Kacsák

A kacsák madarak. A kacsákat “vízimadaraknak” is nevezik, mert általában olyan helyeken élnek, ahol víz van, például tavakban, patakokban és folyókban. A kacsák a ludakkal és a hattyúkkal rokonok. A kacsákat néha összetévesztik többféle, hasonló formájú, nem rokon vízimadárral, például a pacsirtával (Észak-Amerika és Észak-Európa számos részén megtalálható vízi madár) vagy a búvárokkal (édesvízi búvármadarak) és a fajdokkal (közepes méretű vízimadarak, amelyek a vasmadarak családjába tartoznak).

A kacsák jellemzői

A kacsák kisebbek, mint rokonaik (hattyúk és ludak). A kacsák nyaka és szárnya is rövidebb, testük zömökebb.

A nőstény kacsát “tyúknak” nevezik, őket nagyon tompa, barna tollazatukról lehet felismerni. A nőstényeknek azért van tompa barna tollazatuk, hogy el tudjanak bújni az ellenség és a ragadozók elől. A fészkükben is álcázni tudják magukat, és a kicsinyeiket is meg tudják védeni.

A hím kacsát “drakénak” nevezik, a hím kacsát élénk színű tollazatáról lehet felismerni. Ezeket a színes tollakat arra használják, hogy párzásra vonzzák a nőstény kacsákat. Itt egy gyönyörű színű Drake, lila tollazatával, fényes zöld fejszínével, ezüstös fehér testével és szürke szárnyaival, kék jegyekkel.

A hímek színes tollazatukat a nőstények vonzására használják. Színes tollazatukat azonban elveszítik vagy levedlik, amikor a nőstények a tojások kikelésével vannak elfoglalva. A hímek ekkor színükben a nőstényekhez hasonlítanak, és átmenetileg nem tudnak repülni. Kora ősszel újra vedlenek, és visszakapják színes tollazatukat, és újra képesek lesznek repülni. A nőstények is vedlenek. Minden tollazatukat lecserélik, és újakat kapnak, miután kikeltek a kiskacsák.

A kacsáknak úszóhártyás lábuk van, amelyet úszásra terveztek. Az úszóhártyás lábak evezőként szolgálnak a kacsák számára. A kacsák azért tudnak úszni a hideg vízben, mert csodálatos keringési rendszerük van. A vérerek nagyon közel helyezkednek el egymáshoz a lábukban és a lábfejükben egy olyan hálózatban, amely lehetővé teszi a meleg és a hideg vér hőcseréjét. Ez lehetővé teszi, hogy a testből a lábakba áramló meleg vér felmelegítse a lábakból a testbe visszatérő hidegebb vért, és a lábakba áramló vér eléggé lehűl ahhoz, hogy a hideg ne zavarja a kacsát. Így a kacsa lábai képesek elviselni a hideget, és nem zavarja őket. Minden madárnak van ilyen keringési rendszere a lábában és a lábában.

A kacsa tollazata vízálló. A kacsák farkának közelében van egy speciális mirigy, a “Preen mirigy”. Ez az apró mirigy olajat termel, amellyel a kacsa bevonja a tollait.

A kacsa a fejével és a csőrével veszi fel az olajat, majd az egész testét bekeni vele, hogy a külső tollazat vízállóvá váljon. E védőgát nélkül a kacsa tollazata vizesedne, és mivel a kacsák egész életüket víz körül és vízben töltik, ez a vízálló gát rendkívül fontos. A vízálló bunda alatt bolyhos és puha tollak vannak, amelyek melegen tartják a kacsát.

A kacsa száját csőrnek vagy csőrnek nevezik. Ez általában széles és lapos, és a széle mentén finom rovátkák soraival, úgynevezett “lamellákkal” van ellátva. A lamellák segítenek a kacsának megragadni a táplálékot, hogy az ne csússzon le róla.

A kacsacsőr azonban különböző formájú és méretű lehet. A csőr és a test alakja határozza meg, hogy a kacsa hogyan vadászik a táplálékára.

A kacsa viselkedése

A kacsák tisztán tartják magukat azzal, hogy megpucolják magukat. A kacsák ezt úgy teszik, hogy a fejüket vicces pozíciókba helyezik, és a csőrüket a testükbe dugják. A kacsák nagyon gyakran szőrtelenítik magukat. Az előbőrözés során eltávolítják az élősködőket is, eltávolítják az újonnan kihajtó tollakat borító pikkelyeket, és a tiszta tollakra kenődő olajat is eltávolítják.

A kacsák élőhelyei

Néhány kacsafaj a vedlés alatt átmenetileg röpképtelen. A kacsák ebben az időszakban védett, jó táplálékkal ellátott élőhelyeket keresnek. Általában vándorlás előtt vedlenek.

A kacsák vizes élőhelyei vizes élőhelyek, mocsarak, tavak, folyók, tavak és óceánok. Ennek oka, hogy a kacsák szeretik a vizet. Egyes kacsafajok minden évben vándorolnak vagy nagy távolságokat tesznek meg szaporodás céljából. A kacsák általában melegebb területekre utaznak, vagy oda, ahol a víz nem fagy be, hogy megpihenhessenek és felnevelhessék kicsinyeiket. A távolság akár több ezer kilométer is lehet. A kacsák a világon mindenhol megtalálhatók, kivéve az Antarktiszon, ahol túl hideg van számukra.

