Lifetime Fitness és Wellness

A vázizomzat mozgatása, a legtöbb vázizomban a rostok összehúzódása által létrehozott feszültség az inakra kerül át. Az inak sűrű, szabályos kötőszövetből álló erős sávok, amelyek az izmokat a csontokhoz kötik. A csontkapcsolat miatt nevezik ezt az izomszövetet vázizomnak.

A vázizmok kölcsönhatásai a testben

Hogy egy csontot húzzon, azaz megváltoztassa a szöget az ízületében, ami lényegében a csontvázat mozgatja, egy vázizomnak a csontváz egy rögzített részéhez is kell kapcsolódnia. Az izom mozgó végét, amely a húzott csonthoz kapcsolódik, az izom inszerciójának nevezzük, az izomnak a rögzített (stabilizált) csonthoz kapcsolódó végét pedig origónak. Az alkar hajlítása – a könyök behajlítása – során a brachioradialis segíti a brachialist.

Noha egy cselekvésben több izom is részt vehet, a fő részt vevő izmot fő mozgatónak vagy agonistának nevezzük. Egy pohár felemeléséhez a biceps brachii nevű izom valójában a fő mozgató; mivel azonban a brachialis segítheti, a brachialist ebben a műveletben szinergistának nevezzük (1. ábra). A szinergista lehet egy fixátor is, amely stabilizálja azt a csontot, amely a fő mozgató eredési pontját rögzíti.

A fő mozgatóval ellentétes hatású izmot antagonistának nevezzük. Az antagonisták két fontos szerepet játszanak az izomműködésben:

1. Megtartják a test vagy a végtag helyzetét, például a kar kinyújtott tartása vagy az egyenes állás
3. A gyors mozgást szabályozzák, mint az árnyékbokszban az ütés célba érése nélkül, vagy a végtag mozgásának ellenőrzését

A térd kinyújtásához például a comb elülső rekeszében lévő négy izomból álló, quadriceps femoris nevű izomcsoport aktiválódik (és őket neveznénk a térdnyújtás agonistáinak). A térdízület hajlításához azonban egy ellentétes vagy antagonista izomcsoport, az úgynevezett combfeszítők aktiválódnak.

Mint láthatjuk, ezek a kifejezések az ellentétes hatás esetében is fordítottak lennének. If you consider the first action as the knee bending, the hamstrings would be called the agonists and the quadriceps femoris would then be called the antagonists. See Table 1 for a list of some agonists and antagonists.

Table 1. Agonist and Antagonist Skeletal Muscle Pairs
Agonist	Antagonist	Movement
Biceps brachii: in the anterior compartment of the arm	Triceps brachii: in the posterior compartment of the arm	The biceps brachii flexes the forearm, whereas the triceps brachii extends it.
Hamstrings: három izomcsoport a comb hátsó rekeszében	Quadriceps femoris: négy izomcsoport a comb elülső rekeszében		A hamstrings hajlítja a lábat, míg a quadriceps femoris nyújtja azt.
Flexor digitorum superficialis és flexor digitorum profundus: az alkar elülső rekeszében		Extensor digitorum: az alkar hátsó rekeszében		A flexor digitorum superficialis és flexor digitorum profundus hajlítja az ujjakat és a kezet a csuklónál, míg a extensor digitorum nyújtja az ujjakat és a kezet a csuklónál.

Vannak olyan vázizmok is, amelyek a mozgásokhoz nem a csontvázhoz húzódnak. Ilyenek például az arckifejezést produkáló izmok. Az arcizmok bemenetei és eredési pontjai a bőrben vannak, így bizonyos egyes izmok összehúzódnak, hogy mosolyt vagy homlokráncot formáljanak, hangokat vagy szavakat formáljanak, és felhúzzák a szemöldököt. A nyelvben is vannak vázizmok, valamint a külső húgyúti és anális záróizmok, amelyek lehetővé teszik a vizeletürítés, illetve a székletürítés akaratlagos szabályozását. Ezenkívül a rekeszizom összehúzódik és elernyed, hogy megváltoztassa a mellhártyaüregek térfogatát, de ehhez nem mozgatja a csontvázat.

A szalagok szerveződésének mintái

A vázizomzatot három szinten kötőszöveti váz veszi körül. Minden egyes izomrostot (sejtet) endomysium, az egész izmot pedig epimysium borítja. Amikor az izomrostok egy csoportját az izom egészén belül egységként “összefogja” egy további kötőszöveti borítás, a perimysium, akkor az izomrostok ezen összefogott csoportját fascikulának nevezzük. A perimysium által létrehozott fascikula elrendeződése összefügg az izom által termelt erővel; ez befolyásolja az izom mozgásterjedelmét is. A fasciculák elrendeződésének mintázata alapján a vázizmokat többféleképpen lehet osztályozni. A következőkben a leggyakoribb fasciculák elrendezése következik.

A párhuzamos izmok fasciculái az izom hossztengelyével megegyező irányban helyezkednek el (2. ábra). A testben lévő vázizmok többsége ilyen típusú szerveződéssel rendelkezik. Egyes párhuzamos izmok lapos lapok, amelyek a végükön kitágulnak, hogy széles kötéseket alkossanak. Más párhuzamos izmok gömbölydedek, egyik vagy mindkét végén inakkal. A pufóknak tűnő izmoknak az izom közepén, a beidegződés és a kiindulási pont között egy nagy szövettömeg található, amelyet központi testnek nevezünk. Ennek az izomnak egy gyakoribb neve a hasizom. Amikor az izom összehúzódik, az összehúzódó rostok megrövidítik, hogy még nagyobb dudor legyen. Például nyújtsa ki, majd hajlítsa be a biceps brachii izmot; a nagy, középső szakasz a hasizom (3. ábra). Ha egy párhuzamos izomnak van egy középső, nagy hasa, amely orsó alakú, vagyis az eredete és a beidegződése felé haladva elvékonyodik, akkor néha fusiformnak nevezik.

