Kyphosis okai, tünetei, diagnózis, kezelés és megelőzés

The Universal Guide to Kyphosis: Minden, amit valaha is tudni akart, egyenesen a szakértőktől.

Ebben a cikkben: Mi a kyphosis? | Okok | Tünetek | Diagnózis | Kezelés | Megelőzés | GYIK | Források

“Ülj egyenesen! Ne görnyedj!” Valószínűleg hallottad már ezeket a szavakat annyiszor, hogy már az olvasásuktól is kiegyenesedett egy kicsit a hátad. (Nem ítélkezünk, mi is).

A kyphosis a hát felső részének görbülete. A mellkasi gerinc természetes módon görbül, de néha túlságosan is.

Hát, kiderült, hogy a testtartás-rendőrség téved ebben a kérdésben – egy bizonyos pontig. A gerincednek nem kell egyenesnek lennie. Valójában még egy enyhe görnyedés – orvosi nyelven kyphosis néven ismert – sem ad általában okot aggodalomra.

“Ha megnézzük, hogyan görbül a hát felső része, akkor személyenként jelentős eltéréseket látunk” – mondja Dr. Neel Anand, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Spine Center ortopéd sebész professzora és a gerinc traumatológiájának igazgatója. “A “normálisnak” nagy a skálája, amikor az előre görbülés mértékéről van szó.”

Amikor a normális tartományon kívül görnyedünk, hátfájdalmak jelentkezhetnek. Súlyos esetekben – az úgynevezett hyperkyphosis – súlyosabb tünetekkel, például fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat.

Mi a kyphosis?

Gyors lecke a gerinc anatómiájáról: A gerincnek három szakasza van, amelyeket nyaki, mellkasi és ágyéki gerincnek nevezünk.

A nyaki gerinc a tetején található, és a nyakát mozgató csigolyákat foglalja magában. A mellkasi a hátad közepén található. Az ágyéki gerinc a hátad alsó része. (Egyesek a legalsó részt, a keresztcsontodat és a farokcsontodat tekintik negyedik szakasznak.)

Minden szakasznak van egy természetes görbülete. A kyphosis a mellkasi gerinc görbületére vonatkozik.

A kyphosis, a jobb oldalon a hát felső részén púpszerű görbületként jelentkezik. Fotó forrása: 123RF.com.

Noha a hyperkyphosis kifejezés a kóros görbületre utal, az orvosok a “kyphosis” kifejezést használják mind a normális, mind a kóros görbületre. A problémás kyphosis kategóriájában három fő típus különböztethető meg:

• Poszturális: Ez a leggyakoribb forma. Ahogy a neve is mutatja, a poszturális kyphosist a rossz testtartás okozza. Bár a gerinced természetes íveit szeretnéd követni ahelyett, hogy tökéletesen egyenesen tartanád, a túlzott görnyedés ugyanolyan rossz vagy még rosszabb lehet. Általában serdülőknél fordul elő, és a lányoknál gyakrabban alakul ki, mint a fiúknál. Ez különbözik a skoliózistól, egy másik, serdülőknél kialakuló gerincbetegségtől. A skoliózisban a gerinc nem előre, hanem az egyik oldalra görbül.
• Scheuermann: A Scheuermann-kifózis, vagy Scheuermann-kór, amelyet az azt először leíró dán radiológusról neveztek el, szintén serdülőkor körül kezdődik. Általában akkor fordul elő, amikor a csigolyák elülső része nem nő olyan gyorsan, mint a hátsó, így a csontok ék alakúvá válnak. A Scheuermann-kór súlyosabb lehet, mint a poszturális kyphosis, és az ágyéki gerincet is érintheti. Fiúknál gyakoribb, mint lányoknál, és megáll a fejlődése, amikor a tinédzser befejezi a növekedést.
• Veleszületett: A kyphosis legritkább formája, ezt a típust születéskor diagnosztizálják, és a magzati fejlődés során keletkezik. A veleszületett kyphosisban a csigolyák összeolvadnak, ahelyett, hogy normálisan szétválnának.

