Kongói Demokratikus Köztársaság
A kormányzati tisztviselők és a biztonsági erők 2018-ban széles körű elnyomást és súlyos emberi jogi jogsértéseket követtek el a politikai ellenzék vezetői és támogatói, a demokráciapárti és emberi jogi aktivisták, újságírók és békés tüntetők ellen. A december 30-i választásokat széles körű szabálytalanságok, a szavazók elnyomása és erőszak jellemezte. Több mint egymillió kongói nem tudott szavazni, amikor három ellenzékpárti területen 2019 márciusára halasztották a voksolást.
Kongó középső és keleti részén számos fegyveres csoport és egyes esetekben a kormány biztonsági erői támadtak civilekre, sokakat megölve és megsebesítve. Úgy tűnt, hogy az erőszak nagy része összefügg az ország szélesebb körű politikai válságával. A humanitárius helyzet továbbra is aggasztó: 4,5 millió embernek kellett elhagynia otthonát, és több mint 130 000 menekült a szomszédos országokba menekült. Áprilisban a kormány tisztviselői tagadták, hogy humanitárius válság lenne, és nem voltak hajlandóak részt venni egy nemzetközi adományozói konferencián, amelynek célja 1,7 milliárd dollár összegyűjtése volt a több mint 13 millió kongói rászorulónak nyújtandó gyorssegélyre.
A véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadsága
A kormányzati tisztviselők és a biztonsági erők 2018 folyamán betiltották a békés tüntetéseket; könnygázt és egyes esetekben éles lőszert használtak a tüntetők feloszlatására; korlátozták az ellenzéki vezetők mozgását; és önkényesen több száz demokráciapárti és emberi jogi aktivistát, ellenzéki támogatót, újságírót, békés tüntetőt és másokat vettek őrizetbe, akiknek többségét végül szabadon engedték.
A Katolikus Egyház Laikus Koordinációs Bizottsága (CLC) által vezetett három különálló tüntetés során 2017 decemberében, valamint 2018 januárjában és februárjában a biztonsági erők túlzott erőt, többek között könnygázt és éles lőszert alkalmaztak a fővárosban, Kinshasában és más városokban a katolikus templomokban és azok környékén békésen tüntetőkkel szemben. A biztonsági erők legalább 18 embert megöltek, köztük Rossy Mukendi neves demokráciapárti aktivistát. Több mint 80 ember megsebesült, köztük sokan lőtt sebeket szenvedtek.
A katolikus egyház világi vezetői békés felvonulásokra szólítottak fel, hogy nyomást gyakoroljanak a kongói vezetőkre a 2016 végén aláírt, egyházi közvetítéssel létrejött “újévi megállapodás” tiszteletben tartására. A megállapodás 2017 végéig elnökválasztást és bizalomépítő intézkedéseket, köztük a politikai foglyok szabadon bocsátását írta elő a politikai feszültségek enyhítésére. Ezeket a kötelezettségvállalásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták, mivel Joseph Kabila elnök elnyomással és erőszakkal megtartotta hatalmát.
Április 25-én a biztonsági erők brutálisan elfojtották a Lutte pour le Changement (Küzdelem a változásért, LUCHA) polgári mozgalom által vezetett tüntetést a kelet-kongói Beniben, 42 embert letartóztatva és négy másikat megsebesítve. Május 1-jén a biztonsági erők 27 aktivistát tartóztattak le a LUCHA tüntetésén a kelet-kongói Gomában. Luc Nkulula vezető demokráciaaktivista június 9-én gyanús körülmények között meghalt, amikor házában tűz ütött ki Gomában. Aktivistatársai és mások úgy vélik, hogy célzott támadás áldozata lett.
Júliusban két újságírót és két emberi jogi aktivistát megfenyegettek és bujkáltak, miután megjelent egy dokumentumfilm az elnöki család által igényelt kelet-kongói földekről történő tömeges kilakoltatásokról.
Augusztus elején a kongói biztonsági erők könnygázt és éles lőszert vetettek be, hogy szétoszlassák a politikai ellenzék támogatóit, legalább két embert – köztük egy gyermeket – megölve, és legalább hét másik embert lőtt sebesülésekkel megsebesítve az elnökválasztásra való regisztrációs időszak alatt. A hatóságok korlátozták az ellenzéki vezetők mozgását is, több tucat ellenzéki támogatót tartóztattak le, és megakadályozták az egyik elnökjelölt-aspiráns, Moïse Katumbi beutazását az országba, hogy benyújtja jelölését.
