Méh rendellenességek

Méh rendellenességek áttekintése

• A méh rendellenességek a méh anatómiai problémái, amelyekkel a nők születnek (veleszületett rendellenességek), beleértve a szeptikus, egyszarvú vagy kétszarvú méhet.
• Néhány nő nem veszi észre, hogy méh rendellenességgel rendelkezik, kivéve, ha tüneteket tapasztal, vizsgálatnak vetik alá magukat, vagy képalkotás (például ultrahang) segítségével fedezik fel. A méh rendellenesség jelenléte esetén is előfordulhat, hogy a méh normálisan működik.
• A méh rendellenességei szabálytalan menstruációt vagy menstruáció hiányát, visszatérő vetélést és meddőséget, valamint terhesség alatti szülési problémákat okozhatnak a nőknél.
• Egyes rendellenességek nem igényelnek kezelést; a tüneteket okozó rendellenességek minimálisan invazív műtéttel korrigálhatók.

A méh rendellenességeinek & tünetei

A méh rendellenességei akkor alakulnak ki, amikor a nő az anyaméhben növekszik. A méh és a hüvely egy része normális esetben a test bal és jobb oldalán lévő szövetekből fejlődik ki, összeolvadva hozzák létre az üreges méh üregét. Rendellenességek akkor fordulnak elő, ha ez a struktúra nem megfelelően olvad össze, vagy nem teljesen üregesedik ki.

A különböző méhfejlődési rendellenességek közé tartoznak a kétszarvú, az egyszarvú és a szeptikus méh rendellenességek.

Kétszarvú méh

A kétszarvú méh, egy részben osztott méh, amely szív alakban alakult ki, két “szarvval” vagy területtel a méh tetején. A rendellenes alak ismételt terhességvesztést (a második trimeszterben), koraszülést vagy a magzati növekedés elmaradását okozhatja, különösen, ha az embrió az egyik szarvba telepszik be, ahol nincs elég hely vagy megfelelő bélés a baba növekedéséhez.

A babák általában fejjel lefelé fordulnak a terhesség vége felé, de a kétszarvú méh alakja miatt a baba jobban elfér a méhben fejjel felfelé, ami farfekvéses vagy keresztirányú szülést okoz. A bikornuátus méhvel rendelkező nő azonban még mindig képes lehet normális terhességre.

Egyszarvú méh

Egyszarvú méhről akkor beszélünk, ha a méhnek csak az egyik oldala fejlődik ki, általában a hüvelyhez csatlakozó, kialakult méhnyakkal. Az egyszarvú méhnek lehet egy második félméh is, egy kisebb második üreg, amely el van zárva a hüvelytől. Az egyszarvú méhvel rendelkező nőknek gyakran van menstruációjuk, és fenn tudják tartani a terhességet, de fennáll a koraszülés és a farfekvéses szülés kockázata, és gyakran császármetszéssel kell szülniük.

A félholdas méhvel rendelkező nők a menstruáció során a megrekedt vér miatt fájdalmat tapasztalhatnak. A félholdas méhet általában ultrahanggal vagy más képalkotó eljárással, illetve laparoszkópiás eljárással diagnosztizálják.

Szeptátumos méh

A szeptátumos méhben szenvedő nőknek általában normális alakú méhük van, amelynél középen szeptumfal alakult ki, amely két üregre osztja a méhet. Bár a nő még mindig képes lehet a rendszeres menstruációra és a terhesség fenntartására, fennáll a veszélye a visszatérő terhesség elvesztésének, a koraszülésnek és a farfekvéses helyzetben történő szülésnek.

Amellett, ha a szeptumfal elzárja a hüvelyszeptumot, a menstruációs vér a felső hüvelyben rekedhet.

Symptoms of uterine anomalies

Most women with uterine anomalies do not experience symptoms and may not discover they have an abnormal uterus until they have a routine pelvic exam or an ultrasound.

When symptoms do occur, women may experience:

• Never having had a period
• Recurrent miscarriages or infertility
• Preterm labor or abnormal positioning of the baby during pregnancy or labor
• Pain when inserting a tampon
• Pain during sex
• Pain with menses

Additionally, a uterine anomaly can block menstrual blood from exiting the body due to incomplete development of the vagina or uterus. Ez általában havi hasi fájdalmat okoz, külső vérzéssel vagy anélkül.

A méh rendellenességeinek kezelése

A méh rendellenességei diagnosztizálhatók fizikális vizsgálattal, képalkotó vizsgálattal vagy laparoszkópiás eljárással (amely lehetővé teszi, hogy az orvos laparoszkóp segítségével megnézze a nő méhének belsejét).

Sok méh rendellenességben szenvedő nőnél nincs szükség kezelésre. Ha fájdalom, vetélés vagy meddőség áll fenn, az orvos javasolhatja az anomália sebészeti korrekcióját. A méh rendellenességek legtöbb esetben minimálisan invazív technikákkal, például laparoszkópiával vagy hiszteroszkópiával korrigálhatók.

Egyszarvú méh esetén az elzáródott félméh eltávolítható, ha a méh másik oldala ép és működőképes. Az elválasztó méhszelvény általában szintén eltávolítható a méh megnyitása érdekében.

Azoknak a nőknek, akiknél méhrendellenesség miatt fennáll a koraszülés vagy a késői terhesség elvesztésének kockázata, szükségük lehet egy öltés beültetésére a méhnyakba (úgynevezett méhszájzár) a korai tágulás megelőzése érdekében.