Ködszámítástechnika vs. felhőalapú számítástechnika: Megérti a különbséget?
Mi a ködszámítástechnika?
Ez egy olyan architektúra, amely a felhő által kínált szolgáltatásokat kiterjeszti a peremeszközökre. A ködszámítást az új felhőnek tekintik, és úgy gondolják, hogy átvette a hatalmat, de ez csak egy kiterjesztése vagy evolúciója a felhőnek.
A ködszámítástechnika lehetővé teszi a kritikus alapfunkciók, például a tárolás, a kommunikáció, a számítógép, a vezérlés, a döntéshozatal és az alkalmazási szolgáltatások elosztását közelebb az adatok keletkezéséhez.
Ez egy új elosztott architektúra, amely a felhő és minden más között húzódik. Ez teszi a ködszámítást, a köznapi értelemben vett architektúrát, és szükségessé olyan forgatókönyvek esetében, ahol a késleltetés, az adatvédelem és más adatintenzív kérdések aggodalomra adnak okot.
Elősíti a számítógépes és hálózati szolgáltatás működését. A ködszámítástechnika ugródeszkaként szolgál az edge computing számára. Ez egy olyan szabvány, amely meghatározza, hogyan kell működnie az edge computingnak.
A ködszámítás minimalizálja a késleltetést azáltal, hogy az adatokat a helyükhöz közel elemzi. Csökkenti a törzshálózatból érkező forgalmat.
A hagyományos felhőalapú számítástechnikai modellek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Az összes eszköz forgalma meghaladja a sávszélességi korlátot.
A felhőalapú számítástechnika megjelenése az IoT-eszközök fejlődésének köszönhető, és a felhő nem képes lépést tartani az ütemmel.
Egyszerűbben fogalmazva a ködszámítástechnika a felhőalapú számítástechnika plusz a dolgok internete.
Mi a felhőalapú számítástechnika?
A felhőalapú számítástechnika miatt lettek ezek a telefonok “okosak”, mivel továbbítja az adatokat, és igény szerint elérhetővé teszi az erőforrásokat és szolgáltatásokat. A jelenlegi felhőmodell azonban elmarad a fejlett IoT kezelésében.
Az alapvető probléma a késleltetés és az adatok kisebb biztonsága. A felhőalapú számítástechnika egy központosított informatikai modell, amely az adatokat és a szolgáltatásokat globálisan elérhetővé teszi, ami kissé lassú megközelítést tesz lehetővé.
Késik az erőforrások biztosításában, ahol kiterjedt hálózatról van szó.
A felhőalapú számítástechnika által nyújtott három szolgáltatás:
- IaaS (Infrastructure as a Service): Hatalmas feldolgozási teljesítményt és jobb hálózatot biztosít.
- PaaS (Platform as a Service): Jobb az új alkalmazások indításához és teszteléséhez.
- SaaS (Software as a Service): A specifikációi a különböző üzleti igényeknek megfelelően testre szabhatók.
Különbség a ködszámítás és a felhőalapú számítástechnika között
Minimalizálja a késleltetést
A ködszámítás a műveletek késleltetésének csökkentésével kaszkádosítja a rendszerhibákat. Az adatokat az eszközhöz közel elemzi, és segít a katasztrófa elhárításában.
Flexibilis hálózati sávszélesség
Tömény mennyiségű adatot továbbítanak több száz vagy több ezer peremeszközről a felhőbe, ami ködméretű feldolgozást és tárolást igényel.
A kereskedelmi repülőgépek például minden 30 perces repülés során 10 TB adatot generálnak. A ködszámítástechnika kiválasztott adatokat küld a felhőbe történeti elemzés és hosszú távú tárolás céljából.
Broad Geographic Reach
A ködszámítástechnika jobb minőségű szolgáltatásokat kínál a nagy hálózatsűrűségű területeken is telepített eszközök adatainak feldolgozásával.
A felhőalapú szerverek viszont csak IP-n keresztül kommunikálnak, az IoT-eszközök által használt végtelen számú más protokollal nem.
Real-time elemzés
A felhőalapú számítástechnika a legidőérzékenyebb adatokat elemzi, és kevesebb mint egy másodperc alatt cselekszik az adatokkal, míg a felhőalapú számítástechnika nem nyújt éjjel-nappal elérhető technikai támogatást.
Biztonság
A ködadatokat az elosztórendszer jelentős számú csomópontja elemzi, míg a felhőalapú számítástechnikában a magáninformációkat globálisan összekapcsolt csatornákon keresztül továbbítják. A rendszer így hajlamos a különböző kibertámadásokra.
Működési költségek
A felhőalapú számítástechnika licencdíja és helyszíni karbantartása alacsonyabb, mint a ködalapú számítástechnikáé. A vállalatoknak szélső eszközöket, routereket, átjárókat stb. kell vásárolniuk, ami további költséget jelent.
Fog Computing vs. Cloud Computing az IoT-projekteknél
A dolgok internete a “környezeti intelligencia” meglétét jelenti, amely magában foglalja az internethez csatlakozó érzékelőt és vezeték nélküli technológiákat, amelyek képesek azonosítani magukat tárgyakként. Az IoT lehetővé teszi, hogy bármely fizikai tárgy digitálisan reprezentálja magát.
A felhőmodellek jelenlegi kialakítása nem képes kezelni az IoT által generált adatok mennyiségét, változatosságát és sebességét. A ködszámítástechnika egy olyan új modell, amely jobban elemzi az IoT-adatokat és cselekszik velük. Az adatokat hatékonyan tárolja és könnyen hozzáférhetővé teszi.
A felhőalapú számítástechnikában a sávszélesség korlátozza, míg a ködalapú számítástechnikával ezt a problémát az adatok földközeli tárolásával oldja meg. Nem a felhőben lévő központi elosztóközponton keresztül irányít, hanem fizikailag dolgozza fel az adatokat.
Az IoT bármely iparágban növeli az eseményekre való reagálást és a tudatosságot. Például: Az olajiparban a csővezetékek érzékelői nyomásváltozást észlelnek. Erre reagálva a szivattyúk automatikusan lelassulnak, hogy elkerüljék a baleseteket.
Ahelyett, hogy a kiterjedt IoT-adatokat a felhőbe küldené, a ködszámítás ily módon a hálózat peremén elemzi a legidőérzékenyebb adatokat, így az ezredmásodpercek alatt cselekszik. A ködszámítástechnika gyors válaszokat tesz lehetővé, és csökkenti a hálózati késleltetést és forgalmat.
Következtetés
A dolgok internetének fejlődése miatt túl sok korlátozást jelent a felhőszolgáltatások számára, mivel azok nagyon látensek és elmaradnak a biztonság terén a ködszámítástechnikához képest.
Az ok, hogy a felhő távol van a kiindulási ponttól, míg a ködszámítástechnikában kevesebb mint egy másodperc alatt elemzi az adatokat és reagál rájuk.
Meg kell jegyezni, hogy a ködszámítás nem egy különálló architektúra, és nem helyettesíti a felhőszámítást, hanem csak a felhőszámítás kiterjesztése, nagyobb sávszélességgel és jobb biztonsági funkciókkal.
You may also like to Read:
4 módszer, amellyel optimalizálhatja a vállalati adattárházát
Adatszilók hátrányai: Hogyan árthatnak a vállalkozásának?