Kötvénypiac vs. részvénypiac: Mia különbség?

Kötvénypiac vs. részvénypiac: Egy áttekintés

Itt az ideje, hogy befektesse a pénzét. De hogyan is fogod pontosan elosztani ezt a pénzt? Végül is egy jól diverzifikált portfólióstratégia ajánlott, mielőtt elkezdene olyan eszközöket vásárolni, mint a részvények és kötvények. A részvények és a kötvények ugyanis a két legtöbbet forgalmazott eszköztípus – mindegyik több különböző platformon, illetve különböző piacokon vagy brókercégeknél is megvásárolható. A részvények és a kötvények között pedig fontos, elsődleges különbségek vannak.

The Bond Market

The bond market is where investors go to trade (buy and sell) debt securities, prominently bonds, which may be issued by corporations or governments. The bond market is also known as the debt or the credit market. Securities sold on the bond market are all various forms of debt. Egy kötvény, hitel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlásával pénzt kölcsönöz meghatározott időre és kamatot számít fel – ugyanúgy, ahogyan egy bank teszi ezt az adósaival szemben.

A kötvénypiac állandó, bár névleges, rendszeres jövedelemforrást biztosít a befektetőknek. Egyes esetekben, például a szövetségi kormány által kibocsátott kincstári kötvények esetében a befektetők félévente kamatot kapnak. Sok befektető úgy dönt, hogy kötvényeket tart a portfóliójában, hogy így takarékoskodjon a nyugdíjra, gyermekei oktatására vagy más hosszú távú igényekre.

A befektetők rendelkezésére áll a kutatási és elemzési eszközök széles köre, hogy további információkat szerezzenek a kötvényekről. Az Investopedia az egyik forrás, amely lebontja a piac alapjait és a különböző típusú értékpapírokat. További források közé tartozik a Yahoo! Finance’s Bond Center és a Morningstar. Ezek naprakész adatokat, híreket, elemzéseket és kutatásokat nyújtanak. A befektetők brókerszámláikon keresztül is kaphatnak pontosabb részleteket a kötvénykínálatokról.

Hol kereskednek a kötvényekkel

A kötvénypiacon nincs központi kereskedési hely, vagyis a kötvényeket főként tőzsdén kívül (OTC) értékesítik. Így az egyéni befektetők jellemzően nem vesznek részt a kötvénypiacon. Akik részt vesznek, azok közé tartoznak a nagy intézményi befektetők, mint például a nyugdíjalapok, alapítványok és alapítványok, valamint a befektetési bankok, fedezeti alapok és vagyonkezelő cégek. Azok az egyéni befektetők, akik kötvényekbe kívánnak befektetni, ezt egy vagyonkezelő által kezelt kötvényalapon keresztül tehetik meg. Sok brókercég ma már az egyéni befektetők számára is lehetővé teszi a közvetlen hozzáférést vállalati kötvénykibocsátásokhoz, állampapírokhoz, államkötvényekhez és CD-khez.

Az új értékpapírokat az elsődleges piacon bocsátják eladásra, a későbbi kereskedés pedig a másodlagos piacon zajlik, ahol a befektetők a már birtokukban lévő értékpapírokat vásárolják és adják el. Ezek a fix kamatozású értékpapírok a kötvényektől a váltókon át a kötvényekig terjednek. Azáltal, hogy ezeket az értékpapírokat a kötvénypiacon kínálják, a kibocsátók hozzájuthatnak a projektekhez vagy más szükséges kiadásokhoz szükséges finanszírozáshoz.

Kik vesznek részt a kötvénypiacon?

A kötvénypiacon részt vevő három fő csoport a következő:

• Kibocsátók: Ezek azok a szervezetek, amelyek eszközöket fejlesztenek ki, jegyeznek be és értékesítenek a kötvénypiacon, legyenek azok vállalatok vagy különböző kormányzati szintek. Az Egyesült Államok Kincstára például kincstári kötvényeket bocsát ki, amelyek olyan hosszú lejáratú értékpapírok, amelyek félévente kamatot fizetnek a befektetőknek, és 10 év múlva lejárnak. A kötvénypiac bizonyos szektoraiba, például az amerikai kincstári értékpapírokba való befektetésről azt mondják, hogy kevésbé kockázatos, mint a részvénypiacokra való befektetés, amelyek hajlamosak a nagyobb volatilitásra.
• Underwriters: A biztosítók általában a pénzügyi világban értékelik a kockázatokat. A kötvénypiacon az underwriter értékpapírokat vásárol a kibocsátóktól, és azokat nyereségért továbbértékesíti.
• Résztvevők: Ezek a szervezetek kötvényeket és más kapcsolódó értékpapírokat vásárolnak és adnak el. A kötvények megvásárlásával a résztvevő kölcsönt nyújt az értékpapír időtartamára, és cserébe kamatot kap. A lejárat után a kötvény névértékét visszafizetik a résztvevőnek.

Kötvényminősítések

A kötvényeket általában egy kötvényminősítő ügynökség, például a Standard & Poor’s és a Moody’s minősíti befektetési kategóriába. Ez a minősítés – egy betűjelben kifejezett osztályzat – megmondja a befektetőknek, hogy mekkora a kötvény nemteljesítésének kockázata. Egy “AAA” vagy “A” minősítésű kötvény kiváló minőségű, míg egy “A” vagy “BBB” minősítésű kötvény közepes kockázatú. A “BB” vagy annál alacsonyabb minősítésű kötvények magas kockázatúnak számítanak.

