Julian Assange: Harcos vagy figyelemfelkeltő?
Szurkolók számára Julian Assange az igazság bátor harcosa. Kritikusai szerint a nyilvánosságot keresi, aki életeket veszélyeztetett azzal, hogy érzékeny információk tömkelegét hozta nyilvánosságra.
Azok, akik vele dolgoztak, intenzív, céltudatos és rendkívül intelligens emberként jellemzik Assange-t, aki kivételes képességgel rendelkezik a számítógépes kódok feltöréséhez.
Az általa 2006-ban alapított, bizalmas dokumentumokat és képeket közzétevő Wikileaks 2010 áprilisában világszerte címlapokra került, amikor közzétette azokat a felvételeket, amelyeken amerikai katonák 18 civilt lőttek agyon egy iraki helikopterről.
De még abban az évben őrizetbe vették az Egyesült Királyságban – később óvadék ellenében -, miután Svédország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene szexuális zaklatás vádja miatt.
A svéd hatóságok ki akarták hallgatni őt azok miatt az állítások miatt, amelyek szerint 2010 augusztusában megerőszakolt egy nőt, egy másikat pedig szexuálisan zaklatott és kényszerített, amikor Stockholmban járt, hogy előadást tartson.
Azt állítja, hogy mindkét találkozás teljesen közös megegyezésen alapult, és hosszas jogi csatározás következett, amelynek során menedéket kért a londoni ecuadori nagykövetségen, hogy elkerülje a kiadatását.
A követségen töltött csaknem hét év után Assange-t 2019. április 11-én tartóztatta le a brit rendőrség. Erre azután került sor, hogy Lenín Moreno ecuadori elnök twitteren közölte, hogy országa “szuverén döntést” hozott arról, hogy visszavonja menedékjogi státuszát.
A Wikileaks alapítója mindig azzal érvelt, hogy azért nem hagyhatja el a nagykövetséget, mert attól fél, hogy Svédországból kiadják az Egyesült Államoknak, és bíróság elé állítják titkos amerikai dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt.
A tisztviselők eltávolították őt a nagykövetség épületéből, és őrizetbe vették egy londoni központi rendőrőrsön.
2019. május 1-jén Assange-ot 50 hét börtönbüntetésre ítélték óvadéki feltételeinek megszegése miatt.
Hetekkel később a svéd ügyészek újraindították az Assange elleni 2010-es nemi erőszak vádjával kapcsolatos vizsgálatot.
Még abban a hónapban, az Egyesült Államok 17 új vádat emelt Assange ellen a kémkedési törvény megsértése miatt, amely titkos dokumentumok 2010-es közzétételével kapcsolatos.
A Wikileaks szerint a bejelentés “őrültség” és “a nemzetbiztonsági újságírás vége”.
Amíg Assange az Egyesült Államoknak való kiadatás elleni küzdelemre készült, a svéd ügyészek bejelentették, hogy a 2010-es nemi erőszak vádjával kapcsolatos nyomozást megszüntették.
Az ügyészek szerint az Assange elleni bizonyítékok “nem elég erősek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni ellene”, és ezzel egy évtizedes ügy véget ért.
2020 áprilisában derült ki, hogy Assange két gyermeket nemzett, miközben az ecuadori nagykövetségen belül élt.
Stella Morris, a dél-afrikai születésű ügyvédnő elmondta, hogy 2015 óta volt kapcsolatban a Wikileaks alapítójával, és egyedül neveli két kisfiukat.
A londoni Belmarsh börtönben raboskodik, Assange jogi harca az Egyesült Államoknak való kiadatása ellen folytatódik.
A 2020 szeptemberében tartott egyik kiadatási meghallgatáson egy pszichiáter szerint Assange képzeletbeli hangok és zene hallására panaszkodott.
Michael Kopelman, aki mintegy 20 alkalommal hallgatta meg Assange-t, azt mondta a bíróságnak, hogy “nagyon magas” öngyilkossági kockázatot jelentene, ha kiadnák az Egyesült Államoknak.
Hacking
Assange általában nem szívesen beszél a hátteréről, de a média érdeklődése a Wikileaks megjelenése óta felszínre hozott némi betekintést a hatásaiba.
Az ausztrál Queensland államban, Townsville-ben született 1971-ben, és gyökértelen gyermekkorban élt, miközben szülei egy vándorszínházat vezettek. 18 évesen lett apa, és hamarosan felügyeleti joggal kapcsolatos csatározások következtek.
