Jack (eszköz)
1838-ban William Joseph Curtis brit szabadalmat nyújtott be egy hidraulikus emelőre.
1851-ben Richard Dudgeon feltaláló szabadalmat kapott egy “hordozható hidraulikus présre” – a hidraulikus emelőre, amely az akkoriban használatos csavaros emelőknél sokkal jobbnak bizonyult.
A hidraulikus emelőket jellemzően műhelymunkára használják, nem pedig a járművel együtt szállítandó vészhelyzeti emelőként. A nem egy adott járműhöz tervezett emelők használata a szokásosnál nagyobb körültekintést igényel a talajviszonyok és a jármű emelőpontjának kiválasztásában, valamint az emelő kihúzása közbeni stabilitás biztosításában. A hidraulikus emelőt gyakran használják alacsony és közepes magasságú épületek liftjeinek emelésére.
A hidraulikus emelő egy összenyomhatatlan folyadékot használ, amelyet egy szivattyú dugattyúja nyom egy hengerbe. Olajat használnak, mivel az önkenő és stabil. Amikor a dugattyú visszahúzódik, egy szívó visszacsapószelepen keresztül olajat szív ki a tartályból a szivattyú kamrájába. Amikor a dugattyú előrefelé mozog, az olajat egy leeresztő visszacsapószelepen keresztül a hengerbe nyomja. A szívószelep golyója a kamrában van, és a dugattyú minden egyes húzásával kinyílik. Az ürítőszelep golyója a kamrán kívül van, és akkor nyílik ki, amikor az olajat a hengerbe nyomják. Ekkor a kamrában lévő szívógolyó bezáródik, és az olajnyomás felépül a hengerben.
PadlóemelőSzerkesztés
A padlóemelőben (más néven “kocsiemelő”) egy vízszintes dugattyú nyomja a harangláb rövid végét, a hosszú kar pedig függőleges mozgást biztosít egy emelőpadhoz, amelyet egy vízszintes összeköttetés tart vízszintesen. A padlóemelők általában görgőkkel és kerekekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az emelőpad által felvett ív kiegyenlítését. Ez a mechanizmus összecsukott állapotban alacsony profilt biztosít a jármű alatti könnyű manőverezéshez, miközben jelentős kinyúlást tesz lehetővé.
Bottle jackEdit
A palackemelő vagy whiskyemelő egy olyan emelő, amely alakjában egy palackra hasonlít, hengeres testtel és nyakkal rendelkezik. Belsejében egy függőleges emelőkosár van, amelynek tetejére valamilyen támasztópárna van rögzítve. Az emelő lehet hidraulikus vagy csavaros működésű. A hidraulikus kivitelben a hidraulikus dugattyú függőlegesen emelkedik ki a testből az alaplemezen vagy egy távoli helyen lévő szivattyú által egy nyomótömlőn keresztül biztosított hidraulikus nyomás hatására. Az egyszeres működésű dugattyúval az emelési tartomány némileg korlátozott, ezért használata a viszonylag nagy szabad magasságú járművek emelésére korlátozódik. Az olyan szerkezetek, mint például házak emelésénél a több függőleges emelődugattyú szelepeken keresztül történő hidraulikus összekapcsolása lehetővé teszi az erők egyenletes elosztását, miközben az emelés szoros ellenőrzését teszi lehetővé.
A palackemelő csavaros változata a test nyakán lévő, menetes függőleges dugattyún futó nagy anya elforgatásával működik. Az anya fogaskerékkel rendelkezik, és általában egy, a testhez csapolt ferde fogaskerék forgatja, a ferde fogaskerék kézzel, egy négyszögletes foglalatba illeszkedő emelőkarral forgatható. A dugattyúban lehet egy második csavaros dugattyú, amely teleszkóposan megduplázza az emelési tartományt.
A palackemelők akár 50 tonna teherbírásúak, és különféle tárgyak emelésére használhatók. Tipikus felhasználási területek közé tartozik a gépjárművek és házalapok javítása. A nagyobb, nagy teherbírású modellek hordóemelőként is ismertek lehetnek.
Ezt a típusú emelőt leginkább rövid függőleges emelésekhez lehet használni. A művelet megismétlésére blokkokat lehet használni, ha nagyobb mértékű emelésre van szükség.