I. és VI. Jakab (1566 – 1625)

I. Jakab angol és VI. Jakab skót király © Jakab 1603-ig volt Skócia királya, amikor is ő lett Anglia első Stuart-királya, létrehozva ezzel Nagy-Britannia királyságát.

James 1566. június 19-én született az edinburghi várban. Édesanyja Mária, skót királynő, édesapja pedig második férje, Lord Darnley volt. Darnley-t 1567 februárjában meggyilkolták. Júliusban Mária kénytelen volt lemondani kisfia javára. James nevelője, a történész és költő George Buchanan pozitív hatással volt rá, és James jó képességű tudós volt. Régensek sora kormányozta a királyságot 1576-ig, amikor Jakab névlegesen uralkodóvá vált, bár ténylegesen csak 1581-ben vette át az irányítást. Okos uralkodónak bizonyult, aki hatékonyan irányította a különböző vallási és politikai frakciókat Skóciában.

1586-ban Jakab és I. Erzsébet a berwicki szerződés értelmében szövetségesek lettek. Amikor a következő évben Erzsébet kivégeztette az édesanyját, Jakab nem tiltakozott túl hangosan – remélte, hogy őt nevezik ki Erzsébet utódjának. 1589-ben Jakab feleségül vette Anna dániai hercegnőt. Hét gyermekük közül három élte túl a felnőttkort.

1603 márciusában Erzsébet meghalt, és Jakab lett Anglia és Írország királya egy figyelemre méltóan zökkenőmentes hatalomváltás során. 1603 után csak egyszer, 1617-ben látogatott el Skóciába.

Jakab egyik nagy hozzájárulása Angliához a Biblia 1611-es, hitelesített Jakab királyi változata volt, amely több mint 250 éven át lett a standard szöveg. Csalódást okozott azonban a puritánoknak, akik azt remélték, hogy a skót egyház néhány radikálisabb vallási eszméjét is bevezeti, és a katolikusoknak, akik enyhébb bánásmódra számítottak. 1605-ben lelepleztek egy katolikus összeesküvést a király és a parlament felrobbantására. Jakabnak a királyok isteni jogába vetett szilárd meggyőződése és állandó pénzszükséglete szintén többször konfliktusba hozta őt a parlamenttel.

Külföldön Jakab megpróbálta ösztönözni az európai békét. 1604-ben véget vetett a Spanyolországgal régóta tartó háborúnak, és megpróbált házasságot kötni fia és a spanyol infánsnő között. Lányát, Erzsébetet a pfalzi választófejedelemhez, Frigyeshez adta feleségül, aki a német protestánsok vezetője volt.

János legidősebb fia, Henrik 1612-ben, felesége, Anna pedig 1619-ben halt meg. Maga Jakab 1625. március 27-én halt meg, utóda második fia, Károly lett