Mi okozza a kyphosist?

Az attól függ, hogy Önnek milyen típusú kyphosisa van. A genetika is szerepet játszhat, mondja Dr. Kaliq Chang, a New York-i és New Jersey-i székhelyű Atlantic Spine Center beavatkozó fájdalomcsillapító specialistája.

“Ha megnézzük a rokonaink hátának görbületét, láthatjuk, hogy a kyphosis adott foka mennyire öröklődhet” – mondja.”

A többi rendellenesség, amely növelheti a kockázatot, a következő:

• Kompressziós törések: Ezek a sérülések nagyban hozzájárulhatnak a kyphosis kialakulásához, különösen, ha olyan törésed van, amely miatt a csigolyák egymás felé omlanak. A csontritkulás – amikor csontjai vékonyak és gyengék lesznek – sokkal valószínűbbé teszi a kompressziós töréseket.
• Degeneratív gerincartritisz: Mint mindenféle ízületi gyulladás, a gerincében lévő fajta is merevséget okozhat, és idővel rosszabbodhat.
• Bechterew-kór: A gyulladásos ízületi gyulladás egy formája, a Bechterew-kór általában a korai felnőttkorban jelentkezik.
• Izomsorvadás: Ez a genetikai betegség az izmok gyengülését okozza, beleértve a gerinc körüli izmokat is.
• Gerinctumor: Akár daganatról derül ki, hogy rákos, akár nem, kompressziót okozhat, és befolyásolhatja a hajlékonyságot, ami a görnyedt, előredőlő testtartást okozza.

A kor egy másik fontos tényező. Ahogy elkezdesz veszíteni a csontsűrűségből, ez nagyobb nyomást gyakorolhat a gerinc porckorongokra, mondja Dr. Chang. Az ezt követő kompresszió hatására a gerinc előre görbülhet, és hiperkifózis alakulhat ki.

A Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kyphosis szöge 40 éves kor után hajlamos növekedni, különösen a nők esetében. Valójában a férfiak és nők 20-40 százaléka ebben a táborban kyphosisban szenved, a nőknél gyorsabb a progresszió.

De ne feledje, csak azért, mert egy kicsit görnyedtebbé válik, még nem jelenti azt, hogy kellemetlen tünetei lesznek.

Melyek a kyphosis tünetei?

A kyphosis tünetei lehetnek:

• Fáradtság
• Enyhe hátfájás
• Görbült felső hát
• A gerinc érzékenysége és/vagy merevsége

Súlyosabb esetekben a betegek légszomjról, mellkasi panaszokról vagy fájdalomról, és/vagy zsibbadásról, gyengeségről és/vagy bizsergésről számolnak be a lábakban.

“Előrehaladottabb kyphosis esetén az emberek sokszor összetéveszthetik a tüneteket szívrohamnak vagy folyamatban lévő szívproblémáknak” – mondja Dr. Anand. Ez azért van, mert az olyan tünetek, mint a mellkasi fájdalom és a légzési nehézségek átfedésben vannak a szív- és érrendszeri problémákkal. Ez nem gyakori eset, de szerinte előfordulhat. Gyors emlékeztető: Akár előrehaladott kyphosisban szenved, akár nem, a mellkasi fájdalom és a légszomj miatt a sürgősségire kell mennie.

A kyphosis esetében azonban ezeket a kompresszió okozza. Ahogy a gerinc előrebukik, a vállak kiszélesednek és lefelé esnek, csökkentve a mellüregben lévő helyet.

A lábakban jelentkező zsibbadás és gyengeség gyakran a gerincidegek összenyomásával függ össze, és gyakran a csigolyák tömörülése okozza. A bizsergés akkor jelentkezhet, ha az idegek felszabadulnak (például nyújtás révén), ami nagyobb teret engedhet a csigolyák közé.

Hogyan diagnosztizálják a kyphosist?