A kongói rendőrség szeptember 3-án a békés tüntetések során önkényesen letartóztatott közel 90 demokráciapárti aktivistát, és több mint 20 embert megsebesített. A tüntetők felszólították a nemzeti választási bizottságot, hogy tisztítsa meg a választói névjegyzékeket, miután a Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) által végzett ellenőrzés megállapította, hogy a listákon szereplők több mint 16 százalékát ujjlenyomat nélkül jegyezték be, ami aggodalmat keltett a potenciálisan fiktív szavazókkal kapcsolatban. Arra is felszólították a bizottságot, hogy hagyjon fel az ellentmondásos szavazógépek használatával, amelyeket Kongóban nem teszteltek, és amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek az eredmények meghamisítására.
A kongói bíróság szeptemberben egy év börtönbüntetésre ítélte a Filimbi (“fütty” szuahéli nyelven) polgári mozgalom négy tagját. Carbone Benit, Grâce Tshunzát, Cédric Kalonjit, Palmer Kabeyát és Mino Bompomit 2017 decemberében önkényesen letartóztatták vagy elrabolták, amikor 2017. december 31-én országos tüntetésekre mozgósították Kinshasa lakosságát. Kabeya szeptemberben szabadult. A négy másik december 25-én fejezte be büntetésének letöltését.
Novemberben a hatóságok letartóztattak és néhány napra őrizetbe vettek 17 demokráciapárti aktivistát Kinshasában. Gomában elraboltak és megkínoztak egy LUCHA aktivistát is, akit három nap után szabadon engedtek.
A kormány biztonsági erői országszerte erőszakkal oszlattak fel ellenzéki kampánygyűléseket az országos választások előtt. December 9. és 13. között a biztonsági erők legalább 7 ellenzéki támogatót megöltek, több mint 50 embert megsebesítettek, és többeket önkényesen őrizetbe vettek.
Fegyveres csoportok és a kormányerők civilek elleni támadásai
Kongó keleti részén, Észak-Kivu és Dél-Kivu tartományokban több mint 140 fegyveres csoport tevékenykedett, és sokan továbbra is támadtak civileket, köztük a nagyrészt ruandai Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért (FDLR) és a velük szövetséges kongói Nyatura csoportok, az Uganda vezette Szövetséges Demokratikus Erők (ADF), a Nduma Defense of Congo-Renové (NDC-R), a Mazembe és a Yakutumba Mai Mai csoportok, valamint több burundi fegyveres csoport. Parancsnokaik közül sokakat háborús bűnökkel vádolnak, többek között etnikai alapú mészárlásokkal, nemi erőszakkal, gyermekek kényszertoborzásával és fosztogatással.
A kelet-kongói erőszakot dokumentáló Kivu Security Tracker szerint a támadók, köztük az állami biztonsági erők, 2018-ban Észak-Kivuban és Dél-Kivuban több mint 883 civilt öltek meg, és közel 1400 embert raboltak el, illetve raboltak el váltságdíjért.
Az Észak-Kivu tartomány Beni területén mintegy 300 civilt öltek meg a különböző fegyveres csoportok, köztük az ADF által elkövetett közel 100 támadásban.
Májusban ismeretlen támadók megöltek egy parkőrt és elraboltak két brit turistát és kongói sofőrjüket a kelet-kongói Virunga Nemzeti Parkban. A parkot azóta lezárták a turizmus elől. A turistákat és a sofőrt később kiszabadították.
2017 decembere és 2018 márciusa között fokozódott az erőszak Kongó északkeleti részén, Ituri tartományban, ahol fegyveres csoportok halálos támadásokat intéztek falvak ellen, több civilt megölve, sokakat megerőszakolva vagy megcsonkítva, több száz házat felgyújtva és mintegy 350 000 embert kitelepítve.
Kongó északkeleti részén az Uganda vezette Úr Ellenállási Hadserege továbbra is emberek nagy csoportjait rabolta el és más súlyos visszaéléseket követett el.
Decemberben nagyszabású etnikai erőszak tört ki Yumbiban, a nyugat-kongói Mai-Ndombe tartományban, a jelentések szerint több száz halottat követelve egy korábban békés térségben.
A decemberi választások során a kelet-kongói Észak-Kivu tartományban az állami biztonsági erők és fegyveres csoportok megfélemlítették a szavazókat, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak.
igazságszolgáltatás és elszámoltathatóság
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) folytatódott Bosco Ntaganda pere, akit 13 háborús bűncselekménnyel és öt emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolnak, amelyeket állítólag 2002-ben és 2003-ban, Északkelet-Kongó Ituri tartományában követtek el.
Júniusban az NBB fellebbviteli kamarája hatályon kívül helyezte a Jean-Pierre Bemba volt kongói alelnök ellen a szomszédos Közép-afrikai Köztársaságban elkövetett bűncselekmények miatt hozott háborús és emberiesség elleni ítéleteket. Szeptemberben a bíróság fellebbezés alapján 12 hónapra ítélte Bembát egy ehhez kapcsolódó, tanú befolyásolása miatt hozott ítélet miatt. A kongói választási törvény által az elnökjelöltek számára tiltott korrupció egyik formájaként értelmezve a tanúk befolyásolását, a kongói választási bizottság később érvénytelenítette Bemba elnökjelöltségét, ami politikai indíttatásúnak tűnik.
