Jannah

Jannah (arabul: جنّة), a paradicsom iszlám elképzelése. Az arab dzsannah szó rövidített változata egyszerűen “kertet” jelent. Az iszlám eszkatológia szerint a halál után az ember a sírban tartózkodik a Yawm al-Qiyāmah-ra kijelölt feltámadásig. A muszlimok úgy vélik, hogy a sírbeli életben az egyénnel való bánásmód az evilági életben elkövetett tetteinek megfelelően történik majd. A dzsannát gyakran hasonlítják a mennyországról alkotott keresztény elképzelésekhez. A muszlim hit szerint minden, amire az ember vágyik ezen a világon, ott lesz a Paradicsomban.

Magát a Paradicsomot általában a Koránban írják le. A Paradicsom legmagasabb szintje a Firdaus (فردوس), ahol a próféták, a mártírok és a legigazabb és legjámborabb emberek fognak lakni. A Dzsannah-val ellentétben a Jahannam és a Nār szavak a pokol fogalmára utalnak.

A Paradicsom leírásai

A paradicsom leírásait jelentős részletességgel említi a Korán, a hadíszok és a hagyományos tafsir (exegézis). A Paradicsomot úgy írják le, mint amelyet nyolc fő kapu vesz körül, és minden szint általában száz fokozatra oszlik. A legmagasabb szint a firdaws (néha Édennek is nevezik) nevet viseli. Ebbe először Mohamed lép be, aztán azok, akik szegénységben éltek, majd a legjámborabbak. A belépőket angyalok üdvözlik majd békés üdvözlettel vagy As-Salamu Alaykummal.

Az örök boldogság kertjei: oda lépnek be, akárcsak az igazak az apáik közül, a házastársaik és az utódaik; és angyalok lépnek be hozzájuk minden kapuból (a következő üdvözlettel):
“Béke nektek, amiért kitartottatok a türelemben! Most pedig milyen kiváló a végső otthon!”
Korán, 13. szúra (Ar-Ra’d), 23-24. ájat

Az iszlám szövegek a halhatatlan lakosok életét így írják le: boldog élet – fájdalom, bánat, félelem és szégyen nélkül – ahol minden kívánság teljesül. A hagyományok arról szólnak, hogy a lakosok egykorúak (33 év), és azonos rangúak/egyenrangúak lesznek. Életük boldogságban telik, többek között: drága köntösöket, karkötőket, illatszereket viselnek, miközben kitűnő lakomákon vesznek részt, amelyeket felbecsülhetetlen értékű edényekben szolgálnak fel halhatatlan ifjak, miközben arannyal vagy drágakövekkel kirakott heverőkön fekszenek. Más ételek között említik a húsokat, az illatos bort és a tiszta italokat, amelyek nem hoznak sem részegséget, sem buzdító veszekedést. A lakosok szüleik, házastársaik és gyermekeik társaságában fognak örülni (feltéve, hogy bejutottak a paradicsomba) – beszélgetve és felidézve a múltat.

A lakók lakhelyei kellemesek lesznek, magasan fekvő kertekkel, árnyas völgyekkel, kámforral vagy gyömbérrel illatosított szökőkutakkal; vízfolyásokkal, tejjel, mézzel és borokkal; minden évszakban finom, tövis nélküli gyümölcsökkel;

Egy nap a paradicsomban ezer földi nappal egyenlőnek számít. A paloták többek között aranyból, ezüstből és gyöngyökből készült téglákból épülnek. A hagyományok megemlítik a “káprázatos fehérségű” lovak és tevék jelenlétét is, más lényekkel együtt. Leírnak hatalmas fákat, pézsmafából készült hegyeket, amelyek között folyók folynak gyöngy- és rubinszínű völgyekben.

A négy folyó neve Saihan (Syr Darya), Jaihan (Amu Darya), Furat (Eufrátesz) és Nil (Nílus). A Salsabil egy olyan forrás neve, amely a Rahma (irgalom) és az Al-Kawthar (bőség) folyók forrása. Szidrat al-Muntaha egy lótuszfa, amely a hetedik mennyország végét jelöli, azt a határt, ahol egyetlen teremtmény sem haladhat át.”

A paradicsom lakóinak adott szép lakhelyek ellenére Isten jóváhagyását és a hozzá való közelséget tartják nagyobbnak. A Korán szerint Isten a kiválasztottakat a trónja (`arsh) közelébe viszi, egy olyan napra, amelyen “egyesek arca ragyogni fog az uruk szemlélésében”. Isten látását a legnagyobb jutalomnak tekintik, amely minden más örömöt felülmúl.”

A Paradicsomba jutás feltételei

A Korán szerint a túlvilági üdvösség alapvető feltétele az egy Istenben (Tawhid), az Utolsó Ítéletben, a jócselekedetekben és Isten összes küldöttében való hit, valamint annak a hite, hogy Mohamed Isten utolsó prófétája.

Noha az embernek jó cselekedeteket kell tennie és hinnie kell Istenben, az üdvösséget csak Isten ítélete által lehet elérni.