A gerincgyógyász szakorvos tudja megállapítani, hogy az Ön kyphosisa kezelést igényel-e. Az értékelés magában foglalja:

• Az orvosi és családi anamnézisét
• Egy alapos fizikai és neurológiai vizsgálatot
• Képalkotó vizsgálatokat, például röntgensugaras komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonanciás képalkotást (MRI)

A fizikai vizsgálat során az orvos megnézi a hátát, és kitapogatja a gerincét, hogy nincs-e rendellenesség. Lesz némi gyengéd nyomkodás az izmokon, hogy lássa, érzékeny-e valamelyik. Ön is előrehajol, és az orvos oldalról fogja megnézni, ami a legjobb szög a görbület meglátásához. A neurológiai rész az idegrendszerének vizsgálatát foglalja magában, általában egy olyan eszközzel, mint a reflexkalapács. Ez nem fájdalmas, csupán azt ellenőrzi, hogy az idegei jól működnek-e. Az orvos kérheti az egyensúly és a koordináció bemutatását is.

A fizikális vizsgálat a kyphosis diagnózisának kritikus része.

Ha rendelkezésre állnak korábbi képalkotó vizsgálatok a kyphosisról, a gerincspecialista összehasonlítja a régebbi képeket a legújabbakkal.

A képalkotó vizsgálatokat a kyphosis méretének vagy szögének mérésére használják. A korábbi képalkotó vizsgálatok segíthetnek nyomon követni a görbület méretének növekedési ütemét – és megválaszolni a kérdést: “Nő-e a görbület nagyobbra?”. Egyéb vizsgálatok lehetnek vérvizsgálatok, tüdőfunkciós vizsgálat (a tüdőkapacitás mérésére) és csontsűrűség-vizsgálat.

Az orvos akár már abból is meg tudja állapítani, hogyan áll és ül, hogy mennyire súlyos a kyphosis – bár természetesen ez önmagában még nem vezet diagnózishoz. Ha nem tud teljesen egyenesen felállni, vagy egyensúlyi problémái vannak, orvosa megfontolhatja a kezelést – vagy a jelenlegi kezelés fokozását.

Hogyan kezelik a kyfózist?

Hogyan kezeli a gerincspecialista a problémás kyfózist, az több tényezőtől függ, mondja dr. Chang, a három fő kérdés pedig a következő:

• Fáj?
• Károsítja a mozgását?
• Elakadályozza abban, hogy azt tegye, amit szeretne vagy amire szüksége van?

Néhány embernek jelentős púpja lehet, és mégis működőképes és fájdalommentes, állapították meg kutatások. Lehet, hogy nem éreznek fájdalmat, nem érintett a gerinc többi része, és nem korlátozott a tevékenységük. Sőt, egy tanulmány szerint még a 65 éves és idősebb embereket sem érintette a kyphosis, ha általában véve viszonylag egészségesek voltak. Ezekben az esetekben a kezelés minimális lenne, ha egyáltalán, hacsak nem zavarja, hogy túlságosan görnyedtnek érzi magát.

Aki fájdalmat vagy problémákat tapasztal a kyphosis miatt, annak a következő lépés az ok meghatározása, mert a kezelések ezeket a gyökérproblémákat kezelik:

• Testtartás: Mivel az ok itt a testtartás miatt van, ez az első vonal a kezelésben, hogy korrigálja a helyzetet, mondja Dr. Chang. Ez jelenthet fizikoterápiát és erőnléti edzést.
• Scheuermann: Ez a forma legtöbbször fizikoterápiával és enyhe fájdalomcsillapítókkal kezelhető, de ha a beteg még növekszik, és a gerincferdülés legalább 45 fokos, gyakran merevítőt javasolnak.
• Veleszületett: A csecsemőkorban végzett műtét segíthet a rendellenesség kezelésében, különösen mivel az állapot jellemzően romlik a gyermek növekedésével.
• Kyphoticus gerincferdülés: Más okok, például degeneratív ízületi gyulladás vagy gerincfertőzés esetén a változás fokozatos lehet. Amikor ez történik, az orvos idővel megméri a gerinc görbületét, hogy lássa a progresszió ütemét, mondja Dr. Chang. Ha a görbület 75 foknál nagyobb, műtétre lehet szükség a deformitás kezelésére és a gerinc stabilizálására. Ezt megelőzően a súlyosbodó kyphosisban szenvedő személyt valószínűleg fizikoterápiával, speciális otthoni gyakorlatokkal és fájdalomcsillapítással kezelik.

