Hogyan kezdjünk regényt: 8 módszer a lebilincseléshez

Hogyan kielégítő egy olyan regény, amely már az első oldalától fogva megragad? Ha tudod, hogyan kezdj úgy regényt, hogy már az első fejezetben magával ragadd az olvasót, az kulcsfontosságú a kiadható könyv megírásához. Íme 8 módszer arra, hogyan kezdd lebilincselően a könyvedet:

A regényt úgy kezdd, hogy az olvasónak válaszokat kelljen keresnie

Sok oka van annak, hogy miért olvasunk tovább, amikor elkezdünk egy regényt. Imádjuk a szerző leíró fantáziáját; azonosulunk a szereplőkkel, vagy lenyűgözőnek találjuk őket. Vagy éppen tetszik a szerző stílusa vagy a téma.

A történet legáltalánosabb eleme azonban a “Miért?” Miért történt az a gyilkosság? Miért estek szerelembe (vagy szerelembe) ezek a szereplők?

Ahhoz, hogy az olvasót már az első fejezetben magával ragadja, a felbujtó eseménynek vagy eseménynek (a történetet mozgásba hozó eseménynek) megválaszolatlan kérdésekkel kell hagynia az olvasót.

Donna Tartt A titkos történet (1992) című regényében már az első bekezdésből tudjuk, hogy az egyik központi szereplőt meggyilkolják. A másodiknál már tudjuk, hogy az elbeszélő is bűnrészes. Mégsem tudjuk, hogy miért. Nem tudjuk pontosan, hogy mi történt, ezért tovább olvasunk a válaszokért.

Gondoskodj arról, hogy az első bekezdés végén már ott legyen a “Miért?”. (vagy ki/mi/hol/mikor), amire az olvasódnak választ kell kapnia. Nézzük meg ezeket a példákat könyvkezdetekre különböző műfajokból:

‘Volt egy fal. Nem tűnt fontosnak. Vágatlan, durván habarcsolt sziklákból épült; egy felnőtt is átnézhetett rajta, és még egy gyerek is át tudott mászni rajta. Ahol keresztezte az úttestet, ahelyett, hogy kapu lett volna, puszta geometriává, vonallá, a határ eszméjévé fajult. De a gondolat valóságos volt. Fontos volt. Hét nemzedék óta nem volt semmi fontosabb a világon, mint ez a fal. – Ursula K. Le Guin, The Dispossessed (1974)

Az Ursula K. Le Guin e sci-fi példájában máris feltesszük a kérdést: “Miért olyan fontos a fal?” Itt egy másik kezdet, ezúttal a krimiszerző Louise Penny tollából, szintén kérdéseket hagy bennünk:

“Armand Gamache ült a kis szobában, és gondosan lezárta a dossziét, összepréselte, bezárva a szavakat. – Louise Penny, A nagy leszámolás (2016)

Kíváncsiak vagyunk, hogy Gamache miért akarja bezárni a dossziéban lévő szavakat, valamint a dosszié tartalmának természetére. Ez a két kezdet megmutatja az első sorok egyik fontos aspektusát – felfednek és elrejtenek, becsalogatnak minket.”

2: Kezdj olyan beállításokkal, amelyek hangnemet és hangulatot közvetítenek

A beállítások döntő fontosságú elemei annak, hogyan kezdjünk egy regényt úgy, hogy az olvasó kíváncsi maradjon. A helyszín:

• Hatással van a karakterek motivációira és cselekedeteire (pl. egy kisvárosi karakter úgy érzi, hogy megfullad, ezért egy nagyobb városba költözik)
• Hatással van a hangnemre és a hangulatra (egy karakter egy veszélyes területen utazik, amikor lerobban az autója – a karakter elhelyezkedése hozzájárul a fenyegető hangulathoz és hangnemhez)
• Meghatározza, hogy mi lehetséges (és mi nem) a világodban (pl.pl. egy sivatagban rekedt karakter nem tud egyszerűen vizet szerezni a csapból)

A regényed elején játssz a helyszín ezen funkcióival. Tegyük fel például, hogy a főhősöd autója éjszaka lerobban egy veszélyes területen. Hogyan befolyásolja majd a helyszín azt, hogy mit tesznek ezután? Lehet, hogy bezárják az ajtókat?

A regény kezdete a helyszínleírással: Példák

Itt vannak példák olyan regénykezdetekre, amelyek hangulatos helyszínt teremtenek:

“A borostyánszínű lámpa kigyulladt. Az előttünk haladó autók közül kettő felgyorsított, mielőtt a piros lámpa megjelent volna. A gyalogátkelőhelyen a zöld ember jele világított. A várakozók elkezdtek átkelni az úttesten, az aszfalt fekete felületére festett fehér csíkokra lépve, nincs kevesebb, mint egy zebra, mégis, így hívják. José Saramago, Vakság (1995)

Ez a kezdet egy forgalmas utcai átkelő vizuális támadását hozza létre, a színes lámpák, az autók mozgását. Megfelelő, zavarba ejtő, vizuális leírásokkal és színekkel teli környezet egy olyan regényhez, amelynek egyik fő témája és metaforája a látásképtelenség.

