Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)
Mi a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)?
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kifejezés a világ 13 legnagyobb olajexportáló országából álló csoportra utal. Az OPEC-et 1960-ban alapították, hogy összehangolja tagjai kőolajpolitikáját, és technikai és gazdasági segítséget nyújtson a tagországoknak. Az OPEC egy olyan kartell, amelynek célja a kőolajkínálat irányítása, a világpiaci olajárak meghatározására törekszik, hogy elkerülje a termelő és vásárló országok gazdaságát egyaránt érintő ingadozásokat. Az OPEC-hez tartozó országok közé tartozik Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela (az öt alapító), valamint az Egyesült Arab Emírségek, Líbia, Algéria, Nigéria és négy másik ország.
Főbb tudnivalók
- A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete a világ 13 legnagyobb olajexportáló országából álló kartell.
- Az OPEC célja az olajkínálat szabályozása a világpiaci ár meghatározása érdekében.
- A földgáz kitermelésére szolgáló fracking technológia megjelenése az Egyesült Államokban csökkentette az OPEC világpiacot ellenőrző képességét.
- A szervezetet 1960-ban alapító tagjai, Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela hozták létre.
- Míg az OPEC biztosítja a világpiacon a folyamatos olajkínálatot, az OPEC azért került tűz alá, mert jelentős hatalommal rendelkezik az iparágban, ami lehetővé teszi számára, hogy a lehető legmagasabb szinten tartsa az árakat.
Kőolaj-exportáló Országok Szervezete
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) megértése
A magát állandó kormányközi szervezetnek nevező OPEC-et 1960 szeptemberében alapították Bagdadban az alapító tagok, Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela. A szervezet székhelye az ausztriai Bécsben van, ahol az OPEC titkársága, az OPEC végrehajtó szerve végzi az OPEC napi ügyeit
Az OPEC vezetője az OPEC főtitkára. Őexcellenciáját, a nigériai Mohammad Sanusi Barkindót 2016. augusztus 1-jén nevezték ki a pozícióba hároméves hivatali időre, és 2019. július 2-án újraválasztották újabb hároméves ciklusra.
Az alapszabály szerint az OPEC tagja lehet minden olyan ország, amely jelentős olajexportőr és osztja a szervezet eszméit. Az öt alapító tag után az OPEC 2019-től további 11 tagországgal bővült. They are, in order of joining, as follows:
- Qatar (1961)
- Indonesia (1962)
- Libya (1962)
- United Arab Emirates (1967)
- Algeria (1969)
- Nigeria (1971)
- Ecuador (1973)
- Gabon (1975)
- Angola (2007)
- Equatorial Guinea (2017)
- Congo (2018)
Ecuador withdrew from the organization on Jan. 1, 2020. Qatar terminated its membership on Jan. 1, 2019, and Indonesia suspended its membership on Nov. 30, 2016, so as of 2020 the organization consists of 13 states.
It is notable that some of the world’s largest oil producers, including Russia, China, and the United States, are not members of OPEC, which leaves them free to pursue their own objectives.
Some of the world’s greatest oil-producing countries, such as Russia, China, and the U.S., nem tagjai az OPEC-nek.
OPEC küldetése
Az OPEC honlapja szerint a csoport küldetése “a tagországok kőolajpolitikájának összehangolása és egységesítése, valamint az olajpiacok stabilizálása annak érdekében, hogy biztosítsa a fogyasztók hatékony, gazdaságos és rendszeres kőolajellátását, a termelők állandó jövedelmét és a kőolajiparban befektetők számára a tőke méltányos megtérülését”.”
A szervezet elkötelezett amellett, hogy megtalálja a módját annak, hogy az olajárak nagyobb ingadozások nélkül stabilizálódjanak a nemzetközi piacon. Ezáltal segít megőrizni a tagországok érdekeit, miközben biztosítja, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak a más országok folyamatos nyersolajellátásából.”
Az OPEC az alapító nemzeteket teljes jogú tagként ismeri el. Minden olyan ország, amely csatlakozni kíván, és amelynek jelentkezését a szervezet elfogadja, szintén teljes jogú tagnak minősül. Ezeknek az országoknak jelentős nyersolajexporttal kell rendelkezniük. Az OPEC-tagságot csak akkor kapja meg, ha a teljes jogú tagok legalább háromnegyedének szavazata megszületik. Különleges feltételek mellett társult tagságot is kapnak országok.
74,9%
Az OPEC-országok által birtokolt nyersolajkészletek százalékos aránya 2019-ben.
Különleges szempontok
A kőolajárak és az OPEC szerepe a nemzetközi kőolajpiacon számos különböző tényezőtől függ. Az új technológiák megjelenése, különösen a fracking az Egyesült Államokban, jelentős hatással volt a világpiaci olajárakra, és csökkentette az OPEC befolyását a piacokra. Ennek következtében a világ olajtermelése nőtt, az árak pedig jelentősen csökkentek, ami az OPEC-et kényes helyzetbe hozta.
