Miért mondjuk azt, hogy “egy nadrág”?
Faggass meg bárkit, aki az angolt második nyelvként tanulja, hogy szerinte mi a nyelv legőrjítőbb furcsasága, és biztosan többféle választ kapsz (elvégre több tucatnyi kivétel van az angol nyelv “szabályai” alól). De itt van egy, ami többször felmerül, még az angol anyanyelvűek körében is: Mi a fenéért mondjuk azt, hogy “egy nadrág”, amikor a szóban forgó “nadrág” csak egy darab? (Megjegyzés: a “nadrágot” itt az amerikai értelemben használjuk – a nadrágot, nem pedig az alsóneműt.) Nos, erre több magyarázat is létezik.
Egyes vélemények szerint a “nadrág” kifejezés még azokból az időkből származik, amikor a nadrág – vagy ahogy eredetileg nevezték, a pantaloon – két különálló darabból állt, mindkét lábra jutott egy-egy. A nadrágokat egyenként vették fel, majd a derék körül rögzítették. A pantallónak vagy nadrágnak, ahogyan végül is nevezték, akkor volt értelme, amikor két részből állt. Ez a kifejezés még azután is megmaradt, hogy a nadrágokat egyetlen teljes ruhadarabbá alakították. Úgy tűnik azonban, hogy a hivatkozási forrásokban nem sok bizonyíték van ennek az elméletnek az alátámasztására.
Itt van valami, ami könnyen megerősíthető ennek a nyelvi furcsaságnak a magyarázatára, bár talán több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol: a nadrág szó többes számú tantum. Az Oxford English Dictionary meghatározása szerint a plurale tantum, ami latinul “csak többes számban”, “olyan főnév, amelyet csak többes számban használnak, vagy amelyet csak többes számban használnak egy bizonyos értelemben vagy értelemben”. A kettéosztott tárgyak (két részre osztható dolgok), mint például a nadrágok, ebbe a kategóriába tartoznak. Gondoljunk azokra a tárgyakra, amelyeket általában többes számban említenek – gyakran a “pár” vagy valami hasonló előtaggal, még akkor is, ha csak egy tárgyról van szó: fogó, szemüveg, olló, napszemüveg, csipesz stb. So, pants is a type of noun that is used only in its plural form, even when there is only one item being discussed.