Katasztrófára felkészülve? 5 atomreaktor Floridában, ebből 3 Palm Coasttól 180 mérföldön belül

Az FPL Crystal River atomerőműve pontosan olyan távolságra van Palm Coasttól, mint Tokió a Japán északkeleti partvidékén felrobbanó japán atomerőműtől. (L.G. Mills)'s Crystal River nuclear plant is exactly the same distance from Palm Coast as Tokyo is from Japan's exploding nuclear power plant on Japan's northeast east coast. (L.G. Mills)
A Citrus megyében található Crystal River atomerőmű pontosan olyan távolságra van Palm Coasttól, mint Tokió a Japán északkeleti keleti partján felrobbanó japán atomerőműtől. (L.G. Mills)

Amíg Japánban a mérnökök a földrengés által megrongált reaktorok ellenőrzés alá vonásával küzdenek, a figyelem az amerikai atomerőművekre és azok természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességére irányul.

Ed Markey képviselő, a massachusettsi demokrata képviselő, aki évek óta a biztonsági szabályok szigorúbb betartatása felé tereli a nukleáris szabályozó bizottságot, újraértékelésre szólított fel. Számos amerikai reaktor fekszik törésvonalakon vagy azok közelében, és Markey az új és a meglévő erőművekre vonatkozó előírások szigorítását szeretné elérni.

“Ez a katasztrófa rávilágít az atomerőművek törékenységére és a földrengés okozta károk okozta radiológiai kibocsátás lehetséges következményeire” – írta Markey március 11-i levelében Gregory Jaczko, az NRC elnöke.

Kifejezetten az NRC által az új erőművek számára felülvizsgált, a szeizmikus sebezhetőség miatt kritizált reaktortervezéssel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Az NRC még nem döntött az AP1000 reaktorról, amelyet a Westinghouse gyárt. Markey szerint azonban az NRC egyik vezető mérnöke szerint a reaktor beton pajzsépülete “üvegpohárként” törhet össze nagy igénybevétel esetén.

A New York Times múlt héten arról számolt be, hogy az NRC felülvizsgálta a mérnök, John Ma által felvetett aggályokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a terv a Ma által javasolt fejlesztések nélkül is elegendő. A Westinghouse fenntartja, hogy a reaktor biztonságos.

A forrásban lévő vizes reaktorok, mint a japán földrengés által sújtottak is, úgy épülnek, mint egymásba ágyazott matrojska babák.

A belső baba, amely úgy néz ki, mint egy óriási koktélkeverő, és a radioaktív uránt tartja, a nehéz acél reaktortartály. Ez egy beton- és acélkupolában, az úgynevezett konténmentben helyezkedik el. A reaktortartály az elsődleges védelem a katasztrófa ellen – amíg a sugárzás bent marad, addig minden rendben van.

Az aggodalom az, hogy egy katasztrófa vagy magát az edényt, vagy – ami még valószínűbb – az urán ellenőrzésére használt berendezéseket károsíthatja. Ha az üzemeltetők nem tudnak vizet keringetni a tartályban, hogy lehűtsék az uránt, az túlmelegedhet, és radioaktív salakká éghet – olvadás következhet be.

A jelentések szerint a 8,9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár által sújtott japán Fukusima Daiicsi atomerőmű három reaktorából kettőben részleges olvadás gyanúja merül fel.

Az üzemeltetők több rétegű berendezéssel biztosítják, hogy ez ne történhessen meg. Tavaly azonban Markey felkérte a kongresszus vizsgálati ügynökségét, a Kormányzati Elszámoltatási Hivatalt, hogy vizsgálja meg a nukleáris biztonsági kérdések hosszú listáját, beleértve a földrengés- és árvízvédelmet.

Markey a 2007-es Chuetsu földrengést (6,6 magnitúdó) említette, amely a Kashiwazaki-Kariwa atomerőművet sújtotta. A rengés tüzet okozott, kis radioaktív hulladékot öntött ki, és olyan berendezéseket rongált meg, amelyek nem voltak kritikusak a reaktor szempontjából. Ez arra késztette a japán hatóságokat, hogy újraértékeljék a földrengésveszélyt az erőmű közelében, és Markey azt akarta, hogy a GAO vizsgálja meg, hogy az NRC a földrengésveszélyt az Egyesült Államokban is szem előtt tartotta-e.

Hogyan működik a Crystal River reaktor. Kattintson a képre a nagyobb nézetért. Részletek itt.

Felsorolt néhány olyan esetet is, amikor más természeti katasztrófák károsították az atomerőműveket, mint például az 1998-as tornádó, amely az ohiói Toledo melletti Davis-Besse erőműben megszakította az áramszolgáltatást, vagy az Andrew hurrikán, amely 1992-ben öt napra megszakította az áramszolgáltatást a Miamitól délre található Turkey Point erőműben. 2008-ban a Gustav hurrikán megrongálta a River Bend atomerőművet a laoszi St. Francisville-ben.

A Davis-Besse és a Turkey Point erőműben is a vészhelyzeti dízelgenerátorok tartották működésben a berendezéseket, amíg a személyzet megjavította a villanyvezetékeket.

A hírek szerint a fukusimai Daiicsi atomerőmű a földrengés után tartalék dízelüzemre kapcsolt, de elvesztette azt, a hűtővíz áramoltatásának képességével együtt.

Edwin Lyman, a Union of Concerned Scientists vezető tudósa a Reutersnek elmondta, hogy az amerikai reaktorok nem rendelkeznek megfelelő tartalék energiával. “Nem hisszük, hogy az amerikai atomreaktorok biztonsági előírásai ma elégségesek a lakosság védelméhez” – mondta a hírügynökségnek.”

A NRC szóvivője, David McIntyre azt mondta, hogy az ügynökség nem ad interjút a japán rengéssel kapcsolatban. Rámutatott az ügynökség honlapjára, ahol sok információ található a szeizmikus kérdésekkel kapcsolatban.

Az NRC előírásai például előírják, hogy minden erőművet úgy kell megépíteni, hogy túléljen egy olyan földrengést, amely nagyobb, mint a térségben valaha mért legerősebb földrengés. Az ügynökség azt mondja, hogy rendszeresen frissíti a földrengésbecsléseket, amint részletesebb információk állnak rendelkezésre.

Legutóbb az NRC öt éven keresztül értékelte újra az Egyesült Államok középnyugati és keleti részén található atomerőművek földrengéskockázatát. A tanulmány tavaly szeptemberben közzétett eredményei megerősítették, hogy az erőműveket úgy építették, hogy ellenálljanak a területükön valószínűsíthető legsúlyosabb rengésnek.

Az NRC azonban úgy találta, hogy egyes területeken a földrengés kockázata nagyobb a vártnál, ezért az ügynökség további kutatásokat tervez.

A földrengésbiztonsággal foglalkozó NRC-értekezleten tavaly szeptemberben Torrey Yee, a San Diego melletti San Onofre atomerőmű mérnöke elmondta, hogy a tervezők két földrengésszintet értékelnek: az adott helyszín számára lehetséges maximális rengést; és egy “működési alap” rengést, amely általában a maximális erősségnek körülbelül a fele.

A kritikus szerkezeteket és berendezéseket az erőműben úgy építik, hogy ellenálljanak a maximális rengésnek, és az erőművet le kell állítani ellenőrzésre, ha a működési alapnál nagyobb rengés éri.

A 104 kereskedelmi reaktor az Egyesült Államokban az ország áramtermelésének 20 százalékát termeli.