogy a szülői értekezletet abban a biztos tudatban tartsam, hogy ismerem a gyermekük önálló olvasási viselkedését. Azt hiszem, Ön is felbecsülhetetlen értékűnek fogja találni ezt az eszközt.
Összefoglalva
A tanév során a diákok olvasásának értékelése több okból is fontos. Az olvasásértékelés és az olvasásfelmérés segít megismerni az egyes olvasókat, és diagnosztizálni az erősségeket és gyengeségeket. Az értékelések emellett összefoglalást adnak a tanulók tanulásáról, és tájékoztatást nyújtanak a tanulók tanulási előrehaladásáról.
Az olvasásértékelések irányt adnak a további tanuláshoz, és segítenek a differenciált oktatás céljainak meghatározásában.
Töltse le az ebben a bejegyzésben található olvasásértékelési eszközöket, hogy az iskolakezdéskor és az egész tanév során használhassa őket diákjaival.