Képaláírás: Orban Viktor gyakran került összetűzésbe más uniós vezetőkkel az általuk látottak miatt. tekintélyelvű tendenciáknak tartják Orbán Viktor példátlan mennyiségű hatalmat összpontosított a kezében, miközben nacionalista populizmusával riadalmat keltett más uniós vezetőkben.
Magyarországi célját egy “illiberális állam” megteremtéseként írta le, és azt állítja, hogy a Kínához, Törökországhoz és Oroszországhoz hasonló autoriter rendszerek megfelelőbb modellnek számítanak, mint a nyugati liberális demokráciák.
A 2018. áprilisi választásokon zsinórban harmadik ciklusát nyerte el a hatalomban, miután bevándorlásellenes kampányüzenete erős többséget biztosított Fidesz pártjának a parlamentben, a mandátumok kétharmadát megszerezve.
A jobboldali nacionalista miniszterelnök a magyar keresztény kultúra megmentőjeként vetítette magát az Európába irányuló muszlim migrációval szemben.
A választás azonban megosztott országot hagyott maga után – Orbán pártja az idősebb szavazók és a vidékiek szavazatait kapta, míg a városok és a fiatalok a változásra szavaztak.
MEDIA
The governing Fidesz party has taken steps to bolster its media influence.
Hundreds of pro-government media outlets formerly owned by business figures loyal to Prime Minister Orban have merged to form a conglomerate.
Nonetheless, Reporters Without Borders says the media landscape is varied, with online outlets engaging in investigative reporting.
TIMELINE
Some key dates in Hungary’s modern history:
1867 – Hungary becomes equal partner in Austro-Hungarian Empire.
1918 – Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlik az első világháború végén. A forradalom nyomán kikiáltják a magyar köztársaságot.
1919 – Kun Béla vezetésével a kommunisták átveszik a hatalmat. Kun háborút indít Csehszlovákia és Románia ellen. A román csapatok elfoglalják Budapestet és átadják a hatalmat Horthy Miklós admirálisnak.
1920 – A trianoni békeszerződés értelmében az antanthatalmak a magyar területek több mint kétharmadát Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának ítélik, így a magyar ajkúak egyharmada az országon kívül él.
1920-1930-as évek – Horthy admirális uralkodását a magyar területek elvesztése miatti keserű sértődöttség jellemzi, fokozatosan reakciósabbá válik és szorosabb szövetségre lép a náci Németországgal.
1941-1945 – Magyarország a második világháborúban a náci Németország oldalán harcol, hadseregének nagy részét elveszíti Oroszországban. A németek 1944-ben megszállják Magyarországot, miután Magyarország fegyverszünetet kér. Zsidók és cigányok százezreit deportálják haláltáborokba.