Hozható-e vissza a kihalás széléről az északi fehér orrszarvú?
Amikor Szudán, a világ utolsó hím északi fehér orrszarvúja márciusban elpusztult egy kenyai vadrezervátumban, úgy tűnt, hogy ez jelzi fajtája végét. De lehet, hogy még nincs vége. A tudósok négy kontinensen dolgoznak orrszarvú petesejtekkel, sejtkultúrákkal, szövetekkel, vérrel és fagyasztott spermamintákkal, hogy élő északi fehér orrszarvút hozzanak világra – és talán még az egész alfaj újranépesüljön. Ha sikerrel járnak, ez lesz az első alkalom, hogy egy gyakorlatilag kihalt emlőst, amelynek nincs élő hímje, sikerült visszahozni a szakadék széléről.
Az egyik stratégia az alfaj két ismert nőstényétől függ: Szudán 29 éves lányától és 18 éves unokájától. Mivel egyikük sem elég egészséges ahhoz, hogy borjút szüljön, a tudósok azt remélik, hogy petesejtjeik egy részét kivonják, a petesejteket korábban gyűjtött fagyasztott spermával kombinálják, és az így kapott embriót beültetik egy másik nősténybe.
A legvalószínűbb, hogy a béranya egy déli fehér orrszarvú lesz, egy másik alfaj, amelynek hosszabb a szarva, több a szőre és mintegy 21 000 tagja él még Afrika déli részén. De az sem kizárt, hogy egy ló is szolgálhatna béranyaként; az orrszarvúak és a lovak ugyanabba az osztályba tartoznak – a perissodactylusok, azaz a páratlan lábú patás állatok -, és hasonló szaporodási rendszerrel rendelkeznek.
A San Diegó-i Állatkertben, amely a legtöbb fogságban született orrszarvú világrekordját tartja (eddig 176), a kutatók azt vizsgálják, hogyan lehet a legjobban kivenni az életképes petesejteket a déli fehér orrszarvúakból. Az eljárás során egy szondát vezetnek az orrszarvú végbelén keresztül a petefészekbe, majd egy katéteren keresztül kihúzzák a petesejteket. Mivel a két tonnás állat petefészkei három-négy lábnyira vannak a farától, az eljárás a legjobb esetben is nehézkes, mondja Barbara Durrant, az állatkert reprodukciós tudományokért felelős igazgatója. Eddig sikerült néhány petesejtet összegyűjteniük, de javítaniuk kell a sikerességi arányon, ha azt remélik, hogy az eljárást Szudán egyik vagy mindkét utódjánál alkalmazni tudják.
Egy másik megközelítés a közelmúltban elért áttöréseket használná ki egyfajta őssejt, az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek manipulálása terén, amelyeket más felnőtt sejtekből lehet létrehozni. San Diegó-i, csehországi, ausztriai, olaszországi és japán kutatók azon dolgoznak, hogy az északi fehér orrszarvú bőrsejtjeit ilyen őssejtekké, majd petesejtekké alakítsák át. (A japán tudósok ezt a bravúrt egérsejtekkel hajtották végre.) Az orrszarvú petesejtjét ezután spermiummal kombinálva embriót képeznének, amelyet egy béranyába ültetnének be.
Az őssejtek használatának egyik lehetséges előnye a sokszínűség, mondja Durrant. A San Diego-i állatkertnek 12 északi fehér orrszarvú sejtvonala van, és a velük való génszintű munka hatalmas genetikai változatosságú petesejteket eredményezhet – ez biztosíték a jövőbeni beltenyésztés és genetikai szűk keresztmetszetek ellen.
Egyes szakértők szerint a mesterséges megtermékenyítés és a béranya terhesség tíz éven belül élve születéshez vezethet. Durrant óvatosabb: “Habozom megadni egy időhatárt, mert egyszerűen nem tudjuk.”
A technológia csak egy része a kirakós játéknak, mondja Dino Martins, a Smithsonian kutató munkatársa és a kenyai Mpala Kutatóközpont igazgatója. A hozzáállásnak is változnia kell, mert az északi fehér orrszarvúkat kiirtó erők – háború, szegénység, orvvadászat – továbbra is fennállnak. “Kelet- és Közép-Afrika fiataljainak érezniük kell, hogy ezek az orrszarvúak az övék” – mondja Martins. “We’re only going to save what we care about.”
Subscribe to Smithsonian magazine now for just $12
This article is a selection from the June issue of Smithsonian magazine
Buy