A kacsák élettartama

A kacsák 2-20 évig élhetnek, a fajtól és attól függően, hogy vadkacsákról vagy fogságban tartott kacsákról van szó. Tény, hogy a vadkacsák 20 évig vagy tovább is élhetnek. A házi kacsák fogságban általában 10-15 évig élnek. A világrekordot egy tőkés réce tartja, amely 27 évig élt.

A kacsák és táplálkozási szokásaik

Lapátkacsák – ezeknek a kacsáknak széles a csőrük, és az iszapból szitálják ki táplálékukat rovarok, szögek és magvak után.

A búvárkacsák és a tengeri kacsák mélyen a víz alatt táplálkoznak. Hogy könnyebben alámerülhessenek, a búvárkacsák nehezebbek, mint a búvárkacsák, ezért nehezebben szállnak fel repülni. Ezeknek a kacsáknak hosszú és keskeny a csőrük. Keskeny csőrüket fűrészszerű élek borítják, amelyek segítik őket a halak megragadásában.

A búvárkacsák a víz felszínén vagy a szárazföldön, illetve olyan mélyen táplálkoznak, amilyen mélyre csak felhúzódva, teljes alámerülés nélkül el tudnak jutni. Csőrük széles és rövid. A búvárkacsák csőrének belső oldalán apró lemezsorok, úgynevezett “lamellák” találhatók, hasonlóan a bálnák bálnacsőréhez. Ezek lehetővé teszik számukra, hogy csőrük oldalán kiszűrjék a vizet, és a táplálékot bent tartsák. A búvárkacsák növényeket, magvakat, füveket és más apró rovarokat és állatokat esznek, amelyeket a vízben vagy a víz alatt találnak. Általában a levegőbe dugják a farkukat, és a fejüket a vízbe nyújtják, hogy elérjék a táplálékukat.

A dévérkeszegeknek általában fényes, színes foltok vannak a szárnyaikon. A házi kacsák is dobblerek. Ők a tőkés récék leszármazottai. A kacsák gyors ugrásokkal szállnak fel a vízből. A hosszabb nyakú kacsák fejjel lefelé merülnek a sekély vízbe, és felveszik a táplálékot.

A kacsák szaporodása

A kacsák általában télen keresnek párt vagy társat. A hím kacsák színes tollazatukkal vagy tollukkal vonzzák a nőstény kacsákat. A nőstény kacsák ezután tavasszal a szaporodóhelyükre vezetik a hím kacsákat. A szaporodóhely általában az a hely, ahol a nőstény kacsa kikelt. A nőstény kacsa a fészkét fűből vagy nádból, esetleg egy fán lévő lyukba építi.

A hím kacsa más párok elkergetésével őrzi a területét. Miután a nőstény 5-12 tojást lerakott, ráül a tojásokra, hogy melegen tartsa őket, és így kikelhessenek belőlük a kiskacsák. A hím kacsák viszont a többi hím kacsával lesznek együtt.

A tojások általában 28 nap alatt kelnek ki, kivéve a muskotálykacsát, amelynél a kikelési idő körülbelül 35 nap.

A kacsaanya együtt tartja a kacsafiókákat, hogy megvédje őket a ragadozóktól. Az olyan állatok, mint a mosómedve, a teknősök, a sólymok, a nagy halak és a kígyók a kacsák fő ragadozói, és megeszik a kiskacsákat. A kiskacsák 5-8 héten belül képesek repülni. Tollazatuk nagyon gyorsan fejlődik.

Amikor a fiókák készen állnak a repülésre, az összes kacsa rajokban gyűlik össze a nagy tavakon, mocsarakon vagy az óceánon, hogy a telelőhelyükre vándoroljanak. Amikor a kacsák repülnek, azt általában “V alakban” vagy hosszú sorban teszik.

Érdekes kacsafakták

• A tyúk hangos QUACK hangot ad ki, míg a kakasnak reszelős, tompa hívása van.

• A kacsafiókák megérintése nem akadályozza meg az anyakacsát abban, hogy gondoskodjon róluk. A legjobb azonban, ha békén hagyjuk a kiskacsákat, nehogy elijesszük az anyakacsát, vagy véletlenül megsebesítsük őket.

• A kacsák az agyuk felét ébren tartva alszanak. A kacsák nagyobb valószínűséggel alszanak nyitott szemmel, ha az alvócsoportok szélén helyezkednek el. A kacsák kevesebb mint egy másodperc alatt észlelik a ragadozókat.

• A kacsa tojáshéjában apró lyukak (pórusok) vannak, amelyek lehetővé teszik a légzést. Egy tyúktojásnak akár 7500 pórusa is lehet, amelyek többsége a tojás tompa végén található. A légzőgázok, valamint a vízgőz ezeken a pórusokon keresztül jutnak át, így a tojás lélegezni tud.

• A kiskacsák prekoszociálisak, ami azt jelenti, hogy tágra nyílt szemmel, meleg pehelyréteggel születnek, és nem függenek teljesen a szüleiktől táplálékért. A kiskacsák a kikelés után néhány órával már készen állnak arra, hogy elhagyják a fészket.

• A “fészekalj” az egy madár által egy fészekrakás során lerakott tojások összessége. A fészekalj méretét örökletes és környezeti tényezők befolyásolják. When food is abundant, birds lay more eggs.

• A brood is the total number of hatchlings, or ducklings in a clutch.

• Ducks have very good vision and they see in colour.