Kéreg (geológia)
2007 Schools Wikipedia Selection. Kapcsolódó tantárgyak: Geológia és geofizika
A Föld metszete a magtól az exoszféráig.
A geológiában a földkéreg a bolygó legkülső rétege, a litoszféra része. A bolygókéreg általában kevésbé sűrű anyagból áll, mint a mélyebb rétegei. A Föld kérge főként bazaltból és gránitból áll. Hűvösebb és merevebb, mint a mélyebb rétegek, a köpeny és a mag.
A rétegzett bolygókon, mint például a Föld, a litoszféra folyékony belső rétegeken lebeg. A plasztikus, bár nem olvadt felső köpeny és asztenoszféra konvekciója miatt a litoszféra tektonikus lemezekre bomlik, amelyek mozognak. Az óceáni kéreg különbözik a kontinensek kéregétől. Az óceáni kéreg ( sima) 5-10 km vastag, és elsősorban egy bazaltnak nevezett sötét, sűrű kőzetből áll. A kontinentális kéreg ( sial) 20-70 km mély, és különféle, kevésbé sűrű kőzetekből áll. A kéreg hőmérséklete a levegő hőmérsékletétől a felső köpeny közelében kb. 900 °C-ig terjed.
A földkéreg eredete
A Föld a bolygó kialakulásától számított ~100 millió éven belül, 4,4 milliárd évvel ezelőtt differenciálódott bolygótestek összességéből magra, köpenyre és kéregre. Az őskéreg nagyon vékony volt, és valószínűleg sokkal erőteljesebb lemeztektonika révén került újrahasznosításra, és jelentős aszteroida-becsapódások pusztították el, amelyek sokkal gyakoribbak voltak a Naprendszer korai szakaszában. Különösen figyelemre méltó az az elmélet, amely szerint a Holdat egy ilyen nagyon nagy becsapódás alakította ki.
A Föld valószínűleg mindig is rendelkezett valamilyen bazaltos óceáni kéreggel, de vannak bizonyítékok arra, hogy már 3,8-3,9 milliárd éve kontinentális jellegű kéreg is volt. A Föld legrégebbi kérge a nyugat-ausztráliai Narryer Gneiss Terrane 3,9 Ga-korú, és a Kanadai Pajzs és a Fennoskandiai Pajzs egyes részei is ilyen korúak.
A Föld jelenlegi kontinentális kérgének nagy része elsősorban a jelenkor előtti 4,6 milliárd év és 3,9 milliárd év között, a hádészban keletkezett. Az ilyen korú kőzetek túlnyomó többsége olyan kráterekben található, ahol a kéreg vastagsága akár 70 km is lehet. A kontinentális kéreg kisebb sűrűsége az óceáni kéreghez képest megakadályozza, hogy szubdukcióval pusztuljon el. A kéregképződés az intenzív orogenitás vagy hegységképződés időszakaihoz kapcsolódik; ezek az időszakok egybeesnek az olyan szuperkontinensek kialakulásával, mint a Rodinia, a Pangea és a Gondwana. A kéreg nem annyira a gránit felhalmozódásával és metamorf ráncos övek kialakulásával, hanem a köpeny kimerülésével képződik, hogy felhajtó litoszférikus köpeny alakuljon ki.