Lean Manufacturing + TPS + Production Scheduler + JIT + Lead Time + KAIZEN + 5S + KANBAN

A “Push típus” azt jelenti, hogy a gyártás nem a tényleges kereslet alapján történik. A “Pull típus” a Make To Order-t jelenti, amelyben a termelés a tényleges keresleten alapul. Az ellátási lánc menedzsmentben fontos, hogy a folyamatokat félúton végezzük a push és pull típus között, vagy a push és pull típus kombinációjával.
Az ellátási lánc menedzsment (SCM) célja, hogy megoldást, azaz “kínálatot” hozzon létre egy célra vagy problémára, azaz “keresletre”. A “Push típusú” és a “Pull típusú” ellátási lánc modellek a kereslet és a kínálat kapcsolatát tekintve ellentétesek. A “Push-típust” a “Make to Stock” (MTS) képviseli, amelyben a termelés nem a tényleges keresleten alapul, a “Pull-típust” pedig a “Make To Order” (MTO), amelyben a termelés a tényleges keresleten alapul.
Az egyik fő oka annak, hogy az ellátási lánc menedzsment jelenleg olyan nagy figyelmet kap, az, hogy az információs technológia lehetővé teszi a termelési és értékesítési üzleti modellnek a “Push-típusról” a “Pull-típusra” való áttérését. A Pull-típusú ellátási lánc menedzsment a keresleti oldalon alapul, mint például a Just-in-Time (JIT) és a CRP (Continuous Replenishment Program) vagy a későbbi folyamatokhoz rendelt tényleges kereslet. Ezért a Push-típusú módszerrel ellentétben ez nem a Make to Stock, amely a kereslet előrejelzésén alapul. Miközben a készletet minimálisra csökkentik, a termékek rövid átfutási idővel és nagy sebességgel szállíthatók. Azon a ponton, ahol a “Pull típusú” elkezdi a tényleges kereslet által kiváltott műveletek ellátását, olyan, mint egy lift. A lift akkor is elindul, ha megnyomják a gombot, ha csak egy utas van. Másrészt a “Push típus” mozgólépcsőnek tekinthető. A mozgólépcső folytatja az ellátást (push), függetlenül attól, hogy van-e tényleges igény (utas). Ezenkívül a “Push type” megfelel a vonatok, buszok és repülőgépek modelljének, amelyek esetében a kínálat (push) a kereslet előrejelzésén alapul, időszakonként és útvonalonként. A “Push típus” és a “Pull típus” között különböző formák létezhetnek az anyagok, a befejezetlen termelés (WIP) és a késztermékek készletformáitól, valamint attól függően, hogy az ellátási lánc menedzsmentjében hogyan kezelik a tényleges keresletet.
A sushi esetében létezik a boltban értékesített dobozos sushi, a sushi étteremben a pultnál rendelt sushi és a sushi, amelynek megrendelése élő halak vásárlásával kezdődik. A hely és a forma, ahol és amelyben a sushi készítéséhez szükséges halakat tartják, az ellátási láncban a downstream-től upstream-ig változik. Szélsőséges példa a húzó típusú ellátási láncú sushi étteremre, amely nem törődik az átfutási idővel, az, amely a rendelés beérkezésekor halászni indul.
Az alábbi könyvből vettük át szíves engedéllyel:
“Understand Supply Chain Management through 100 words” by Zenjiro Imaoka.
Published by KOUGYOUCHOUSAKAI