It’s Nature and Nurture: How Our Genes and Our Friends Shape the Way We Live Our Lives

A tudósok régóta vitatják a természet és a nevelés – a gének és a környezet – jelentőségét az emberek döntéseinek és életútjának alakításában.

A kutatások két évtizede egyre világosabbá teszik, hogy a természet és a nevelés mindig szerepet játszik – vagyis az, hogy a genetikai tényezők milyen mértékben befolyásolják a viselkedést, attól a társadalmi környezettől függ, amelyben az emberek élnek, dolgoznak és játszanak.

Két közelmúltbeli tanulmány azt mutatja be, hogy az egyének génjei és társadalmi környezetük kölcsönhatásban hogyan befolyásolják az egészséget és a viselkedést, például a dohányzást, a választott barátokat és az iskolai végzettséget.

A Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb cikke a gének és a környezet szerepével kapcsolatos új kutatásokat vizsgálja, arra összpontosítva, hogy egy serdülő társadalmi és iskolai hálózata befolyásolta-e a magasságát, súlyát vagy iskolai végzettségét.1

Míg a kutatók nem találtak kapcsolatot a magassággal vagy a testtömeggel, elemzésük azt mutatja, hogy az egyén barátainak és iskolatársainak genetikája befolyásolta, hogy mennyi ideig maradt az iskolában, még az egyén génjeinek figyelembevétele után is.

A University of North Carolina at Chapel Hill, a Stanford University, a Duke University, a University of Wisconsin-Madison, a Princeton University és a University of Colorado Boulder kutatócsoportja tanulmányát 5500 serdülő adataira alapozta, akik a National Longitudinal Study of Adolescent to Adult Health (Add Health) nevű, iskolai populációt felmérő kutatásban vettek részt, és arra kérik a résztvevőket, hogy nevezzék meg barátaikat.

“Azt mutatjuk, hogy van valami a társadalmi csoport genetikai összetételében, ami pozitív hatással van az egyénre” – mondja Jason Boardman, a University of Colorado Boulder munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. “Nem csak a te génjeidről van szó, hanem a barátaid és osztálytársaid génjeinek kumulatív hatásáról.”

Boardman szerint a legvalószínűbb magyarázat arra, hogy az osztálytársak génjei miért befolyásolják a diákok iskolai végzettségét, az, amit a kutatók “evokatív gén-környezet korrelációnak” neveznek. Például bizonyos gének növelik annak valószínűségét, hogy a gyerekek ingerlékeny temperamentumúak, ami viszont viszonylag kemény bánásmódot vált ki a szülőkből. “A génjeik teremtik meg azt a környezetet, amelynek ki vannak téve” – mondja.”

Hasonlóképpen, mondja Boardman, a tanárok pozitívan reagálhatnak bizonyos tanulócsoportokra, mert azok együttesen úgy mutatják magukat az osztályteremben – talán engedelmesebbek vagy pontosabbak a feladatokkal -, és ez független hatással van a csoport minden tagjára.

“A tanulók egy csoportja jobb bánásmódban részesülhet másoknál olyan megfigyelhető viselkedésmódok miatt, amelyek egyéni genetikai eredetűek, de társadalmi szerepet kapnak, mert pozitív választ váltanak ki a tanárból” – mondja. Ez a jobb bánásmód pedig hozzájárulhat a magasabb teljesítményhez és ahhoz, hogy ezek a diákok tovább maradnak az iskolában.”

A gének, a dohányzás és az iskolában maradás közötti kapcsolat erősebb az X generáció és az ezredfordulósok esetében

Az American Sociological Review nemrég megjelent cikke bemutatja, hogy a környezeti feltételek hogyan befolyásolják, hogy mikor és hogyan számítanak bizonyos gének.2 Egy kutatócsoport megállapította, hogy a gének, az iskolai végzettség és a dohányzás közötti kapcsolat erősebb az X generáció és a korai millenniumi korosztály (1974 és 1983 között születettek) körében, mint a Baby Boomerek és szüleik (1920 és 1959 között születettek) körében.

