Marie Antoinette

Ki volt Marie Antoinette?

Maria Antonia Josepha Joanna, ismertebb nevén Marie Antoinette volt Franciaország utolsó királynője, aki hozzájárult a francia forradalomhoz és a monarchia 1792 augusztusában bekövetkezett megdöntéséhez vezető népfelkeléshez. A monarchia túlkapásainak szimbólumává vált, és gyakran neki tulajdonítják a híres “Hadd egyenek tortát” idézetet, bár nincs bizonyíték arra, hogy ezt valóban ő mondta. XVI. Lajos hitveseként Marie Antoinette-et kilenc hónappal férje után a forradalmi törvényszék parancsára lefejezték. Marie Antoinette 37 éves volt.

Család és korai élet

Mária Antoinette 1755. november 2-án született Bécsben, Ausztriában.

Mária Antoinette Mária Terézia osztrák császárnő és I. Ferenc szent római császár 15. és utolsó előtti gyermeke volt, viszonylag gondtalan gyermekkorban élt. Mária Antoinette neveltetése a 18. századi arisztokrata lányokra jellemző volt, és elsősorban a vallási és erkölcsi elvekre összpontosított, míg testvérei inkább tudományos tárgyakat tanultak.

A hétéves háború 1763-as befejezésével az Ausztria és Franciaország közötti törékeny szövetség megőrzése Mária Terézia császárnő számára prioritássá vált; a szövetségek házassági kapcsolatokon keresztül történő megszilárdítása akkoriban általános gyakorlat volt az európai királyi családok körében.

Mária Antoinette és XVI. louis

1765-ben meghalt Louis, dauphin de France (más néven Louis Ferdinand), XV. louis francia uralkodó fia. Halálával a király 11 éves unokája, Louis-Auguste maradt a francia trón örököse. Hónapokon belül Marie Antoinette és Louis-Auguste, a leendő XVI. Lajos király házassági ígéretet tettek egymásnak.

1768-ban XV. Lajos francia király egy nevelőt küldött Ausztriába, hogy oktassa ki unokája leendő feleségét. A nevelő Marie Antoinette-et “intelligensebbnek találta, mint azt általában feltételezték”, de hozzátette, hogy mivel “meglehetősen lusta és rendkívül komolytalan, nehéz őt tanítani”. Marie Antoinette mindössze 14 éves gyermek volt, finom szépségű, szürkéskék szemű és hamuszőke hajú. 1770 májusában 57 hintó, 117 inas és 376 ló kíséretében indult Franciaországba, hogy megnősüljön. Marie Antoinette és Louis-Auguste 1770. május 16-án házasodtak össze.

A fiatal nő nem alkalmazkodott jól a házasélethez, amelyre nyilvánvalóan nem volt felkészülve, és gyakori levelei hazafelé erős honvágyról árulkodtak. “Madame, nagyon drága édesanyám” – írta az egyik levélben – “egyetlen kedves leveledet sem kaptam meg anélkül, hogy könnyek ne szöktek volna a szemembe”. A francia királyi család hölgyeként néhány rituálétól is idegenkedett. “Az egész világ előtt teszem fel a rouge-ot és mosom meg a kezem” – panaszkodott, utalva arra a rituáléra, amelynek során több tucat udvaronc előtt kellett sminkelnie magát.

Louis XV 1774-ben meghalt, és Louis-Auguste követte őt a francia trónon, mint Louis XVI, Marie Antoinette pedig 19 évesen lett Franciaország királynője.

A személyiségek nem is lehettek volna különbözőbbek XVI Lajos és Marie Antoinette között. A férfi introvertált, félénk és határozatlan volt, az olyan magányos élvezetek szerelmese, mint az olvasás és a fémművesség; a nő élénk, társaságkedvelő és merész volt, egy társasági pillangó, aki szerette a szerencsejátékot, a bulikat és az extravagáns divatot. Amikor a király éjfél előtt lefeküdt, Marie Antoinette bulizó és mulatozó éjszakái még nem kezdődtek el. Mire Marie Antoinette dél előtt ébredt, a király már órák óta dolgozott.

