Kilimandzsáró

Kilimandzsáró, vulkanikus hegység Tanzánia északkeleti részén, a kenyai határ közelében. Központi kúpja, a Kibo 19 340 láb (5895 méter) magasra emelkedik, és Afrika legmagasabb pontja. A Kilimandzsáró körülbelül 160 km-re (160 mérföldre) keletre fekszik a Kelet-afrikai Hasadékrendszertől és körülbelül 225 km-re (140 mérföldre) délre a kenyai Nairobitól. A hegység nagyjából 80 km (50 mérföld) hosszan kelet-nyugati irányban húzódik, és három fő kialudt vulkánból áll: Kibo (középen), Mawensi (keleten) és Shira (nyugaton). A Kibo, a legfiatalabb és legmagasabb, megőrizte a tipikus vulkáni kúp és kráter formáját, és egy 7 mérföldes (11 km) nyereg köti össze a Mawensivel (16 893 láb ), amely egy korábbi csúcs régebbi magja. A Shira-gerinc (13 000 láb) egy korábbi kráter maradványa. A nyereg alatt a Kilimandzsáró tipikus vulkáni ívben lejt az alatta elterülő síkságra, amely körülbelül 3 300 láb (1 000 méter) magasságban fekszik. The breathtaking snow-clad dome of Kibo contains a caldera (crater) on its southern side that is 1.2 miles (2 km) across and some 980 feet (300 metres) deep, with an inner cone that displays residual volcanic activity. Mawensi’s cone is highly eroded, jagged, and precipitous and is cleft east and west by gorges. Only Kibo retains a permanent ice cap. Mawensi has semipermanent ice patches and substantial seasonal snow.

Britannica Quiz

Afrika földrajza kvíz

Hol van a Serengeti Nemzeti Park? Hogy hívják ma Rodéziát? Tudja meg ezzel az Afrikáról szóló kvízzel.

A hegyet és a környező erdőket a 20. század elején vadrezervátummá nyilvánították. 1973-ban hozták létre a Kilimandzsáró Nemzeti Parkot, hogy megvédje a hegyet a fák vonala felett, valamint a hat erdei folyosót, amelyek a hegyi erdőövezeten keresztül lefelé húzódnak. A parkot 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A Kilimandzsáró növényzeti zónái a következőkből állnak (az alaptól a csúcsig): a környező fennsík félszáraz bozótosai; a hegység megművelt, jól öntözött déli lejtői; sűrű felhőerdő; nyílt lápvidék; alpesi sivatag; valamint moha és zuzmó közösségek. A lápvidéken két nevezetes faj az óriás lobélia (Lobelia deckenii) és az óriás földikutya (Senecio johnstonii cottonii). A déli lejtők és a környező területek erdeiben elefántok, bölények és elandok (ökörszerű antilopok) élnek. Az erdőkben élő kisebb emlősök közé tartoznak a fekete és fehér colobusmajmok, a kék majmok, a bushbuckok és a duikerek (kis afrikai antilopok). Az erdők gazdag madárvilágnak is otthont adnak, köztük a ritka apáti csillagnak.

A Kilimandzsáró képződményeit akkor ismerték meg az európaiak, amikor 1848-ban Johannes Rebmann és Johann Ludwig Krapf német misszionáriusok elérték, bár a hírt, hogy ilyen közel az Egyenlítőhöz hófödte hegyek vannak, csak több mint egy évtizeddel később hitték el. A Kibo csúcsát először Hans Meyer német geográfus és Ludwig Purtscheller osztrák hegymászó érte el 1889-ben. A Kilimandzsáró régió Tanzánia egyik vezető kávé-, árpa-, búza- és cukortermelője; egyéb termények közé tartozik a szizál, a kukorica (kukorica), a bab, a banán, a fűzfakéreg (akác), a gyapot, a piretrum és a burgonya. A régiót a chaga (chagga), pare, kahe és Mbugu népek lakják. A Kilimandzsáró déli lábánál fekvő Moshi városa a fő kereskedelmi központ és a feljutás bázisa. Mivel a Kibo csúcsa hegymászófelszerelés nélkül is elérhető, évente több ezer túrázó próbálkozik a megmászásával.