A Paradicsomba jutás feltételei a Korán szerint:

Akik (szabadon) költekeznek, akár jólétben, akár bajban; akik visszafogják a haragot, és megbocsátanak (minden) embernek;- mert Allah szereti azokat, akik jót cselekszenek;-
És akik, miután olyat tettek, ami miatt szégyenkezniük kell, vagy rosszat tettek saját lelküknek, komolyan emlékeztetik Allahot, és bocsánatot kérnek bűneikért,- és ki tud megbocsátani bűnöket, ha nem Allah?- és soha nem makacskodnak, ha tudatosan kitartanak (a rosszban), amit elkövettek.
Ezeknek a jutalma megbocsátás az Uruktól, és Kertek, amelyek alatt folyók folynak, – örök lakhely: Milyen kiváló jutalom azoknak, akik dolgoznak (és fáradoznak)!
Korán, 3. szúra (Al-i-Imran), 134. – 136. ájat

A Paradicsom Koráni nevei

  • Firdaws – A Paradicsom legmagasabb kertjei (al-Kahf, Al-Mu’minoon)
  • Dār al-maqāmah — The Home (Fatir)
  • Dār al-salām — Home of Peace (Yunus)
  • Dār al-akhira — The Home in the Hereafter (al-Ankabut)
  • al-Jannah — This is the most commonly used term in the Qur’an and Hadith. (Al-Baqara, Al-i-Imran,Al-Ma’ida)
  • Jannat al-‘adn — Gardens of Everlasting Bliss (At-Tawba:72, Ar-Ra’d)
  • Jannat al-khuld — The Eternal Gardens (Al-Furqan)
  • Jannat al-ma’wá — Garden of Abode (An-Najm)
  • Jannat al-na’īm — The Gardens of Delight (Al-Ma’ida, Yunus, Al-Hajj)
  • Maq’ad al-ṣidq — Assembly of Truth (Al-Qamar)
  • al-Maqām al-amīn — The House of Security (Ad-Dukhan)

How many will enter heaven

A few hadith, például a Sahl bin Sad, `Abd Allah ibn `Abbas és Abu Hurairah által elbeszéltek azt sugallják, hogy néhányan, akik az iszlám előtt, a “tudatlanság időszakában” születtek, de aztán az iszlám időszakában hittek Istenben, a viselkedésük teljes számonkérése nélkül is bejutnak a mennybe.

A Dzsannah kapui

A hadíszok szerint a Dzsannahnak nyolc kapuja van. Nevük a következő:

  1. Baab us-Salaah: Azoknak, akik pontosak voltak az imában.
  2. Baab ul-Dzsihád: Azoknak, akik részt vettek a dzsihádban.
  3. Baab us-Sadaqah: Azoknak, akik gyakrabban adakoztak.
  4. Baab ur-Rayyan: Azoknak, akik böjtöltek (sawm).
  5. Baab ul-Hajj: Azoknak, akik részt vettek az éves zarándoklaton.
  6. Baab ul-Kaazimeenal Ghaiz Wal ‘Aafina ‘Anin Naas: Azoknak, akik megbocsátottak másoknak és visszatartották haragjukat.
  7. Baab ul-Aiman: Azoknak, akik hitük révén megmenekültek a számonkéréstől és a büntetéstől.
  8. Baab udh-Dhikr: For those who showed zeal in remembering God.
  1. Annemarie Schimmel. Islam and The Wonders of Creation: The Animal Kingdom. Al-Furqan Islamic Heritage Foundation, 2003. Page 46
  2. 2.0 2.1 2.2 “Jannah”, Encyclopaedia of Islam Online
  3. Qur’an 13:23–24
  4. Hughes, Patrick (1995). “EDEN”. A Dictionary of Islam. New Delhi, India: Asian Educational Services. ISBN 8120606728..
  5. Muhyiddin Ibn ‘Arabi (2004). Divine sayings (Mishkat al-Anwar). Oxford, UK: Anqa Publishing, 105, note 7. ISBN 0953451356.
  6. Moiz Amjad. “Will Christians enter Paradise or go to Hell?”. Renaissance – Monthly Islamic journal 11(6), June, 2001.
  7. Qur’an 3:134–136
  8. Qur’an 18:107
  9. Qur’an 23:11
  10. Qur’an 35:35
  11. Qur’an 10:25
  12. Qur’an 29:64
  13. Qur’an 2:35
  14. Qur’an 3:133
  15. Qur’an 5:72
  16. Qur’an 3:72
  17. Qur’an 13:23
  18. Qur’an 25:15
  19. Qur’an 53:15
  20. Qur’an 5:65
  21. Qur’an 10:9
  22. Qur’an 22:56
  23. Qur’an 54:55
  24. Qur’an 44:51
  25. Sahih al-Bukhari, 4:54:470, Sahih al-Bukhari, 7:71:605, Sahih al-Bukhari, 7:71:648, Sahih al-Bukhari, 7:72:702
  26. The Eight Doors of Jannah