How to Grow Desert Rose
Botanical name | Adenium obesum |
Common name | Desert rose, Sabi star, mock azalea, impala lily |
Plant type | Succulent |
Mature size | 3–9 ft. tall, 3–5 ft. wide |
Sun Exposure | Full sun |
Soil type | Sandy, well-drained |
Soil pH | Neutral to acidic |
Bloom time | Summer |
Flower color | Pink, red |
Hardiness zones | 11, 12 (USDA) |
Native area | Africa |
Toxicity | Toxic to animals and humans |
Sivatagi rózsa ápolása
A sivatagi rózsa növény gondozása egyszerű, de igényel némi finomságot. A zamatos növények családjába tartozó sok más növényhez hasonlóan a sivatagi rózsák sikeres termesztésének két fő eleme van: sok napfény és rendszeres öntözés. A növény emellett a tartósan meleg hőmérsékletet kedveli, ezért az Egyesült Államok számos részén (kivéve a 11. és 12. USDA zónát) szobanövénynek számít. A növény jellemzően a nyári hónapokban virágzik, élénk rózsaszín és piros virágokkal és élénkzöld levelekkel, mielőtt mindkettőt elveszíti, és téli álomba merül. Bár gyönyörű, némi óvatosságra int – a sivatagi rózsa növény nedve rendkívül mérgező, ezért ügyelni kell arra, hogy a gyerekek és a háziállatok ne érjék el.
Fény
A sivatagi rózsa növény teljes napsütésben fejlődik a legjobban, ezért olyan helyet válasszon otthonában a növény elhelyezésére, amely egész nap bőséges fényt kap, például egy világos ablakpárkányt vagy napozószobát. Ha olyan területen élsz, ahol a sivatagi rózsa növényt sikeresen nevelheted a szabadban, válassz olyan helyet a kertben, amelyet nem árnyékolnak magasabb növények, de talán egy kis védelmet nyújt a déli napsütés ellen, mivel az megperzselheti a növény leveleit.
Talaj
Amint a neve is mutatja, a sivatagi rózsa növény a természetesen száraz, sivatagszerű körülményekhez van szokva. Ez igaz a fény és a melegebb hőmérséklet iránti szeretetére, valamint arra is, hogy jól vízelvezető homokos vagy kavicsos talajra van szüksége. A talaj pH-értéke semleges vagy savas legyen, ideális esetben 6,0 körül mozogjon.
Víz
A sivatagi rózsa növény vízigénye az évszaktól és a hőmérséklettől függően változik. A vegetációs időszakban (késő tavasszal és nyáron) a sivatagi rózsa talaját nedvesen kell tartani, de soha nem telített. Rendszeresen ellenőrizze a talajt, és hagyja, hogy teljesen kiszáradjon, mielőtt újabb öntözést adna neki. Emellett ügyeljen arra, hogy a sivatagi rózsát olyan edénybe ültesse, amely bőséges vízelvezető lyukakkal büszkélkedhet, mivel hajlamos lehet a rothadásra, ha túl nedves lesz (egy agyag- vagy terrakottacserép szintén segíthet a felesleges nedvességgel szemben).
Az őszi és téli hónapokban (amikor a növény a természetben jellemzően nyugalmi állapotba kerül) drasztikusan csökkentheti a nedvességet, és csak minimálisan, havonta körülbelül egyszer öntözheti. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a növényed elegendő vizet kap-e a vegetációs időszak alatt, a választ a törzsén keresheted. A duzzadt, vastag törzs (a növény méretével arányosan) nagyszerű jele annak, hogy a növénye jól hidratált.
Hőmérséklet és páratartalom
Növényét mindig meleg hőmérsékleten kell tartani – gyorsan elpusztul, ha tartósan 50 Fahrenheit-fok alatti hőmérsékletnek van kitéve, és 65 és 90 fok közötti hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Ha a sivatagi rózsát a szabadba ültette, tudnia kell, hogy nem valószínű, hogy túléli az őszi vagy téli hónapok okozta fagyokat. A páratartalom nem fontos a sivatagi rózsa számára, mivel hozzászokott a száraz, forró klímához, amelyet a sivatag biztosít.
Trágyázás
A plusz tápanyagadagért (és a virágzás után több virágra való esélyért) a sivatagi rózsa aktív növekedési időszakában havonta egyszer folyékony műtrágyával (fele-fele arányban hígítva) táplálhatja. Ne trágyázza a növényt a nyugalmi időszakban.
Mérgező a sivatagi rózsa növény?
Ha olyan otthonban él, ahol háziállatok vagy kisgyermekek vannak, a sivatagi rózsa növény nem biztos, hogy az Ön számára megfelelő választás. A fajta köztudottan nagyon veszélyes, mivel tejszerű nedve halálos mérgeket tartalmaz (sőt, egykor Afrikában mérgező nyilakat használtak belőle a vadászathoz). A növény minden része mérgezőnek számít, beleértve a szárat, a törzset, a gyökereket, a leveleket és a virágokat, és az állatok azonnal megbetegedhetnek, ha csak megnyalják a növényt. Ha egy háziállat vagy állat érintkezésbe kerül a sivatagi rózsa nedvével, azonnal forduljon állatorvosához vagy a sürgősségi állatmérgezési központhoz. Az embereknek ügyelniük kell arra, hogy kesztyűt viseljenek, amikor a növénnyel dolgoznak, a nedvvel való érintkezés után szappanos vízzel mossanak kezet, és a tünetek fennállása esetén forduljanak a mérgezéselhárításhoz.
A mérgezés tünetei
A mérgezés tünetei jellemzően az expozíciót követő 12 és 36 óra között jelentkeznek, és lehetnek gyomorpanaszok, hányinger, hányás, hasmenés, hasmenés, túlzott nyáladzás, száj- vagy torokfájás, gyengeség, hasi görcsök, tág pupillák, görcsök, alacsony testhőmérséklet és remegés.
A sivatagi rózsa szaporítása
A sivatagi rózsa szaporítható dugványról, de a növények gyakran nem fejlesztik ki a jellegzetes (és nagyon kívánatos) gumós szárat. Annak érdekében, hogy a szár láthatóvá váljon, a növényt egy magas, vékony edényben kell kezdeni, mielőtt átültetjük egy rövidebb edénybe, amely lehetővé teszi, hogy a gyökérzet egy része látható legyen.
Sivatagi rózsa átültetése
A sivatagi rózsát szükség szerint, lehetőleg a meleg évszakban ültessük át. Bármilyen zamatos növény átültetésekor először győződjön meg arról, hogy a talaj teljesen száraz, mielőtt óvatosan kiveszi a növényt a cserépből. Knock away the old soil from the roots, making sure to remove any rotted or dead roots in the process. Treat any cuts with a fungicide and antibacterial solution. Place the plant in its new pot and backfill with potting soil, spreading the roots out as you repot. Leave the plant dry for a week or so, then begin to water lightly to reduce the risk of root rot.