A körkörös izmokat záróizmoknak is nevezik (lásd a 2. ábrát). Amikor ellazulnak, a záróizmok koncentrikusan elhelyezkedő izomrostkötegei növelik a nyílás méretét, amikor pedig összehúzódnak, a nyílás mérete a záródásig összezsugorodik. Az orbicularis oris izom egy körkörös izom, amely a száj körül húzódik. Amikor összehúzódik, a szájnyílás kisebb lesz, például amikor fütyüléshez ráncoljuk az ajkakat. Egy másik példa az orbicularis oculi, amelyből egy-egy veszi körül a szemet. Vegyük például a két orbicularis izom nevét (orbicularis oris és oribicularis oculi), ahol a két izom első nevének egy része megegyezik. Az orbicularis első része, az orb (orb = “kör alakú”), egy kerek vagy kör alakú struktúrára utal; ez az orbitális pályára is emlékeztethet, például a Hold Föld körüli útjára. Az oris szó (oris = “száj”) a szájüregre, vagyis a szájra utal. Az oculi (ocular = “szem”) szó a szemre utal.

A testben vannak más izmok is, amelyeket alakjuk vagy helyük alapján neveztek el. A deltoid egy nagy, háromszög alakú izom, amely a vállat borítja. Azért kapta ezt a nevet, mert a görög delta betű háromszögre hasonlít. A rectus abdomis (rector = “egyenes”) a has elülső falában lévő egyenes izom, míg a rectus femoris a comb elülső rekeszében lévő egyenes izom.

Amikor egy izom kiterjedt kiterjedésű, nagy területen, de aztán a fürtök egyetlen, közös rögzítési ponthoz érnek, az izmot konvergensnek nevezzük. A konvergens izom rögzítési pontja lehet ín, aponeuroszisz (lapos, széles ín) vagy raphe (nagyon karcsú ín). A mellkas nagy izma, a nagy mellizom (pectoralis major) a konvergens izom példája, mivel egy inon keresztül a felkarcsont nagy tuberculumához konvergál. A koponyacsont temporalis izma szintén ilyen.

A pennás izmok (penna = “toll”) egy ínba olvadnak, amely az izom központi régióján keresztül az egész hosszában végigfut, kissé úgy, mint a toll toll tolla, ahol az izom a tollakhoz hasonlóan van elrendezve. E kialakítás miatt a pennás izom izomrostjai csak ferdén tudnak húzni, és ennek következtében az összehúzódó pennás izmok nem mozgatják túl messzire az inukat. Mivel azonban a tollas izom általában több izomrostot képes magába foglalni, méretéhez képest viszonylag nagyobb feszültséget tud létrehozni. A pennatikus izmoknak három altípusa létezik.

Az unipennatikus izomban a nyúlványok az ín egyik oldalán helyezkednek el. Az alkarban lévő extensor digitorum egy példa az unipennás izomra. A bipennás izomban az ín mindkét oldalán vannak fasciculák. Néhány pennate izomban az izomrostok körbetekerednek az ín körül, néha különálló fasciculákat alkotva eközben. Ezt az elrendezést nevezzük multipennátusnak. Gyakori példa erre a váll deltoid izma, amely a vállat borítja, de egyetlen inával rendelkezik, amely a felkarcsont deltoid gumójára tapad.

A fasciculák miatt a multipennátus izom egy részét, mint például a deltoid, az idegrendszer ingerelheti a húzás irányának megváltoztatására. Például, amikor a deltoid izom összehúzódik, a kar abdukálódik (eltávolodik a középvonaltól a sagittalis síkban), de ha csak az elülső fasciculát stimuláljuk, a kar abdukálódik és flexálódik (elülső irányba mozog a vállízületben).

Az izom és a csont kölcsönhatásainak lengőrendszere

A vázizmok nem működnek önmagukban. Az izmok funkciójuk alapján párokba rendeződnek. A csontváz csontjaihoz kapcsolódó izmok esetében a kapcsolat határozza meg az erőt, a sebességet és a mozgástartományt. Ezek a jellemzők egymástól függenek, és magyarázatot adhatnak az izom- és vázrendszer általános szerveződésére.

A csontváz és az izmok együttesen hatnak a test mozgatására. Használtad már valaha a kalapács hátulját, hogy kiszedj egy szöget a fából? A nyél karként működik, a kalapács feje pedig forgáspontként, azaz fix pontként, amelyre az erő hat, amikor visszahúzza vagy lenyomja a nyelet. Az ebben a rendszerben alkalmazott erőkifejtés a nyél húzása vagy nyomása a szög eltávolítása érdekében, ami a terhelés, vagy a nyél mozgásának “ellenállása” a rendszerben. A mozgásszervi rendszerünk is hasonlóan működik, a csontok merev karok, a csontok ízületi végei pedig – az ízületi ízületekbe zárva – támaszpontként működnek. A teher egy felemelt tárgy vagy egy mozgással szembeni bármilyen ellenállás lenne (a fejed egy teher, amikor felemeled), az erőkifejtés vagy az alkalmazott erő pedig a vázizomzat összehúzódásából származik.

Önellenőrző kérdések

Töltsd ki az alábbi kvízt, hogy ellenőrizd a vázizomzat kölcsönhatásainak megértését: