Kórház

20. század és azon túlSzerkesztés

Az ebben a részben szereplő példák és nézőpontok elsősorban az Egyesült Államokkal foglalkoznak, és nem tükrözik a téma világszintű szemléletét. Javíthatod ezt a részt, megvitathatod a témát a beszélgetőoldalon, vagy létrehozhatsz egy új részt, ha szükséges. (2020. augusztus) (Learn how and when to remove this template message)

A 19. század végére és a 20. század elejére az olyan orvosi fejlesztések, mint az érzéstelenítés és a steril technikák, amelyek kevésbé kockázatossá tehették a műtéteket, valamint a fejlettebb diagnosztikai eszközök, például a röntgensugarak elérhetősége továbbra is vonzóbbá tették a kórházakat a kezelésre.

A modern kórházak különböző hatékonysági mutatókat mérnek, mint például a kihasználtsági arány, az átlagos tartózkodási idő, a szolgáltatásig eltelt idő, a betegelégedettség, az orvosok teljesítménye, a betegek visszafogadási aránya, a fekvőbetegek halálozási aránya és az esetösszetételi index.

Az Egyesült Államokban a kórházi felvételek száma folyamatosan nőtt, és 1981-ben érte el a csúcsot, amikor 1000 amerikaira 171 felvétel jutott, és 6933 kórház működött. Ez a tendencia később megfordult: a kórházi kezelések aránya több mint 10%-kal csökkent, az amerikai kórházak száma pedig az 1981-es 6933-ról 2016-ra 5534-re zsugorodott. A kihasználtsági arány szintén csökkent, az 1980-as 77%-ról 2013-ra 60%-ra. Ennek okai között szerepel, hogy a komplexebb ellátás egyre inkább máshol, például otthon vagy az orvosi rendelőkben érhető el, valamint az is, hogy a kórházakról a közvélemény szemében kevésbé terápiás és életveszélyes kép alakult ki. Az Egyesült Államokban egy beteg alhat kórházi ágyban, de ambuláns betegnek és “megfigyelés alatt állónak” tekintik, ha hivatalosan nem veszik fel. Az USA-ban a fekvőbeteg-ellátást a Medicare A része fedezi, de előfordulhat, hogy a kórház megfigyelés alatt tartja a beteget, amit csak a Medicare B része fedez, és a betegnek további járulékos költségeket kell fizetnie. 2013-ban a Center for Medicare and Medicaid Services (CMS) bevezette a fekvőbeteg-felvételekre vonatkozó “two-midnight” szabályt, amelynek célja, hogy csökkentse a költségtérítés szempontjából egyre növekvő számú hosszú távú “megfigyeléses” tartózkodást. Ezt a szabályt később, 2018-ban elvetették. 2016-ban és 2017-ben az egészségügyi reform és a felvételi számok folyamatos csökkenése azt eredményezte, hogy az amerikai kórházi egészségügyi rendszerek pénzügyi szempontból rosszul teljesítettek. Az Egyesült Államokban terjeszkednek a nyolc és ötven közötti ágykapacitású mikrokórházak. Hasonlóképpen, az 1970-es években népszerűsítették a szabadon álló sürgősségi osztályokat, amelyek a fekvőbeteg-ellátást igénylő betegeket kórházakba szállítják, és azóta gyorsan terjednek az Egyesült Államokban.