Az OPEC 2016 közepétől a magas termelési szint és ennek következtében az alacsony árak fenntartása mellett döntött, hogy megpróbálja kiszorítani a magasabb költségű termelőket a piacról és visszaszerezni a piaci részesedést. 2019 januárjától kezdve azonban az OPEC hat hónapon keresztül napi 1,2 millió hordóval csökkentette a kitermelést, mivel attól tartott, hogy a gazdasági lassulás kínálati túlkínálatot okozhat, majd 2019 júliusában további kilenc hónappal meghosszabbította a megállapodást.
A kőolaj iránti kereslet a 2020-ban kezdődő globális COVID-19 járvány idején csökkent. A termelőknek túlkínálatuk volt, amelyet nem tudtak hol tárolni, mivel a világot érintő zárlatok csökkentették a keresletet. Ez, valamint az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti árháború az olajárak csökkenéséhez vezetett. Ennek eredményeként a szervezet úgy döntött, hogy 2020 májusa és júliusa között napi 9,7 millió hordóval csökkenti a kitermelést. Az olajárak továbbra is volatilitást tapasztaltak, ami arra késztette az OPEC-et, hogy 2021 januárjától napi 7,2 millió hordóra állítsa be a kitermelés szintjét.
Az OPEC-nek jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az innováció és az új, zöld technológiák miatt. A magas olajárak arra késztetnek néhány olajat importáló országot, hogy a nem hagyományos – és tisztább – energiaforrások felé forduljanak. Ezek az alternatívák, mint például a palakőtermelés mint alternatív energiaforrás, valamint a hibrid és elektromos autók, amelyek csökkentik a kőolajtermékektől való függőséget, továbbra is nyomást gyakorolnak a szervezetre.
Az OPEC előnyei és hátrányai
A nyersolajiparban működő OPEC-hez hasonló kartellnek számos előnye van. Először is, elősegíti a tagországok közötti együttműködést, segítve ezzel bizonyos fokú politikai ellenségeskedésüket. És mivel a szervezet fő célja az olajtermelés és az árak stabilizálása, képes némi befolyást gyakorolni más nemzetek termelésére.
Az OPEC piacra gyakorolt befolyását sokan kritizálják. Mivel a tagországok rendelkeznek a nyersolajkészletek túlnyomó többségével (az OPEC honlapja szerint 79,4%-kal), a szervezetnek jelentős hatalma van ezeken a piacokon. Kartellként az OPEC tagjait erősen ösztönzi, hogy az olajárakat a lehető legmagasabb szinten tartsák, miközben fenntartják részesedéseiket a világpiacon.
OPEC GYIK
Mit csinál pontosan az OPEC?
Az OPEC koordinálja és konszolidálja a kőolajtermeléssel és -kitermeléssel kapcsolatos politikákat a tagországok bevonásával. Stabil olajpiacot ígér, amely hatékony és gazdaságos kőolajellátást biztosít.
Mik az OPEC fő céljai?
Az OPEC fő célja, hogy az olajárakat a tagjai számára jövedelmező szinten tartsa, miközben a piacot a lehető legkevésbé korlátozza. A szervezet biztosítja, hogy tagjai folyamatos bevételhez jussanak a folyamatos olajellátásból.
Milyen országok tartoznak az OPEC-hez?
Az OPEC 13 tagországból áll. Az öt alapító tag Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela, míg a többi teljes jogú tag Algéria, Angola, Kongó, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Líbia, Nigéria és az Egyesült Arab Emírségek.
Az USA tagja az OPEC-nek?
Az Egyesült Államok nem tagja az OPEC-nek. Ez azt jelenti, hogy az ország a szervezet beavatkozása nélkül rendelkezik saját kitermelése és ellátása felett.
Ki lépett ki az OPEC-ből?
Az OPEC-ből kilépett országok közé tartozik Ecuador, amely 2020-ban kilépett a szervezetből, Katar, amely 2019-ben felmondta tagságát, és Indonézia, amely 2016-ban felfüggesztette tagságát.
A lényeg
Az OPEC egy olyan szervezet, amely ellenőrzi a kőolajtermelést, a kínálatot és az árakat a világpiacon. A csoportot 1960-ban alapították, és 13 különböző olajtermelő vállalat alkotja. Jelentős befolyással rendelkezik a piacon, és gyakran kritizálják, amiért tagjainak javára inflálja az olajárakat. De nem mentes a kihívásoktól sem, nevezetesen a geopolitikai feszültségektől, a túlkínálattól és a kereslet csökkenésétől, valamint az új, zöld technológiák bevezetésétől.