Hogyan olvassunk le egy MRI-t az ágyéki gerincről 8 egyszerű lépésben

Hogyan olvassunk le egy MRI-t az ágyéki gerincről Bevezetés

Az ágyéki gerinc MRI-jének olvasása meglehetősen egyszerű, ha tudjuk, hol keressük. A röntgenfilmekhez és a komputertomográfiának (CT) nevezett háromdimenziós röntgenfelvételekhez hasonlóan az MRI is nagyszerű kiegészítője a radiológiának.

Az 1980-as években egy izgalmas új egészségügyi modalitás, a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) új korszakot indított el az orvostudományban. A csúcstechnológiás MRI rádióhullámok segítségével keresi a gerinc csontjainak és lágyszöveteinek elváltozásait és rendellenességeit. Ez a képalkotó rendszer teljesen új utat nyitott a hátfájás, az isiász vagy a lábfájás okát jelentő rendellenességek keresésére. Az MRI azonban nem tudja értékelni a gerinc szalagjait, és ami a legfontosabb, nem tudja pontosan meghatározni a fájdalom okát.

A gerinc MRI lumbalis gerincének olvasása nagyon könnyen érthető, ha tudja, hol kell keresni, és az ezzel hivatásszerűen foglalkozó radiológusok nagyon egyszerűvé teszik a dolgot. Az alábbiakban egy nagyon egyszerű útmutatót olvashat, amely segít megérteni az MRI nómenklatúráját.

Az MRI nem képes pontosan meghatározni a fájdalom okát.

Két alapvető MRI-kép az ágyéki gerincről (T1 ÉS T2 képek)

Az MRI-képeknek két alapvető típusa van, amelyek a rádiófrekvenciás impulzusok időzítése alapján különböznek, ezeket T1-súlyozott képeknek és T2-súlyozott képeknek nevezzük. A T1-képek a Zsíros szöveteket emelik ki. A T2-képek a szöveteken belül a zsírt és a vizet emelik ki. Az e szövetek közötti kontraszt elképesztő részleteket emel ki.

Alapvető anatómiai ismeretek Hogyan olvassunk le egy MRI-felvételt az ágyéki gerincről

A hosszanti sagittális felvételeket, vagy ahogy én nevezem, a hosszanti baguette felvételeket a legkönnyebb felismerni. Az axiális vagy keresztmetszeti nézetek az általam szeletelt kenyér nézeteknek nevezett nézetek, amelyek a legjobbak a porckorongok kiemelésére. Az alábbiakban egy normál MRI lumbális gerincszakaszának sagittális és axiális felvételeinek legfontosabb anatómiai részeit ábrázoljuk. A gerincoszlopok a gerinc egyetlen olyan része, amelyet hátul, a hát közepén, hátulról tapintható.

The Aging Process

With age, the spine stiffens as the intervertebral discs dehydrate and slowly degenerate. MRIs demonstrate this with progressively darkening discs that lose vertical height. As they shrink, the discs begin to bulge into the central spinal canal.

• 

• 

• 

A Lumbar Disc Herniation May Disappear

Disc herniations can be large and appear permanent. However, the immune system breaks down the disc material slowly over time. If the disc herniation material remains viscous, it may disappear as seen in the picture below.

Hogyan olvassuk le az MRI lumbális gerincet 8 lépésben

1. A központi csatorna az MRI lumbális gerincben

Kezdjük a gerinc hosszában készült, más néven sagittális felvételekkel. Határozza meg a központi csatorna közepét, ahol a gerincvelő és az idegek a védő agy-gerincvelői folyadékban (liquor) úsznak. Ez a terület kiemeli a gerinc porckorongjai, csontjai, szalagjai és idegei közötti kapcsolódási pontot. Bármi, ami megszakítja a központi csatorna sima lineáris határát, potenciális problémát jelenthet. Az alábbi bal oldali ábrán egy normális kép látható, szemben a jobb oldali ábrával, amely súlyos gerincvelő-szűkületet mutat.

2. Csigolyatest

A gerinc hosszanti nézetein azonosítsa az ágyéki gerincet alkotó öt csigolyatestet. A porckorongszintek számozása felülről lefelé történik egytől ötig. Feladatuk a medence és az alsó lábszárak felé vezető érzékeny idegek megtámasztása és védelme. A porckorongoknak téglalap alakúnak kell lenniük, és a bennük lévő csontvelőnek egyenletes szürke színűnek kell lennie. Ha azonban a csigolyatestek háromszög alakúnak tűnnek, az törésre utal (mellékelt kép).