A University of Colorado Boulder, a University of North Carolina at Chapel Hill, a Stanford University és a Harvard University kutatócsoportja az országos reprezentatív Health and Retirement Study és az Add Health tanulmány adataira alapozta kutatását. Azért összpontosítottak az európai genetikai felmenőkkel rendelkező résztvevőkre, mert a kutatók ebben a populációban a dohányzással és az iskolai végzettséggel összefüggő géneket azonosítottak.

A korábbi kutatások olyan géncsoportokat azonosítottak, amelyek egyes viselkedési eredményekhez, köztük a dohányzáshoz és az iskolai végzettséghez kapcsolódnak. Ez a tanulmány továbbviszi ezt a kutatási irányvonalat azzal, hogy megvizsgálja az e gének és a dohányzás, illetve az iskolai végzettség közötti kapcsolatot, a generációk közötti különbségekre összpontosítva.

A magasabb iskolai végzettségű amerikaiak kisebb valószínűséggel dohányoznak. A kutatócsoport szerint ez a mintázat az újabb generációk körében kifejezettebb, ami arra utal, hogy a folyamatot a társadalmi környezet változásai irányítják.

A fiatalabb generációk körében “a több iskolát végzett egyének olyan környezetbe szelektálódnak, ahol a dohányzás már nem elfogadható, és ezért kisebb valószínűséggel dohányoznak” – írják.

Az oktatás és a dohányzás közötti változó kapcsolatban a gének is szerepet játszanak. Azok az emberek, akiknek bizonyos génjei a magasabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, egyre kisebb valószínűséggel rendelkeznek a dohányzáshoz kapcsolódó génekkel és egyre kevésbé dohányoznak – számol be Robbee Wedow, a University of Colorado Boulder munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Az elmúlt évszázadban az Egyesült Államokban az átlagos iskolai végzettség nőtt, a dohányzás aránya csökkent, mivel az egészségügyi kockázatok ismertté váltak, és az iskolázottabb emberek általában kevesebbet dohányoztak. “A dohányzás és az iskolai végzettség közötti növekvő genetikai korrelációt, amelyet találtunk, a növekvő iskolázottság közvetíti – ez tükrözi a megnövekedett iskolázottság szerepét az adott időszakban” – magyarázza Jason Boardman, a tanulmány egyik szerzője.

A megállapításaik arra utalnak, hogy a társadalmi környezet alakíthatja azt, hogy bizonyos gének milyen mértékben befolyásolják a viselkedések közötti kapcsolatot – ebben az esetben az iskolai végzettség és a dohányzás közötti kapcsolatot – mutat rá.

“A humángenetika tanulmányozása a társadalmi mechanizmusok megértésétől elválasztva félrevezető következtetéseket fog eredményezni” – érvel Boardman.”

A gének és a társadalmi környezet közötti kölcsönhatás – az úgynevezett társadalmi genom – kutatása mind a genetika, mind a társadalomtudományok számára jelentőséggel bír. A genetikusok számára ezek az eredmények aláhúzzák a társadalmi kontextus figyelembevételének fontosságát a genetikai tulajdonságok kifejeződésének tanulmányozásakor. A társadalomtudósok számára árnyaltabb képet adnak a kortársak és a társadalmi hálózatok egyéni viselkedési döntésekre gyakorolt hatásáról.

A cikk az Eunice Kennedy Shriver Nemzeti Gyermekegészségügyi és Emberi Fejlesztési Intézet (NICHD) támogatásával készült. A cikkben a következő NICHD által finanszírozott népességkutató központok kutatóinak munkáját emelték ki: Duke University, Princeton University, University of Colorado Boulder, University of North Carolina at Chapel Hill és University of Wisconsin-Madison.