Az internet fejlődése lehetőséget adott neki, hogy kamatoztassa korai matematikai ígéreteit, bár ez is nehézségekhez vezetett.
1995-ben Assange-t egy barátjával együtt több tucat hackertevékenységgel vádolták meg. Bár a hackercsoport elég ügyes volt ahhoz, hogy a nyomozók a nyomukra bukkanjanak, Assange-ot végül elfogták, és bűnösnek vallotta magát.
Egy több ezer ausztrál dolláros pénzbüntetést kapott – a börtönbüntetést csak azzal a feltétellel úszta meg, hogy nem követ el újra bűncselekményt.
Ezután három évig dolgozott egy akadémikus, Suelette Dreyfus mellett – aki az internet feltörekvő, felforgató oldalát kutatta -, és írt vele egy könyvet, az Undergroundot, amely bestseller lett a számítástechnikai szakmában.
Ms Dreyfus “nagyon képzett kutatóként” jellemezte Assange-t, akit “nagyon érdekelt az etika fogalma, az igazságosság fogalma, hogy mit kellene és mit nem kellene tennie a kormányoknak”.
Ezt követte egy fizika és matematika kurzus a Melbourne-i Egyetemen, ahol egy matematikai társaság kiemelkedő tagja lett, és feltalált egy bonyolult rejtvényt, amelyben a kortársak szerint kitűnt.
Wikileaks munka
A Wikileakset 2006-ban kezdte el egy csoport hasonlóan gondolkodó emberrel a világhálóról, létrehozva egy webes “halott levelesládát” a leendő kiszivárogtatók számára.
“Ahhoz, hogy forrásaink biztonságban legyenek, szét kellett szórnunk eszközeinket, mindent titkosítanunk kellett, a telekommunikációt és az embereket pedig a világ minden táján mozgatnunk kellett, hogy a különböző nemzeti joghatóságok védelmi törvényeit aktiváljuk” – mondta Assange 2011-ben a BBC-nek.
“Jók lettünk ebben, és soha nem vesztettünk el egyetlen ügyet vagy forrást sem, de nem várhatjuk el mindenkitől, hogy olyan rendkívüli erőfeszítéseket tegyen, mint amilyeneket mi teszünk”.”
Nomád életmódot folytatott, és a Wikileakset ideiglenes, változó helyszínekről irányította.
A Raffi Khatchadourian, a New Yorker magazin riportere szerint, aki több hetet utazott vele, képes volt hosszú ideig étkezés nélkül maradni, és nagyon kevés alvással a munkára koncentrálni.”
“Olyan légkört teremt maga körül, amelyben a hozzá közel álló emberek gondoskodni akarnak róla, hogy segítsenek fenntartani őt. Azt mondanám, hogy ennek valószínűleg köze van a karizmájához.”
A jogi harc legfontosabb dátumai
- 2012. május: Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága úgy dönt, hogy Assange-ot ki kell adni Svédországnak, hogy kihallgassák a vádak miatt
- 2012. június: Beutazik a londoni ecuadori nagykövetségre
- 2012. augusztus: Ecuador menedékjogot ad neki, mondván, félő, hogy emberi jogai sérülnének, ha kiadnák
- 2015. augusztus: Swedish prosecutors drop their investigation into two allegations
- December 2017: He is granted Ecuadorean citizenship
- October 2018: The Ecuadorean embassy gives him a set of house rules to follow
- April 2019: Ecuador withdraws his asylum status and he is arrested at the embassy
- May 2019 – He is sentenced to 50 weeks in jail for breaching his bail conditions
- May 2019: Sweden reopens a sexual assault investigation
- May 2019: US justice department files 17 new charges against him
- November 2019 – Swedish prosecutors discontinue an investigation into an allegation of rape against him
Read the full timeline
‘Smear campaign’
Wikileaks and Assange came to prominence with the release of the footage of the US helicopter shooting civilians in Iraq.
A videót, valamint az afganisztáni és iraki háborúról szóló titkos amerikai katonai dokumentumok tömeges közzétételét 2010 júliusában és októberében népszerűsítette és védte.
A bejelentő weboldal újabb dokumentumrészleteket tett közzé, köztük ötmillió bizalmas e-mailt az amerikai Stratfor hírszerző cégtől.
