Medulla oblongata

The medulla can be thought of as being in two parts:

• an upper open part or superior part where the dorsal surface of the medulla is formed by the fourth ventricle.
• a lower closed part or inferior part where the fourth ventricle has narrowed at the obex in the caudal medulla, and surrounds part of the central canal.

External surfacesEdit

The anterior median fissure contains a fold of pia mater, and extends along the length of the medulla oblongata. It ends at the lower border of the pons in a small triangular area, termed the foramen cecum. On either side of this fissure are raised areas termed the medullary pyramids. A piramisok adnak otthont a piramispályáknak – az idegrendszer corticospinalis és corticobulbaris pályáinak. A gerincvelő caudalis részén ezek a pályák a piramisok dekussációjában keresztezik egymást, eltakarva a hasadékot ezen a ponton. Néhány más rostot, amelyek a piramisok dekussációja fölött az elülső medián hasadékból erednek, és oldalirányban futnak a pons felszínén, elülső külső íves rostoknak nevezünk.

A medulla felső részén az anterolaterális és a poszterolaterális sulcus közötti régiót egy pár duzzanat, az úgynevezett oliváris testek (más néven olajbogyók) jelölik. Ezeket az olivari testek legnagyobb magjai, az inferior olivari magok okozzák.

A medulla hátsó része a sulcus posterior medianus és a sulcus posterolateralis között olyan pályákat tartalmaz, amelyek a gerincvelő hátsó funiculusából lépnek be. Ezek a középvonal mellett medialisan fekvő fasciculus gracile és laterálisan fekvő fasciculus cuneatus. Ezek a fasciculusok lekerekített kiemelkedésekben végződnek, amelyeket gracile és cuneate tuberculumoknak nevezünk. Ezeket a gracile nucleus és a cuneate nucleus néven ismert szürkeállomány-tömegek okozzák. Az ezekben a magokban lévő soma (sejttestek) a hátsó oszlop-medialis lemniscus pálya másodrendű neuronjai, és axonjaik, az úgynevezett belső íves rostok vagy fasciculi, a medulla egyik oldaláról a másikra decussálnak, hogy a medialis lemniscust alkossák.

Mivel a gumók felett a medulla hátsó részét egy háromszög alakú fossa foglalja el, amely a negyedik kamra padlójának alsó részét képezi. A fossa-t kétoldalt a kisagyi alsó nyúlvány határolja, amely a medulla-t a kisagyhoz köti.

A medulla alsó részét, közvetlenül laterálisan a fasciculus cuneatus-tól egy másik hosszanti kiemelkedés, a tuberculum cinereum jelöli. Ezt egy alatta elhelyezkedő szürkeállomány-gyűjtemény okozza, amelyet spinalis trigeminalis nucleusnak neveznek. E mag szürkeállományát idegrostok rétege borítja, amelyek a trigeminus ideg spinális pályáját alkotják.

A medulla alapját a commissuralis rostok határozzák meg, amelyek az ipsilaterális oldalról a gerincvelőből a kontralaterális oldalra az agytörzsbe futnak át; alatta a gerincvelő helyezkedik el.

VérellátásSzerkesztés

A medulla vérellátását több artéria biztosítja.

• Elülső gerincvelői artéria: Ez látja el a medulla oblongata teljes mediális részét.
• Hátsó alsó kisagyi artéria: Ez a vertebralis artéria egyik fő ága, és a medulla posterolaterális részét látja el, ahol a fő érzékszervi pályák futnak és szinapszisban állnak. A kisagy egy részét is ellátja.
• A vertebralis artéria közvetlen ágai: Az arteria vertebralis a másik két fő artéria közötti területet látja el, beleértve a magányos magot és más szenzoros magokat és rostokat.

FejlődésSzerkesztés

A medulla oblongata a magzati fejlődés során a myelencephalonból alakul ki. A medulla végleges differenciálódása a 20. terhességi héten figyelhető meg.

A neurális cső alárendelt lemezéből származó neuroblasztok ezen a szinten hozzák létre a medulla érzékszervi magjait. A bazális lemez neuroblasztjaiból pedig a motoros magok keletkeznek.

• Az alar lemez neuroblasztjaiból keletkeznek:
  • A szoliter mag, amely az ízleléshez szükséges általános zsigeri afferens rostokat, valamint a speciális zsigeri afferens oszlopot tartalmazza.
  • A gerincvelői trigeminális idegmag, amely az általános szomatikus afferens oszlopot tartalmazza.
  • A cochlearis és vestibularis magok, amelyek a speciális szomatikus afferens oszlopot tartalmazzák.
  • Az alsó olivari mag, amely a kisagyhoz közvetít.
  • The dorsal column nuclei, which contain the gracile and cuneate nuclei.
• Basal plate neuroblasts give rise to:
  • The hypoglossal nucleus, which contains general somatic efferent fibers.
  • The nucleus ambiguus, which form the special visceral efferent.
  • The dorsal nucleus of vagus nerve and the inferior salivatory nucleus, both of which form the general visceral efferent fibers.