Különbség a litográfia és a nyomat között

Függetlenül attól, hogy Ön lelkes műgyűjtő vagy képzőművészeti műértő, gyakran van némi zavar a “mi az a litográfia” és a “honnan származik” kérdésben. Sok kíváncsi elme még mindig kételkedik az eredetében, és nehezen tudja megkülönböztetni ezt az autentikus grafikai technikát más grafikai eljárásoktól. Ellentétben számos ma gyakorolt nyomtatási művészettel és kézművességgel, a litográfia meglehetősen hiteles feljegyzéseket őriz eredetéről. A művészeket a kezdetektől fogva lenyűgözte ez az egyedülálló nyomdatechnika, mivel közvetlenül a nyomólemezre tudtak rajzolni és festeni. Valójában számos neves művész, köztük Pablo Picasso, Andy Warhol és Marc Chagall is ezt a módszert használta művészetéhez.

A tizenkilencedik században a litográfia elsősorban grafikai művészeti forma volt, és mint ilyen, ma is nagy művészi tekintélynek örvend. A tizenkilencedik század elején a litográfia általában monoton volt, és nem kedvelték kereskedelmi célokra. Nyomtatási felületként köveket használtak, ami akkoriban drága módszer volt. A tizenkilencedik század végére a köveket felváltották a cink- és alumíniumlemezek. Csak az 1876-os philadelphiai Centenáriumi Nemzetközi Kiállítás után, ahol jelentős ismertségre tett szert, virágzott fel ez a nyomtatási művészeti forma. Lássuk, hogy a kőlemezen készült műalkotás jobb-e, mint a többi nyomdai eljárás, különösen a különféle nyomtatványok esetében.

Mi a litográfia?

A litográfia egy elavult, köveket vagy fémlemezeket használó nyomdai eljárás. Ezt a nyomtatási eljárást maga a litográfia szó írja le, amely két görög szóból származik: “lithos”, ami követ jelent, és “graphien”, ami írást jelent. Ez egy egyedülálló, mégis régi nyomtatási módszer, amely az olaj és a víz keverhetetlenségén alapul. Azon az egyszerű elven alapul, hogy a víz és az olaj nem keveredik. A litográfiával történő nyomtatás 1798-ban kezdődött, miután egy német író, Aloys Senefelder feltalálta, aki praktikus módszert keresett színdarabjai kiadására. Ezt az új eljárást kémiai nyomtatásnak nevezte el. A litográfia hozta a legfontosabb grafikai forradalmat a szövegek sokszorosítása és a nyomtatott képek terén. Az 1850-es évekre a köveket felváltották a fémlemezek, először a cink, majd az 1890-es években a réz.”

Mi az a nyomtatás?

Nagyon kevesen, még a hivatásos műértők is, tudják, mi a különbség egy metszet és egy litográfia között, vagy tudják megkülönböztetni egy metszet reprodukcióját az eredetitől. A világ legnagyobb művészei közül néhányan a grafikát használták lenyűgöző műalkotások létrehozásához, de akkor meglepő, hogy általában nagyon keveset tudnak a témáról. Szóval, mi is az a nyomat? A nyomat olyan grafikai műalkotás, amelyet olyan eljárással állítottak elő, amely lehetővé teszi a sokszorosítást. A grafika, ahogy a neve is mutatja, a műalkotások nyomtatással történő létrehozásának technikája, általában papírra. A nyomat egyszerűen egy rajz, amelyet a művész fára, fémlemezre vagy kőre készített, hogy sok másolatot tudjon belőle készíteni.

Különbség a litográfia és a nyomat között

Az alapok

– A litográfia egy elavult nyomdai eljárás, amely köveket vagy fémlemezeket használ. Ezt a nyomtatási eljárást maga a litográfia szó írja le, amely két görög szóból származik: “lithos”, ami követ jelent, és “graphien”, ami írást jelent. A nyomat viszont olyan grafikai műalkotás, amelyet olyan eljárással állítottak elő, amely lehetővé teszi a sokszorosítást. A grafika, ahogy a neve is mutatja, a műalkotások nyomtatással történő létrehozásának technikája, általában papírra történő nyomtatással. Egyszerűbben fogalmazva, a nyomat olyan képi kép, amelyből egynél több példány létezik.

Folyamat

– A litográfia azon az egyszerű elven alapul, hogy a víz és az olaj nem keveredik. A litográfia úgy jön létre, hogy egy képet közvetlenül egy sík nyomófelületre rajzolnak olyan anyagok felhasználásával, mint az olaj alapú tinták, zsírkréták, ceruzák stb. A rajzból a nyomatokat tintával festik és húzzák, végül a tintát úgy viszik át egy papírlapra, hogy a papírt és a nyomófelületet együtt futtatják át egy speciális présen. A nyomatok viszont jellemzően mechanikus eszközökkel készülnek. A litográfiákat gyakran összekeverik a grafika más formáival.

Identifikáció

– A litográfiák olyan műalkotások másolatai, amelyek csak kétféleképpen készülnek, vagy egy művész, vagy egy gép által. A gépi nyomtatást gyakran nevezik ofszet litográfiának, és összekeverik a nyomtatás különböző fajtáival. Az eredeti litográfiák olyan finom műalkotások, amelyek egy kőre vagy fémlemezre történő rajzolással készülnek, majd a kőre papírt lehet nyomni, hogy az eredeti kép másolatát hozzák létre. Nagyító alatt vizsgálva az eredeti litográfiát a véletlenszerű pontmintázatról lehet azonosítani, mivel eredeti műről lévén szó, a tinta véletlenszerűen elszórt pontmintázatot hoz létre az egész oldalon. Egy nyomatnak ezzel szemben a mechanikus reprodukció jeleit kell magán viselnie.

Litográfia vs. nyomat: Összehasonlító táblázat

A litográfia vs. nyomtatás összefoglalása

A XIX. században a litográfia elsősorban grafikai művészeti forma volt, és mint ilyen, még mindig nagy művészi tekintélynek örvend. A litográfiák a művészek eredeti műalkotásai, és jellemzően alá vannak írva, míg az ofszet litográfiai nyomatok és reprodukciók nem rendelkeznek aláírással. A litográfia a nyomtatás hagyományos formája, amely azon az egyszerű elven alapul, hogy a víz és az olaj nem keveredik. Ellentétben sok ma gyakorolt nyomtatási művészettel és kézművességgel, a litográfia meglehetősen hitelesen megőrizte eredetét. Az eredeti litográfiákat véletlenszerű pontmintázatukról lehet azonosítani, amely a tintamintázatban szabálytalanságokat mutathat. Ezzel szemben a rendezett tintaminták egyértelműen mechanikus eszközök bevonására utalnak.