3. A csigolyatestek a csigolyacsontok és a csigolyacsontok között vannak. Igazítás

A 3. lépésben nézze meg az öt csigolyatest hátsó határainak igazítását (az alábbiakban látható piros vonal). A bal oldali kép egy normális gerincet mutat, ahol a hátsó határokat sima vonal köti össze. Ennek a sima vonalnak a csigolyatestek általi megszakadása a csont, a szalagok vagy a porckorongok kopásának eredménye. A jobb oldali képeken a gerinc instabilitásának képei láthatók. A gerinc további rendellenességei a spondylolisthesis nevű állapotot okozzák. Ha az instabilitás fokozódik, a lamina lamina törésekor pars defektus keletkezik, és ennek következménye a spondylolízis. A spondylolízis instabil gerincet ír le, ami végső soron növeli a műtét valószínűségét. Az instabilitás nagyobb terhelést jelent a porckorongokra, és az eredmény a porckorongsérv, az idegirritáció, az ízületi gyulladás és a tartós fájdalom nagyobb kockázata.

4. Porckorongok

Meghatározza továbbá a csigolyatestek közötti teret a porckorongok számára. A porckorongszinteket a csigolyatestek közötti elhelyezkedésük alapján L1-2-től L5-S1-ig számozzák. A porckorongok nagy mennyiségű folyadékot tartalmaznak, ami lehetővé teszi számukra, hogy lengéscsillapítóként működjenek. Sajnos idővel a porckorongok kiszáradnak és degenerálódnak. A véglemez törése esetén degeneratív porckorongbetegség lép fel, mivel a porckorongban lévő folyadék kiszivárog.

5. Porckorongsérv és degeneráció

A normális porckorong belsőleg jelentős fehér jellel rendelkezik (A ábra), ami normális folyadékot jelent. Ahogy a porckorong degenerálódik, a normális fehér jel sötétedik (B ábra) és szűkül (C ábra). A belső támogató folyadék elvesztésével a porckorong vastag kollagénfalai a túlzott nyomástól kifelé kezdenek kidudorodni a központi csatornába (D ábra). A kitüremkedések a porckorong falán keletkezett szakadást írják le, amelyben a folyadék a központi csatornába préselődik (E ábra). Ha egy kis anyag is kipréselődik, az enyhe porckorongsérvet eredményezhet. Ha nagy mennyiségű folyadék préselődik ki, azt porckorong extrúziónak nevezzük, amely vándorolhat (F ábra). Nagyobb az esélye a súlyos fájdalomnak, gyengeségnek, zsibbadásnak és bizsergésnek, ha több porckoronganyag préselődik a központi csatornába.

6. Idegek

A gerinc szilárd szerkezeteivel ellentétben a foramenek a gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő keskeny, kulcslyuk alakú csatornák. Ezek a foramentális csatornák teszik lehetővé az egyes ideggyökerek kilépését a gerincből. A foramenek határai kemény csontos pedikulumok és csigolyaközi porckorongok, amelyeket egy vékony hártya, az úgynevezett thecal sac burkol be, amely megakadályozza a liquor kiszivárgását.

A pácienseknél fennáll a veszélye annak, hogy a szűk foramenben a nagyobb központi csatornához képest a porckorongsérv miatt becsípődik vagy irritálódik egy ideg. Az ideggyökér kompressziója a szomszédos, laterális mélyedésnek nevezett területen következik be. A foramenális csatornában hátrafelé elhelyezkedő facetalis ízületek vagy a kapcsolódó synovialis ciszták összenyomják az ideggyököket. A cauda equina (lófarok) a gerinc alján található idegrostok kötege.

7. Axiális nézetek

Az axiális felvételek vagy szeletelt kenyér nézetek pontosabb képet nyújtanak egy adott porckorongról és a szomszédos idegekről. Egy normális porckorong (A ábra) bőséges helyet biztosít az idegek számára. Bármilyen típusú porckorongsérv (B ábra) szűkíti az általában tágas csatornákat, ami az áthaladó idegek irritációját vagy összenyomódását okozza, ami tüneteket okoz. Egy kis porckorongsérv (C ábra) nem feltétlenül okoz tüneteket. A nagy porckorongsérv (D ábra) súlyos fájdalmat, gyengeséget, zsibbadást vagy bizsergést okozhat. Idővel az ágyéki porckorong degenerálódik, először porckorongdudor vagy porckorongdudor és/vagy gyűrűs szakadás alakul ki. A porckorong-degeneráció stádiumai a porckorongsérv, a porckorong anyagának (nucleus pulposus) kitüremkedése, extrúziója és a porckorongdarab-szekvesztráció.

8. Gerincvelő-szűkület

A normális központi csatorna általában elég nagy (A ábra), és a leszálló idegeknek ad otthont és védelmet. A gerincvelő-szűkület a központi csatorna beszűkülését írja le (B ábra). Az állapot a porckorong (C ábra), a ligamentum flavum (D ábra) és a facet-ízületek (E ábra) kiterjedt kopásával együtt jelentkezik. Ahogy degenerálódnak, kitágulnak és beszűkülnek a központi csatornába, ami idegkompressziót eredményez. The resulting nerve compression can cause progressive pain, weakness and numbness.