“A 40-60 fokos görbület a leggyakoribb normális tartomány” – mondja Dr. Anand. “Néha akár 70 is lehet, és még mindig nincs szükség kezelésre. De általában, amikor 60 fölé érünk, akkor kezdünk el beszélni a lehetséges beavatkozásokról”. Bár vizsgálat nélkül kihívás kideríteni a görbület pontos mértékét, Dr. Anand szerint a tükörben oldalnézetből nézve a hát felső részén gömbölyödés látható.

A jelentős fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó kyfózis esetén a legjellemzőbb eljárás a gerincfúzió, amely megakadályozhatja a további progressziót, csökkentheti a görbület mértékét, és enyhítheti a hátfájást, ha az problémát jelent. Ez a fajta műtét magában foglalja az érintett csigolyák összeolvasztását, hogy azok egyetlen csonttá gyógyuljanak, korlátozva a mozgást és megakadályozva a további görbületet. Csak az érintett csigolyákat olvasztják össze – általában más kis csontdarabokkal, fémlemezekkel, rudakkal vagy csavarokkal -, így a gerinc többi része normálisan mozoghat.

A legtöbb beteg jól reagál a fizikoterápia, a testmozgás és a gyógyszeres kezelés kombinációjára. Még azokban az esetekben is, amikor végül műtétre van szükség, a legtöbb beteg korlátozások nélkül képes visszatérni a szokásos tevékenységeihez. A testmozgás különösen nagy lendületet adhat – elvégre nemcsak a gerinc mozgékonysága nő, hanem az összes többi előny, például a jobb szív- és érrendszeri egészség és a jobb hangulat is. Ez egy win-win-win.

Megelőzhető-e a kyphosis?

Hacsak a kyphosist nem a rossz testtartási szokások okozzák, nem sokat tehet a megelőzés érdekében. Győződjön meg arról, hogy a törzsizmai erősek maradnak, és az életkor előrehaladtával mindent megtesz a jó csontsűrűség érdekében, például elegendő kalciumot és D-vitamint kap, és végez valamilyen ellenállásos edzést a csontok erősítése érdekében. A korai kezelés azonban segíthet megelőzni a kyphosis előrehaladását és a gerinc deformitását. Ez azonban nem jelenti a testtartás állandó újrahangolását, teszi hozzá Dr. Anand.

Hacsak a kyfózist nem a rossz testtartási szokások okozzák, a kialakulását nem lehet megelőzni. Fotó forrása: 123RF.com.

“A testtartás fenntartása nem azonos a kyphosis kezelésével vagy megelőzésével” – mondja. “Mostanában nagy a felhajtás az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek “emlékeztetnek” arra, hogy egyenesen üljünk, vagy hátrahúzzuk a vállunkat, de ne feledjük, hogy a túlkompenzálás más hátproblémát okozhat.”

Az állandó “kiegyenesedésre” való törekvés valójában a túl nagy lordózis kockázatának tesz ki, amikor a gerinc túlzottan befelé görbül. Az agresszív, folyamatos csípések helyett Dr. Anand olyan stratégiákat javasol, amelyek segítenek megerősíteni a hát és a törzs izmait, és összességében javítják az egyensúlyt, olyan tevékenységeket, mint:

• Jóga
• Tai chi
• Erőedzés
• Úszás

A törzs izmaira összpontosítva – amelyek a hát alsó részét, a csípőt és a hasat ölelik körül – egy támogató, természetes “öv” hozható létre, amely összességében javítja az igazodást. Egy tanulmány kiemelte, hogy a kyphosis megelőzésének egyik legfontosabb módja az erősítés, nem pedig a nyújtás.