Sylvestre Mudacumura, az FDLR fegyveres csoport katonai parancsnoka szabadlábon maradt. Az ICC 2012-ben elfogatóparancsot adott ki ellene kilenc háborús bűncselekmény miatt.
Az ENSZ nyomozóinak, Michael Sharpnak és Zaida Catalánnak a meggyilkolásával, valamint az őket 2017-ben a központi Kasai régióban kísérő négy kongói eltűnésével kapcsolatos kongói per a cikk írásakor még folyamatban volt. Az ENSZ főtitkára által a kongói nyomozás támogatására megbízott szakértői csoport nem kapta meg a hiteles és független nyomozás hatékony támogatásához szükséges hozzáférést és együttműködést. A Human Rights Watch kutatása szerint kormánytisztviselők is érintettek a gyilkosságokban.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megbízásából a Kasai régióban 2016 óta zajló szélesebb körű, nagyszabású erőszakos cselekményekkel kapcsolatban végzett vizsgálat megállapította, hogy a kongói biztonsági erők és milíciák háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülő atrocitásokat követtek el. Júliusban a tanács felkérte az ENSZ emberi jogi főbiztosát, hogy küldjön egy kétfős nemzetközi emberi jogi szakértői csoportot, amely figyelemmel kíséri és jelentést tesz arról, hogy a kongói hatóságok hogyan hajtják végre a kassai vizsgálat ajánlásait.
A cikk írásakor még nem kezdődött meg a per a kongói biztonsági erők azon tagjai ellen, akiket azért tartóztattak le, mert állítólag túlzott erőszakkal vertek le egy tüntetést a kelet-kongói Kamanyolában 2017 szeptemberében, amelynek során mintegy 40 burundi menekült meghalt, és több mint 100 másik megsebesült.
November 27-én kezdődött meg a per Ntabo Ntaberi Sheka milicista vezető ellen, aki feladta magát az ENSZ kongói békefenntartó missziójának (MONUSCO). Sheka számos kelet-kongói atrocitásban volt érintett, és 2011 óta kongói elfogatóparancsot adtak ki ellene emberiesség elleni bűncselekmények miatt tömeges nemi erőszak miatt.
Júliusban Kabila előléptetett két tábornokot, Gabriel Amisi-t és John Numbi-t, annak ellenére, hogy régóta részt vettek súlyos emberi jogi visszaélésekben. Mindkét tábornokot az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókkal sújtotta.
Főbb nemzetközi szereplők
2018-ban az októberben Kinshasába látogató ENSZ Biztonsági Tanácsa, az ENSZ főtitkára, az Afrikai Unió, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC), az Egyesült Államok, az EU és számos egyes állam felszólított a választási naptár betartására. Hangsúlyozták, hogy teljes mértékben be kell tartani az újévi megállapodást, beleértve a bizalomépítő intézkedéseket, és hogy a választásoknak hitelesnek és inkluzívnak kell lenniük.
Belgium 2018 januárjában bejelentette, hogy felfüggeszti a kongói kormánynak nyújtott minden közvetlen kétoldalú támogatását, és segélyeit humanitárius és civil társadalmi szervezetekre irányítja át.
Angol külügyminiszter, Manuel Domingos Augusto augusztusban azt mondta, hogy Kabila döntése, miszerint nem indul alkotmányellenes módon a harmadik mandátumért, “nagy lépés”, de még többre van szükség ahhoz, hogy “a választási folyamat sikeres legyen és elérje a kongóiak által kitűzött célokat”. A SADC augusztusi namíbiai csúcstalálkozóján a namíbiai elnök és a SADC új elnöke, Hage Geingob azt mondta, hogy a kongói válság további menekültek szomszédos országokba való meneküléséhez vezethet, ha nem sikerül megoldani.
2017 decemberében az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Dan Gertler izraeli milliárdost, Kabila egyik közeli barátját és pénzügyi munkatársát, aki “több százmillió dollár értékű átláthatatlan és korrupt bánya- és olajügyletek révén halmozta fel vagyonát” Kongóban, valamint több, Gertlerrel kapcsolatban álló személyt és vállalatot. 2018 júniusában az Egyesült Államok bejelentette több kongói tisztviselő vízumának visszavonását, illetve megtagadását, mivel részt vettek az emberi jogok megsértésében és az ország választási folyamatával kapcsolatos jelentős korrupcióban.
December 28-án a kormány 48 órás határidővel kiutasította az EU nagykövetét, Bart Ouvryt. Ez azt követően történt, hogy az EU december 10-én úgy döntött, hogy megújítja a szankciókat 14 magas rangú kongói tisztviselővel szemben, köztük a kormánykoalíció elnökjelöltjével, Emmanuel Ramazani Shadaryval szemben.