‘Kihúzom a hálószobám függönyét, és ott a szomjas ég, a széles folyó, tele hajókkal, csónakokkal és ilyesmikkel, de máris Vinny csokiszemére gondolok, a sampon Vinny hátán, az izzadsággyöngyök Vinny vállán, és Vinny ravasz nevetése, és mostanra már a szívem is elborul, és, Istenem, bárcsak Vinnynél ébrednék a Páva utcában, és nem a saját hülye hálószobámban.’ David Mitchell, The Bone Clocks (2014)

A helyszín (és a tinédzser karakter hozzáállása) frusztrációját sugallja, és az, ahogyan leírja az ablakán túli környezetet, és ahogyan elképzeli ennek a “Vinny” figurának a testét és nevetését, azt sugallja, hogy a karakter unja az otthonát, és egy “máshol” izgalmára vágyik. Itt az, ahogyan a karakter azonnal elképzel egy másik helyet, előrevetíti a tinédzser Holly Sykes döntését, hogy elszökik.”

3: Kezdjük a regényt érdekes párbeszéddel

Néhány regénynek sikerül megragadnia a figyelmünket anélkül, hogy azonnal belevágna a cselekménybe vagy a párbeszédbe.

A párbeszéd és a cselekmény azonban egyaránt hasznos módja a regénykezdésnek. A történet egésze szempontjából fontos cselekménnyel való kezdés szemléletes, releváns bevezetést ad. Íme például egy regénykezdet a tárgyalótermi párbeszéddel, amely azonnal kérdéseket vet fel:

“Mondja a nevét, kérem.”
“Armand Gamache.”
“És ön a Sűreté du Québec vezetője?”
“A főfelügyelő, oui.”
Gamache egyenesen ült a faszéken. Meleg volt. Tényleg perzselő volt ezen a júliusi reggelen. A felső ajkáról érezte az izzadság ízét, pedig még csak tíz óra volt. Még csak most kezdődött.”

Itt, Gamache főfelügyelő Üvegházak című könyvében (2017) Penny azonnali párbeszéddel indít, amely azt mutatja, hogy Gamache izzad a tanúk padján a kihallgatás alatt. Ha Penny sorozatának korábbi könyveit ismerő olvasók vagyunk, kíváncsiak vagyunk, vajon mi történhetett ezúttal, hogy a nyomozót a bíróság előtt kell tanúskodnia.

A párbeszéd egyben egy ügyes, tömör karakterbemutatás is – gyorsan megtudjuk, ki a kihallgatott személy, és mi a foglalkozása. A hőség leírása közvetíti Gamache kellemetlen érzését, ami feszültséget kölcsönöz a jelenetnek.

Rögtön belecsapunk a lebilincselő akcióba

A könyv megnyitása lebilincselő akcióval az egyik módja annak, hogy izgalmas, feszült helyzetbe taszítsuk az olvasót. Ez lehet olyan egyszerű dolog is, mint egy telefonhívás, mint ebben a példában Paul Auster Üvegvárosából (1985):

“Egy rossz számmal kezdődött, a telefon háromszor csörgött az éjszaka közepén, és a hang a másik végén olyasvalakit keresett, aki nem ő volt.”

A “rossz számot” hívó telefonhívás általában azzal végződik, hogy a hívó rájön, hogy rossz embert hívott. Auster “Egy rossz szám volt az, ami elkezdődött” felveti bennünk a kérdést: “Mi kezdődött?”

Íme egy akcióorientáltabb kezdet:

“Nem a készpénz az egyetlen dolog, amit apám dolgozószobájából magammal viszek, amikor elmegyek otthonról. Viszek egy kis régi arany öngyújtót – szeretem a designját és a tapintását – és egy összecsukható kést, aminek nagyon éles a pengéje. Haruki Murakami, Kafka a parton (2005).”

Rögtön elgondolkodunk azon, hogy a szereplő miért fosztogatja az apja dolgozószobáját, és hogy mire lesz szüksége az éles késnek.”

A regényt cselekménnyel (és nem elbeszéléssel) kezdjük, így könnyebben le tudjuk kötni az olvasót, mert a közvetlen jelenetbe helyezhetjük. Az olvasó átéli az intimitást és az intrikát, amikor látja, hallja, megérinti, megízleli vagy megszagolja, amit a karaktere tesz. Megmutathatod a cselekvést közvetlen magyarázat nélkül, ami még több tanácstalan kérdést vet fel.”

5: Mutass be erős karaktermotivációkat és célokat

A karakterek céljai és motivációi segítenek a regény szereplőivel való kapcsolatteremtésben. Ha korán bemutatjuk a karaktereket az egyedi hangokkal együtt, akkor az olvasóknak van egy érzelmi elem, amelyhez kapcsolódhatnak.

J.K. Rowling Harry Potter bestseller-sorozatának első könyvének harmadik bekezdésénél például már tudjuk a Harryvel való rossz bánásmódjuk motivációjának egy részét:

“A Dursley-knak mindenük megvolt, amit akartak, de volt egy titkuk is, és a legnagyobb félelmük az volt, hogy valaki felfedezi azt. Nem hitték, hogy el tudnák viselni, ha valaki rájönne Potterékre.”

