Kiwi tények

Kiwi tojás

A kiwi rendelkezik az egyik legnagyobb tojás-testsúly aránnyal a madarak közül. A tojás átlagosan a nőstény testtömegének 15%-át teszi ki (szemben a strucc 2%-ával). A keltetést a hím végzi, és 74-90 napig is eltarthat. Az első kikelésekor a fióka hasa megduzzad a tojássárgájától, amely az első néhány napban eltartja a fiókákat. A nőstény kivi nagyobbra nő, mint a hímek (akár 3,3 kg és 45 cm).

Táplálkozás

A kivi mindenevő, és bár táplálékának nagy részét a férgek teszik ki, szívesen fogyaszt fahengereket, ezerlábúakat, százlábúakat, csigákat, csigákat, pókokat, rovarokat, magvakat, bogyókat és növényi anyagokat is. A kiwi éjszaka táplálkozik, és csőrével akár 12 cm mélyre is beletúr a talajba.

Nagy fülnyílásai nagyon jó hallást biztosítanak, hosszú, kecses bajuszszálai és érzékeny csőre pedig segít a táplálék felkutatásában a talajban és a levélszemétben. A kiwi fiókák ösztönösen táplálkoznak, és a szülőmadarak nem tanítják meg őket táplálékkeresésre.

Veszélyek

A kiwi túlélésére a legnagyobb veszélyt a macskák, a vadászgörények és a menyétek jelentik, őket szorosan követik a macskák és a kutyák – a vadonban kikelt kiwiknek mindössze 5%-a éli túl a felnőttkort. A tollminták lehetővé teszik a kiwik számára, hogy úgy védekezzenek, hogy eltűnnek a sötétben és elhalványulnak az erdő növényzetében. Ha a kiwi bajba kerül, megfagy, így álcázza magát a légi ragadozók elől.

A kiwit gyakran a csőre hegyén egyedülállóan elhelyezett “zajos” orrlyukak hangja árulja el. Séta közben csőrével a talajt tapogatja, a talajt tapogatja és hangosan szimatol.

Élettartam

A kivi hosszú életű, fajtól függően 25-50 évig él.

A helyszínen tartott összes kiwi rendszeres egészségügyi ellenőrzésen esik át, és az állattartók elkötelezett csapata szorosan felügyeli őket.