De 2010-ben a túlélésért is küzdött, amikor számos amerikai pénzintézet elkezdte blokkolni az adományokat.
Az Assange-ról szóló tudósítást akkoriban Svédország azon erőfeszítései uralták, hogy kihallgassák a 2010-es szexuális vádak miatt. Szerinte ezek az erőfeszítések politikailag motiváltak és egy lejárató kampány részei.
Assange az akkori ecuadori elnökhöz, Rafael Correához fordult segítségért, mivel a két férfi korábban hasonló nézeteket vallott a szabadságról.
Az ecuadori nagykövetségen való tartózkodását alkalmi sajtónyilatkozatok és interjúk szakították meg. A sajtó normáit vizsgáló brit Leveson-vizsgálatnak beadványt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy “széles körű pontatlan és negatív médiabeszámolókkal” szembesült.
Az egészségével kapcsolatos aggodalmak is felszínre kerültek, de 2014 augusztusában Assange elutasította azokat a híreket, amelyek szerint elhagyja a nagykövetséget, hogy orvosi kezelésre menjen.
“Jelentős győzelem”
Assange később panaszt tett az ENSZ-nél, hogy jogtalanul tartják fogva, mivel nem hagyhatja el a nagykövetséget letartóztatás nélkül.
2016 februárjában egy ENSZ-panel az ő javára döntött, és megállapította, hogy “önkényesen tartották fogva”, ezért szabadon távozhat, és kártérítést kell kapnia “szabadságától való megfosztásáért”.
Assange “jelentős győzelemnek” nevezte a döntést, és “kötelező erejűnek” nevezte azt, ami arra késztette ügyvédeit, hogy a svéd kiadatási kérelem azonnali visszavonására szólítsanak fel.
A döntés azonban nem volt jogilag kötelező erejű az Egyesült Királyságra nézve, és a brit külügyminisztérium válaszul azt mondta, hogy az “nem változtat semmin”.
2016-ban Ingrid Isgren svéd főügyész a londoni ecuadori nagykövetségre utazott, hogy kihallgassa Assange-t a 2010-es nemi erőszak vádjával kapcsolatban. Az ügyészek már megszüntették a szexuális erőszak vádjával kapcsolatos nyomozást, miután kifutottak az időből, hogy kihallgassák és vádat emeljenek ellene.
Mióta Svédország megszüntette az Assange elleni nyomozást, az ellene kiadott európai elfogatóparancs már nem érvényes.
De a Metropolitan Police szerint Assange-nak továbbra is az az enyhébb vád, hogy 2012 júniusában nem adta meg magát a bíróság előtt, ami egy évig terjedő börtönnel vagy pénzbüntetéssel büntethető.
És az ezen a vádon alapuló elfogatóparancs vezetett a 2019-es letartóztatásához. A Westminster Magistrates’ Court által 2012. június 29-én kiadott elfogatóparancsra hivatkozva a Metropolitan Police közölte, hogy Assange-ot “őrizetbe vették egy központi londoni rendőrőrsön, ahol marad, mielőtt a lehető leghamarabb a Westminster Magistrates’ Court elé állítják”.
A rendőrök elmondták, hogy az ecuadori nagykövet hívta be őket a nagykövetségre.
Ecuador változó álláspontja
Ecuador álláspontja Assange-gal szemben azután változott, hogy a Wikileakset erősen támogató Correa elnököt Lenín Moreno követte hivatalában.
Moreno és kormánya egyre frusztráltabbá vált Assange miatt, aki nem volt hajlandó betartani az általuk a követségen való további tartózkodásához előírt szabályokat.
Videós nyilatkozatában Moreno elnök azt mondta, hogy “megörökölte ezt a helyzetet”, és hogy Assange figyelmen kívül hagyta Ecuador kérését, hogy “tartsa tiszteletben és tartsa be ezeket a szabályokat”.
Moreno úr szerint a döntése azt követően született, hogy Assange “ismételten megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi életre vonatkozó jegyzőkönyveket”.
Elmondta, hogy Assange különösen “megsértette azt a normát, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe”, legutóbb 2019 januárjában, amikor a Wikileaks a Vatikánból származó dokumentumokat hozott nyilvánosságra.
Videónyilatkozatában Moreno elnök azt is elmondta, hogy kérte Nagy-Britanniától, garantálja, hogy Assange-t nem adják ki olyan országnak, ahol kínzás vagy halálbüntetés várhat rá.