1780-tól kezdve Marie Antoinette egyre több időt töltött a Petit Trianonban, a versailles-i kastély területén lévő privát kastélyában, szinte mindig a király nélkül. Ez idő tájt láttak napvilágot az első pletykák a svéd diplomatával, Axel von Fersen gróffal való kapcsolatáról.

Marie Antoinette lánya

1778-ban Marie Antoinette életet adott lányának, Marie-Thérèse-Charlotte-nak. Az előző évben Marie Antoinette édesanyjához eljutott a hír, hogy lánya és XVI. Lajos még nem hozták tető alá házasságukat. Mária Terézia császárnő ezért azonnal Franciaországba küldte fiát, Marie Antoinette idősebb bátyját, II. Józsefet, hogy egyfajta házassági tanácsadóként működjön közre. Bármit is tanácsoljon, a jelek szerint bevált.

TÖLTSE LE A BIOGRÁFIA MARIE ANTOINETTE TÉNYKÁRTYÁJÁT

Mári Antoinette beceneve

Az 1780-as években, számtalan röpirat vádolta Marie Antoinette-et tudatlansággal, pazarlással és házasságtöréssel, egyesek pikáns karikatúrákkal, mások “Madame Deficit”-nek titulálták.”

A francia kormány ekkoriban pénzügyi zűrzavarba került, a rossz termés pedig országszerte felhajtotta a gabona árát, így Marie Antoinette mesésen extravagáns életmódja a nép haragjának tárgyává vált. 1785-ben egy hírhedt gyémántnyaklánc-botrány végleg beárnyékolta a királynő hírnevét. Egy tolvaj, aki Marie Antoinette-nek adta ki magát, megszerezte a 647 gyémántot tartalmazó nyakláncot, és Londonba csempészte, hogy darabokban eladja. Bár Marie Antoinette ártatlan volt, a nép szemében mégis bűnösnek érezte magát.

Nem hagyta, hogy a nyilvános kritika megváltoztassa viselkedését, ezért 1786-ban Marie Antoinette elkezdte építeni a Hameau de la Reine-t, egy extravagáns menedékházat a versailles-i Petit Trianon közelében.

“Hadd egyenek tortát”

Marie Antoinette talán leginkább a “Hadd egyenek tortát” idézetéről ismert. A történet szerint, amikor a francia forradalom kezdete körül, 1789-ben a királynő azt hallotta, hogy a népnek nincs kenyere, amit ehetne, a királynő megjegyezte: “qu’ils mangent de la brioche” – a brioche egyfajta díszes francia kenyér.

Mindenesetre nincs bizonyíték arra, hogy Marie Antoinette valóban kimondta volna ezeket a szavakat, és a történészek általában egyetértenek abban, hogy egy ilyen szívtelen megjegyzés rendkívül jellegtelen lett volna a francia királynőre. Pazarló életmódja ellenére Marie Antoinette jótékonykodott, és együtt érzett országa köznépével. A megjegyzést általában több évtizedre vezetik vissza a “la croűte de pâté” (egy másik francia süteményfajta) változatára. A megjegyzést állítólag Marie-Thérèse spanyol hercegnő tette, aki 1660-ban ment hozzá XIV Lajos királyhoz.

A francia forradalom

1789. július 14-én 900 francia munkás és paraszt megrohamozta a Bastille börtönét, hogy fegyvert és lőszert vegyen magához, ezzel kezdetét vette a francia forradalom. Ugyanezen év október 6-án 10 000 főre becsült tömeg gyűlt össze a versailles-i kastély előtt, és követelte, hogy a királyt és a királynőt hozzák Párizsba. A párizsi Tuileriák palotában a mindig is határozatlan XVI. Lajos szinte bénultan viselkedett, és Marie Antoinette azonnal a helyére lépett, tanácsadókkal és követekkel találkozott, és sürgős leveleket küldött más európai uralkodóknak, könyörögve nekik, hogy segítsenek megmenteni a francia monarchiát.

