Kinesztézia

A kinesztézia definíciója

A kinesztézia egyfajta képalkotás, amelyet költői eszközként használnak. Olyan költői eszköz, amely a természetes, vagy fizikai testi mozgás vagy cselekvés (mint a szívverés, a pulzus és a légzés) érzetét kelti. A mozgással együtt járó feszültségre is utal.

Mivel a kinetikus szó mozgást vagy mozgást jelent, a kinetikus képalkotás egy tárgy vagy egy szereplő cselekvéseinek és mozgásának ábrázolása. A híres írók, William Shakespeare és William Wordsworth a következő példákat írták a kinesztéziára:

“Ez az érzékeny meleg mozgás, hogy
gyúrt röggé váljon; és az elragadtatott lélek
Tüzes áradásokban fürödni, vagy vastag bordázatú jég izgalmas vidékén tartózkodni
….”

(Measure for Measure, by William Shakespeare)

Above, Shakespeare presents the phrases “warm motion,” and “clod” as kinesthetic imagery.

“Ten thousand saw I at a glance,
Tossing their heads in sprightly dance…”

(I Wandered Lonely as a Cloud, by ‎William Wordsworth)

Classification of Kinesthesia

Kinesthetic imagery is further divided into various categories:

  • Touch: Like running fingers on silk fabric
  • Physical movement: Gives feelings of involvement in an activity, like walking on grass
  • Temperature: For example, it might involve sunlight falling over the body
  • Feelings: Internal feelings, like being angry, sad, happy, peaceful, and calm.

Examples of Kinesthesia in Literature

Example #1: A Tale of Two Cities (Charles Dickens)

“Vad zörgéssel és csattogással, és a megfontolás embertelen, manapság nem könnyen érthető elhagyatottságával száguldott a kocsi az utcákon, és söpört végig a sarkokon, asszonyok sikoltoztak előtte, férfiak kapaszkodtak egymásba, és gyerekeket kapaszkodtak ki az útjából. Végül, amikor egy szökőkút melletti utcasarkon megpördült, az egyik kereke egy émelyítő kis rántást kapott, és több hangtól hangos város zúgott fel, a lovak pedig felemelkedtek és elmerültek…”

Ebben a példában a kinesztézia az utcán folyamatosan mozgó kocsi mozgását, valamint a nők és gyerekek fizikai cselekvését jeleníti meg. Ezek a mozgások félkövér szavakkal jelennek meg.

Példa #2:

“A szürke tenger és a hosszú fekete föld;
És a sárga félhold nagy és alacsony;
És riadt kis hullámok, melyek tüzes fürtökben ugrálnak
álmukból,
Amint az öblöt toló orral elnyerem,
És száguldását elfojtom a latyakos homokban.
Majd egy mérföldnyi meleg, tengerillatú part,
Három mezőn kell átkelni, míg egy tanya feltűnik;
Egy kopogás az ablakon, egy gyors, éles karcolás,
És egy meggyújtott gyufa kék szikrája,
És egy hang, mely kevésbé hangos, örömökön és félelmeken át,
Mint a két szív, mely egymásnak dobog!”

A beszélő leírásai a táj fizikai jellemzőiről jó Kinesthesia-példák. A kinesztéziát a félkövérrel szedett sorok alkalmazzák. A beszélő egy csónakban hajózik, amelyet úgy ír le, hogy “toló orrú”. Vannak más fizikai cselekvésre utaló szavak is, mint a “sebesség”, “kereszt”, és végül a “két szív dobogása”.”

Példa #3: Magányosan vándoroltam, mint egy felhő (By W. Wordsworth)

“Folyamatos, mint a csillagok, melyek ragyognak
És pislákolnak a tejúton,
Egy öböl szélén véget nem érő sorban húzódtak,
Tízezren láttak egy pillantásra,
Felhajtották fejüket vidám táncban.”

Wordsworth a gyönyörű nárciszokat és mozgásukat táncként írja le. Elmagyarázza, hogyan nőnek, és a fizikai mozgásukat. A kinesztéziát olyan szavakhoz hasonlóan használja, mint a “nyújtózkodnak”, “dobálják” a fejüket, és “táncolnak”.”

4. példa: Hyperion (Szerző: John Keats)

“Ekkor, egész testén keresztül egy agónia
Szerte fokozatosan, a lábától a koronájáig,
Mint egy hajlékony kígyó hatalmas és izmos
Lassan halad, fejével és nyakával görcsösen
A túlfeszített erőtől…”

Itt a kinesztetikus képalkotás a mozgás és az izomfeszültség tudatosítására szolgál. Ez a részlet tökéletes példája a kinesztéziának. Keats gyönyörűen írja le az izmok gyötrelmét és a kimerültség érzését.

A kinesztézia funkciója

A kinesztéziát a költészetben és a prózában a szereplők és tárgyak élénk fizikai cselekvéseinek vagy mozgásának leírására használják. Az olvasók érzékeire ható jelenetek szemléletes és vibráló technikájaként használják. Emellett segíti az olvasó képzeletét az irodalmi művek jeleneteinek és szereplőinek elképzelésében. A kinesztéziát két formában lehet használni: leíró és átvitt értelemben. Emellett az írók nemcsak a fizikai mozgásoknál alkalmazzák a kinesztéziát, hanem az érzések intenzitása és a jelentés mélysége alapján is alkotnak képeket.