A tőzsde

A tőzsde az a hely, ahol a befektetők részvénypapírokkal – például törzsrészvényekkel – és származékos termékekkel – beleértve az opciókat és a határidős ügyleteket – kereskednek. A részvényekkel tőzsdéken kereskednek. A részvények, azaz részvények vásárlása azt jelenti, hogy Ön egy nagyon kis tulajdoni részesedést vásárol egy vállalatban. Míg a kötvénytulajdonosok pénzt kölcsönöznek kamatra, a részvénytulajdonosok kis részesedést vásárolnak a vállalatokban abban a hitben, hogy a vállalat jól teljesít, és a megvásárolt részvények értéke növekedni fog.

A tőzsde elsődleges funkciója, hogy a vevőket és az eladókat egy tisztességes, szabályozott és ellenőrzött környezetben hozza össze, ahol végre tudják hajtani az ügyleteiket. Ez biztosítja az érintettek számára a bizalmat, hogy a kereskedés átláthatóan történik, és hogy az árazás tisztességes és becsületes. Ez a szabályozás nemcsak a befektetőket segíti, hanem azokat a vállalatokat is, amelyek értékpapírjaival kereskednek. A gazdaság akkor virágzik, ha a részvénypiac megőrzi szilárdságát és általános egészségét.

A kötvénypiachoz hasonlóan a részvénypiacnak is két összetevője van. Az elsődleges piac az elsőként kibocsátott részvények számára van fenntartva: ezen a piacon bocsátják ki az első nyilvános kibocsátásokat (IPO). Ezt a piacot a jegyzési garanciavállalók segítik, akik meghatározzák az értékpapírok kezdeti árát. A részvényeket ezután a másodlagos piacon nyitják meg, ahol a legtöbb kereskedési tevékenység zajlik.

A kiemelkedő amerikai tőzsdék

Az Egyesült Államokban a kiemelkedő tőzsdék közé tartoznak:

• Nasdaq, egy globális, elektronikus tőzsde, amely a világ különböző részeiről származó kisebb kapitalizációjú vállalatok értékpapírjait jegyzi. Bár az index nagy részét a technológiai és pénzügyi részvények teszik ki, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások, az egészségügy és a közművek is szerepelnek benne. Ez a tőzsde képezi az amerikai technológiai szektor referenciaindexének alapját is.
• A New York Stock Exchange (NYSE) a világ legnagyobb tőzsdéje a jegyzett értékpapírok teljes piaci tőkeértéke alapján. A legtöbb legrégebbi és legnagyobb nyilvánosan jegyzett vállalatot a NYSE-n jegyzik. A NYSE több fúzión ment keresztül, legutóbb 2013-ban az Intercontinental Exchange (ICE) vásárolta meg. A NYSE harminc legnagyobb vállalata alkotja a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet, amely a világ egyik legrégebbi és leglátogatottabb indexe.
• American Stock Exchange (AMEX), amelyet 2017-ben a NYSE Euronext felvásárolt és NYSE American lett belőle. Először az új termékek és eszközosztályok kereskedéséről és bevezetéséről volt ismert. A tőzsde volt az első, amely ETF-et is bevezetett. Az elektronikusan működő tőzsdén főként kis kapitalizációjú részvények találhatók.

Ezeket a piacokat az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) szabályozza.

Főbb különbségek

A kötvény- és részvénypiacok közötti egyik fő különbség, hogy a részvénypiacnak vannak központi helyei vagy tőzsdéi, ahol a részvényeket adják-veszik.

A másik fő különbség a részvény- és kötvénypiac között az egyes piacokra történő befektetéssel járó kockázat. A részvények esetében a befektetők olyan kockázatoknak lehetnek kitéve, mint az ország- vagy geopolitikai kockázat (attól függően, hogy egy vállalat hol folytat üzleti tevékenységet vagy hol van a székhelye), a devizakockázat, a likviditási kockázat vagy akár a kamatkockázat, amelyek hatással lehetnek egy vállalat adósságára, a készpénzállományára és az eredményére.

A kötvények ezzel szemben jobban ki vannak téve az olyan kockázatoknak, mint az infláció és a kamatlábak. Amikor a kamatlábak emelkednek, a kötvények árfolyama általában csökken. Ha a kamatlábak magasak, és a kötvényt a lejárat előtt el kell adnia, előfordulhat, hogy végül kevesebbet kap a vételárnál. Ha olyan vállalattól vásárol kötvényt, amely nem stabil pénzügyi helyzetben van, akkor hitelkockázatnak teszi ki magát. Ilyen esetben a kötvénykibocsátó nem képes fizetni a kamatokat, és így nemfizetésre kényszerül.

A részvénypiac teljesítménye nagyjából olyan indexek segítségével mérhető, mint az S&P 500 vagy a Dow Jones Industrial Average. Hasonlóképpen, a kötvényindexek, például a Barclays Capital Aggregate Bond Index segítségével a befektetők nyomon követhetik a kötvényportfóliók teljesítményét.