A királyi család egy elsősorban Marie Antoinette és szeretője, Axel von Fersen gróf által kieszelt összeesküvésben 1791 júniusában megpróbált megszökni Franciaországból, de elfogták őket, és visszatértek Párizsba. Az év szeptemberében XVI. Lajos király beleegyezett az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által kidolgozott új alkotmányba, cserébe azért, hogy legalább szimbolikus hatalmát megtarthassa.

1792 nyarán azonban, amikor Franciaország háborúban állt Ausztriával és Poroszországgal, az egyre erősebbé váló radikális jakobinus vezető, Maximilien de Robespierre a király eltávolítását követelte. 1792 szeptemberében, egy hónapnyi szörnyű párizsi mészárlás után a Nemzeti Konvent eltörölte a monarchiát, kikiáltotta a Francia Köztársaság megalapítását, és letartóztatta a királyt és a királynőt.

Márie Antoinette-szindróma

A Marie Antoinette-szindróma olyan állapot, amikor a fejbőrön az összes haj hirtelen kifehéredik. A pletykák szerint az utolsó francia királynő haja a guillotine-on való kivégzése előtti éjszakán fehéredett meg, ez adta a nevét ennek a ritka, de valós orvosi jelenségnek.

Halál

Marie Antoinette-et 1793. október 16-án küldték a guillotine-ra. Néhány hónappal korábban, 1793 januárjában a radikális új köztársaság XVI. Lajos királyt bíróság elé állította, árulásért elítélte és halálra ítélte. 1793. január 21-én a guillotine elé hurcolták és kivégezték.

Októberben, egy hónappal a hírhedt és véres rémuralom után, amely több tízezer francia életét követelte, Marie Antoinette-et árulás és lopás, valamint a saját fia elleni szexuális visszaélés hamis és felkavaró vádja miatt állították bíróság elé. A kétnapos tárgyalás után a kizárólag férfiakból álló esküdtszék Marie Antoinette-et minden vádpontban bűnösnek találta.

A kivégzése előtti éjszakán írta utolsó levelét sógornőjének, Elisabethnek. “Nyugodt vagyok” – írta a királynő – “mint azok az emberek, akiknek tiszta a lelkiismeretük”. Majd a kivégzése előtti pillanatokban, amikor a jelenlévő pap azt mondta neki, hogy legyen bátorsága, Marie Antoinette így válaszolt: “Bátorság? A pillanat, amikor a bajaim véget érnek, nem az a pillanat, amikor a bátorság elhagy.”

Marie Antoinette öröksége

Franciaország utolsó királynőjét a monarchia gonoszságainak megtestesítőjeként becsmérelték. Ugyanakkor Marie Antoinette-et a divat és a szépség csúcsteljesítményeként is felmagasztalták, megszállottan kutatták ruhatárának és ékszereinek kiválasztását, és véget nem érő spekulációkat folytattak házasságon kívüli szerelmi életéről. Marie Antoinette személyiségének mindkét megközelítése azt a ma is elterjedt tendenciát mutatja, amely Marie Antoinette életét és halálát az európai monarchiáknak a globális forradalommal szembeni bukását szimbolizáló jelképként ábrázolja.

Amint Thomas Jefferson mondta egyszer, megjósolva, hogy az utókor hogyan tekint majd Marie Antoinette-re: “Mindig is azt hittem, hogy ha nem lett volna királynő, nem lett volna forradalom.”

Filmek Marie Antoinette-ről

Két Marie Antoinette-életrajzi film is készült. Az első 1938-ban jelent meg, a címszerepben Norma Shearer, a király szerepében Robert Morley, a királynő szeretője pedig Tyrone Power. A második, 2006-ban megjelent filmet Sofia Coppola rendezte, a főszerepben Kirsten Dunst mint Marie Antoinette és Jason Schwartzman mint XVI. Lajos király. Coppolát munkájáért a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték, a film pedig 2007-ben Oscar-díjat nyert a legjobb jelmeztervezésért.