“Nincs tökéletes testtartás, ezért arra az igazodásra kell törekedni, amelyet a legjobbnak érzünk” – mondja. “Ez azt jelenti, hogy úgy érzed, megfelelően tudsz lélegezni, a vállaid lazák, és nincs feszülés a nyakadban és a hátadban. Ez mindenkinél másképp fog kinézni.”

Kérdések

Mi az oka a kyphosisnak?

A kyphosis bizonyos fokú kialakulása a gerinc görbületének természetes velejárója. Hogy mennyire görbül, az olyan tényezőktől függ, mint a genetika és az életkor. Amikor ez problémává válik, úgynevezett hiperkifózis, az olyan problémák eredménye lehet, mint a kompressziós törések, ízületi gyulladás, gyulladás és olyan állapotok, mint az izomdisztrófia. De csak azért, mert egy kicsit görnyedtebb leszel, még nem jelenti azt, hogy kellemetlen tüneteid lesznek.

Mi történik, ha a kyphosis kezeletlenül marad?

Ha a kyphosis miatt fájdalmat és mozgáskorlátozottságot tapasztal, az a görbület súlyosbodását okozhatja. Ha kezeletlenül hagyja, akkor a korábbinál nagyobb “púposság” alakulhat ki.

A kyfózis visszafordítható?

A kyphosis okától függően az állapot kezelhető és gyakran visszafordítható, különösen, ha a kyphosis még a kezdeti stádiumban van.

A dowager púp ugyanaz, mint a kyphosis?

Igen, ez ugyanaz. Más kifejezések: púpos hát, poszturális kyphosis és hyperkyphosis.

Források

Katzman WB, Wanek L, Shepherd JA, Sellmeyer DE. Az életkorral összefüggő hyperkyphosis: okai, következményei és kezelése. J Orthop Sports Phys Ther. 2010;40(6):352-360. doi:10.2519/jospt.2010.3099

OrthoInfo: Kyphosis (gerincferdülés). https://orthoinfo.aaos.org/en/diseases–conditions/kyphosis-roundback-of-the-spine

Mayo Clinic: Kyphosis. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/kyphosis/symptoms-causes/syc-20374205

Lorbergs, A., et al. Thoracic Kyphosis and Physical Function: The Framingham Study. J Am Geriatr Soc. 2017; 65(10): 2257-2264. doi: 10.1111/jgs.15038

Gonzalez-Galvez, N., et al. Effects of exercise programs on kyphosis and lordosis angle: Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis. 2019; 14(4). doi: 10.1371/journal.pone.0216180

Koelé MC, Lems WF, Willems HC. A hyperkyphosis klinikai jelentősége: A Narrative Review. Front Endocrinol (Lausanne). 2020;11:5. Megjelent 2020 Jan 24. doi:10.3389/fendo.2020.00005

Lewis, J.S., Valentine, R.E. A mellkasi kyphosis klinikai mérése. Az intra-rater megbízhatóság vizsgálata vállfájdalommal rendelkező és nem rendelkező alanyokon. BMC Musculoskelet Disord 11, 39 (2010). https://doi.org/10.1186/1471-2474-11-39

Yaman O, Dalbayrak S. Kyphosis és az irodalom áttekintése. Turk Neurosurg. 2014;24(4):455-65. doi: 10.5137/1019-5149.JTN.8940-13.0. PMID: 25050667.

Seidi F, Rajabi R, Ebrahimi I, Alizadeh MH, Minoonejad H. A korrekciós gyakorlatok beavatkozásának hatékonysága a mellkasi hiperkifózis szögére. J Back Musculoskelet Rehabil. 2014;27(1):7-16. doi: 10.3233/BMR-130411. PMID: 23948845.

Lowe TG. Scheuermann kyphosis. Neurosurg Clin N Am. 2007 Apr;18(2):305-15. doi: 10.1016/j.nec.2007.02.011. PMID: 17556132.