Miért a cickafarkfű minden gyepben ott a helye
A cickafarkfű mindig is népszerű volt árnyékfűként, de a Festuca nemzetségen belül több mint 300 különböző fűfaj létezik, amelyek számos különböző felhasználási területtel és az árnyéktűrésen jóval túlmutató előnyökkel rendelkeznek. A jobb csenkeszek kifejlesztésére irányuló kutatások hihetetlenek, az új fajtákat a betegségtűrés, a szárazság- és hőállóság, sőt még a rovarokkal szembeni ellenállás érdekében is nemesítették. A továbbfejlesztett csenkeszfűfélék képesek olyan szép pázsitot biztosítani, mint bármely más fűfajta, az árnyéktűrés, az alacsony inputigény és a hideg évszakos kortársaiknál délebbre való túlélési képesség mellett.
Finom csenkeszfű
A finom csenkeszfűfélék a csenkeszfélék egy alcsoportja, amelyet keskeny, finom levélkék jellemeznek. A legtöbb gyepesítésre alkalmas csenkesz finom csenkesz; ezek közé tartozik a kúszó vörös csenkesz, a rágó csenkesz, a kemény csenkesz és a juh csenkesz. Az árnyékos fűkeverékek gyakran több finom csenkeszfaj keverékét tartalmazzák, de ezek a fajok a napos, meleg helyeken is képesek boldogulni. A finom csenkeszek rendszeres, gyakran nyírt gyepként is szolgálhatnak, de akkor is vonzóak, ha nem nyírják őket, és így dűnékre emlékeztető hatást keltenek – egy igazi, alacsony fenntartású gyepet.
Magas csenkesz fű
A magas csenkesz (TTT csenkesz) egyre népszerűbb pázsitfűként. A továbbfejlesztett fajták úgy néznek ki és nőnek, mint más népszerű pázsitfűfélék, azzal a hozzáadott előnnyel, hogy hő- és szárazságtűrőek. A gyeptípusú magas csenkesznek szélesebb a levélnyele, mint a finom csenkesznek, és gyakran használják olyan magkeverékekben, ahol árnyékkedvelő, lassan növő vagy szárazságtűrő gyepre van szükség. A magas csenkeszről ismert, hogy csak havonta egyszer kell nyírni, és sokkal kevesebb vizet és tápanyagot igényel a gyarapodáshoz, mint a hagyományos gyepfűfélék, például a Kentucky bluegrass és az évelő rizs.
A többségében magas csenkeszből álló gyep nem csak jól fog kinézni, de a hőséget és a szárazságot is elviseli. A háztulajdonosok számára alacsony ráfordítású, könnyen karbantartható gyepet biztosít. Nem sok fűfajta tudja teljesíteni ezt az állítást.
Endofiták
A magas csenkesz azon ritka gyepfűfélék közé tartozik, amelyek képesek endofiták – egy olyan gombafajta, amely szimbiózisban él a növénnyel – befogadására. Az endofiták nem károsítják a füvet, sőt, jelenlétükről kiderült, hogy jótékonyan hat a gyep egészségére. Az endofiták jelenléte lehetővé teszi, hogy a fű jobban ellenálljon az olyan stresszhatásoknak, mint a hőség és a szárazság, és biztosítja a rovarokkal és emlősökkel szembeni ellenálló képességet.
Az endofiták bizonyos esetekben természetes módon is előfordulnak, de a fűmagot betakarítás után is be lehet oltani. Ez egy biztonságos, természetes módja annak, hogy a betegségek, kártevők és egyéb növényi stresszorok elleni védelem egy újabb szintjét biztosítsuk. Az endofitákkal beoltott vetőmagot hűvös, száraz környezetben kell tárolni, különben az előnyök csökkennek, ezért fontos, hogy olyan jó hírű forrásból rendeljen vetőmagot, amely friss készlettel rendelkezik.
Mik a növényi stresszorok?
A növényi stresszorok fajonként változnak; egyes növények bizonyos környezeteket elviselnek, míg mások elveszítik életerejüket, és akár el is pusztulhatnak. A gyakori stresszorok közé tartozik a nagy meleg, a fagyos hőmérséklet, a szárazság, a magas és az alacsony páratartalom, a rosszul vízelvezető talaj, a talajban lévő túlzott só, a szennyezés, a kártevők és a betegségek.
A csenkesz előnyei
A finom csenkesz egy meta-tirozin nevű aminosavat bocsát ki a gyökerén keresztül a talajba. Ez a sav beépített gyomirtóként működik. Amikor az aminosav felszívódik a konkurens növények, például a feltörekvő rákfű és a széleslevelű gyomok palántáinak gyökerei által, elpusztítja őket, vagy elmarad a növekedésük, lehetőséget adva a csenkesznek a gyomnövények kiszorítására.
A csenkesz fűfélék további kívánatos tulajdonságai közé tartozik a mérsékelten gyors csírázási sebesség (bár meglehetősen lassú a teljes meghonosodás), a finom levélszerkezet nagy levélsűrűséggel, a rossz talajviszonyok (köves, agyagos vagy homokos) mellett való boldogulás képessége, valamint az alacsony nitrogénigény. A csenkeszek a túlzott tartós hőség hatására kiegészítő öntözés nélkül nyugalmi állapotba kerülnek. A nyugalmi állapotból az esőzések és a hűvösebb hőmérséklet visszatérése után tér vissza.
A juhcsenkesz és a kék csenkesz ideális kaszálatlan, természetközeli környezetbe, a kék csenkeszt pedig gyakran használják önálló tájképi elemként. Sokféle körülmények között szívósak és könnyen karbantarthatók. A karcsú kúszó vörös csenkesz ismert sótűrő képességéről, és kiváló útszéli fűnek is alkalmas.