Itt a félelem egy nagy, érzelmi motiváció, ami megmagyarázza a Dursley-k ideges bizalmatlanságát a gyámjukkal szemben.

A karakterek céljai és motivációi a karakter és a történet fejlődésének központi elemei. A célok és motivációk korai bevezetése azonnali irányt ad a történetnek. A történet máris elindul egy olyan eseménylánc felé, amelyet a karakterpszichológia, valamint a karakterek hiedelmeinek, szükségleteinek és vágyainak oka és hatása vezérel.”

6: Előre jelezd a jövőbeli feszültségeket és bizonytalanságokat

A karakterek számára a történet során akadályok, feszültségek és konfliktusok alakulnak ki. Ha azonban már a regényed elején megalapozod a jövőbeli feszültségeket és bonyodalmakat, az várakozást és feszültséget teremt.

Azzal, hogy A titkos történet elején elmondja, hogy gyilkosság történik, Donna Tartt már az első oldalon előrevetíti a nagy leleplezést.

Az előrevetített történeti eseménynek persze nem kell olyan drámainak lennie, mint egy gyilkosság. Az első fejezetedben bemutathatsz például két karaktert, akik között nyilvánvaló fizikai kémia van, de sértegetéseket és csúfolódásokat cserélnek. A feszültséget az adja, hogy vajon egyikük sem megy-e túl messzire a romantikus potenciáljuk ellenére.

Az elbeszélői feszültségnek ez az érzése, az az érzés, hogy a dolgok többféleképpen is alakulhatnak, lebilincselő kezdést eredményez. A rejtély és a titokzatosság alapvető fontosságú a kielégítő történetekhez.”

7: Írj incselkedő nyitó sort

Az, hogy tudod, hogyan kezdj egy regényt, azt jelenti, hogy nem csak egy remek első fejezetet, hanem egy remek első mondatot is tudsz alkotni. Jó ötlet, ha a kéziratod befejezése után újra átnézed a regényed nyitósorát, hiszen a történeted teljesebb ismerete alapján jobban meg tudod választani a nyitómondatot.

Mitől lesz jó egy első mondat? Lehet egy élénk, izgalmas helyszínleírás. Például Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégy (1949) című művének nyitó sora:

“Ragyogó, hideg áprilisi nap volt, és az órák tizenhármat ütöttek.”

Miért ütöttek az órák tizenhármat, amikor általában tizenkét órás ciklusokat követnek? És miért fontos ez a részlet? Orwell nyitó sora zavarba ejtő információkkal incselkedik velünk.

Ray Bradbury Fahrenheit 451 (1953) című disztópikus regényének nyitó sora különösen incselkedő:

“Öröm volt égni.”

A szavak oximoronnak tűnnek. Hogyan lehetne az égetés “öröm”? A mondat méltó nyitánya egy könyveket égető disztópikus társadalomról szóló könyvnek. Csak később, az első oldalon derül ki, hogy ez az a fajta égetés, amit leírnak.

Gyakorlatként, hogy javítsd az első soraidat, olvasd el csak az első sorokat legalább 10 könyvből, és jegyezd meg:

• A történet melyik elemével kezdi a szerző? (Helyszín? Karakter? Cselekmény? Emlékezet?)
• Miért jó vagy rossz ez a kezdet (a tágabb történet összefüggésében)? Milyen elvárásaid vannak a történettel kapcsolatban, ha csak ezt a mondatot olvasod?
• Milyen kérdéseid vannak csak ennek a mondatnak az alapján? Mennyire szeretnéd sürgősen megválaszolni őket?

Itt olvashatsz egy listát 30 híres regény nyitó sorairól.

Kíváncsi első fejezetvégek

A regénykezdésről szóló beszélgetés nem lenne teljes a fejezetvégek említése nélkül. Mit tesz egy hatásos fejezetzárás?

• Elhozza a történetedet egy új eseménylánc kiindulópontjához (a szereplő, akinek lerobban az autója, eléri a magányos házat, és bekopogtat az ajtón)
• Kíváncsivá teszi az olvasót, hogy megtudja, mi történik ezután (ki nyit ajtót? Megerősíti-e a lakó a környék sugallt veszélyességét, vagy megmutatja nekünk a biztonság kikötőjét ezzel a feszült háttérrel szemben?)
• A fejezetzárás lezárja a kisebb íveket, lehetővé téve a szünetet (mint egy sorozat epizódja, van egy olyan önállósági elem, amely önmagában is kielégítővé teszi az egységet)

A regényed elején gondolj az új indulásokra, amelyekhez az első fejezet végére eljuthatsz. Érkezik egy új szereplő? Változik a helyszín? Egy ilyen esemény új lehetőségeket nyit meg a történeted számára. Így az első fejezeted az utolsó mondatig lebilincselő marad.

Ha van egy könyvötleted, amit ki kell dolgoznod, vagy visszajelzésre vágysz a történetkezdetedről, csatlakozz a Most regényhez, és kapj eszközöket és kritikákat, hogy segítsenek befejezni a vázlatodat.