Hogyan tévedtek (ismét) a rövid lejáratú kötvényalapok

Még 2008-ban a Morningstar rövid és ultrarövid lejáratú kötvénykategóriáiban szereplő több olyan alap, amely másodlagos jelzáloghitelek által fedezett értékpapírosított kötvényekbe fektetett, likviditási csapdába esett, mivel a csökkenő árak súlyos visszaváltásokhoz és kényszerű eladásokhoz vezettek. Az értékvesztés elég súlyos volt ahhoz, hogy néhány alap, például az ultrarövid kötvények nagy súlyú Schwab YieldPlus, megszűnjön. Ez pusztító eredmény volt a befektetők számára, akik úgy vélték, hogy ezek az eszközök csak egy kicsit kockázatosabbak, mint a készpénz.

A pénzügyi válság után a rövid lejáratú kötvényalapok sokkal vonzóbbnak tűntek, mivel a Federal Reserve elhúzódó nulla kamatláb politikája és az a félelem, hogy a minden eddiginél alacsonyabb hozamok fokozták azt a felfogást, hogy a kötvények fájdalmas medvepiaca már csak a sarkon van. Bár a nagy horderejű robbanások emléke kezdetben elriaszthatott néhány befektetőt az ultrarövid kötvényalapoktól, sokan megfordultak, amint a Fed kamatemelései (2015 decemberétől kezdve) csábítóbbá tették ezen alapok hozamait. A viszonylag biztonságos pénzpiaci alapok eközben egyre kevésbé tudták kihasználni az ultrarövid kötvényalapok számára elérhető magasabb hozamú kibocsátások egy részét.