Itt van, miért kedvelik a cápák a sós vizet

Ha félsz a cápáktól, van egy egyszerű módja, hogy elkerüld őket: kerüld el a cápáktól hemzsegő óceánokat, és válassz inkább egy édesvízi helyet. De miért? Pontosan mi tartja ezeket az édesvízi helyeket cápamentesnek? Egy új tanulmány ad egy magyarázatot: a legtöbb cápa valójában elsüllyedne az édesvízben.

Scott Sutherland, a Weather Network munkatársa beszámol egy új tanulmányról, amely szerint a cápák nehezen tudnak a felszínen maradni az édesebb vizekben. Egy amerikai és ausztrál biológusokból álló csapat arra volt kíváncsi, hogy miért található olyan kevés cápafaj édesvízi élőhelyeken. Az uralkodó elméletek szerint valami a cápák fizikai felépítésében megnehezíti számukra a túlélést az édesebb vizekben.

A kutatók egy hidromechanikai modell segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a cápák fiziológiája a felhajtóerőt. Mint Sutherland elmagyarázza, a cápáknak nincs úszóhólyagjuk – az a gázzal töltött szerv, amely más csontos halaknak segít lebegni. Viszont extra nagy májuk van, amely némi felhajtóerőt biztosít, és segít megakadályozni, hogy lesüllyedjenek az óceán fenekére.

Az édesvíz azonban megváltoztatja, hogy a cápák mája mekkora felhajtóerőt tud biztosítani. A kutatók megállapították, hogy amikor a cápák édesvízben úsznak, két-háromszor kisebb a felhajtóerejük, mint amikor sós vízben úsznak. Ahhoz, hogy ugyanúgy a felszínen maradjanak, mint a sós vízben, a cápáknak nyolcszor akkora májra lenne szükségük – ami nem reális egy olyan szerv esetében, amely amúgy is a legnagyobb a cápák testében.

“Csak összehasonlításképpen: egy teljesen kifejlett, 1 tonnás nagy fehér cápa mája akár 250 kilogrammot is nyomhat a mérlegen, ami több mint 3,5-szerese egy átlagos hím ember tömegének” – jegyzi meg Sutherland. Ez azt jelenti, hogy a cápának egy kéttonnás májat kellene eltartania ahhoz, hogy az édesvízben lebegjen – ez a jelenlegi tömegének kétszerese.”

Úgy tűnik tehát, hogy az óceánokat kedvelő cápák nem valószínű, hogy egyhamar alkalmazkodni fognak az édesvízhez. De ne gondoljuk, hogy ez azt jelenti, hogy soha nem fogunk uszonyt látni az édesvízben. Van néhány folyami cápa, például az íjcápák, amelyek alkalmazkodtak a kevésbé sós környezethez; a tanulmány szerint a májuk kevésbé sűrű, mint a tengeri cápáké, ami segít nekik a felszínen maradni.

Noha az édesvízi cápák száma egyre csökken, még mindig veszélyt jelenthetnek az emberre. Ha jobban belegondolunk, talán a gyerekmedence mégsem olyan rossz fürdőhely.