Mi a háttérsugárzás?
Minden élőlény ki van téve a környezetből származó természetes ionizáló sugárzásnak. Általában nem gondolunk erre a sugárterhelésre, mert az olyan dolgokból származik, amelyeket a mindennapi életünk során elfogadunk. Bár a szintek világszerte változnak, a valóság az, hogy mindig is ki voltunk és ki leszünk téve a természetes forrásokból származó háttérsugárzásnak. Ausztráliában egy tipikus ausztrál életmódból adódóan évente átlagosan 1,5 mSv dózis jut mindannyiunkra. Globálisan ez az érték évi 1-13 mSv között mozog.
Melyek a források?
Kőzetek és talaj
A legtöbbünk hallott már az uránról, de a tóriumról keveset. Ez a két elem a Föld keletkezése óta változó koncentrációban fordul elő a természetben bolygónkon. Ismerjük az uránbányákat, ahol természetes módon magasabb koncentrációban fordulnak elő, azonban kis mennyiségű urán és tórium mindenütt megtalálható. Ezek az elemek radioaktív bomláson mennek keresztül, és ez a folyamat újabb radioaktív elemeket hoz létre, amíg a bomlások láncolata egy olyan végső elemhez nem vezet, amely nem radioaktív. Egy másik jelentős hozzájárulás a radioaktív kálium-40. A kálium létfontosságú életfenntartó elem, de a kálium egy kis része természetes módon radioaktív. Ez is létezik a Föld keletkezése óta. Az ezeket az elemeket tartalmazó kőzetek már attól is sugárterheléshez vezetnek, hogy a közelükben tartózkodunk. Továbbá a sziklák és a kőzetek építőanyagokban is megtalálhatóak. Az időjárásnak és víznek kitett kőzetek idővel erodálódnak. Ezáltal ezek az elemek feloldódnak és a talaj részévé válnak, valamint a tavak, folyók és óceánok vizébe kerülnek.
Élelmiszer és víz
A talajban termesztett élelmiszerek, a vízben élő állatok, valamint a növényekkel és más állatokkal táplálkozó állatok mind felveszik ezeket az elemeket a környezetükben való élet részeként. Ebből természetesen következik, hogy minden emberi táplálékforrás, beleértve az ivóvizet is, ezeket az elemeket fogyasztáskor magunkhoz vesszük.
Radon
A radon a természetben előforduló radioaktív gáz, amelynek nincs szaga, színe vagy íze. Az urán és a tórium radioaktív bomlásából származik, amely kis mennyiségben van jelen a kőzetekben és a talajban. A radon kémiailag inaktív, így a talajból könnyen a levegőbe kerülhet, ahol belélegezhető. Minden egyes lélegzetvételünk egy kis radongáznak való kitettséget eredményez.
Űr
A Nap, akárcsak az összes csillag, lényegében egy gigantikus atomreaktor, amely egyik elemet a másikra változtatja, miközben elégeti az üzemanyagot, hogy az élet fenntartásához szükséges hőt és fényt biztosítsa. Ez a folyamat nagy mennyiségű ionizáló sugárzás, az úgynevezett kozmikus sugárzás keletkezésével jár. A Föld légköre megvéd minket e kozmikus sugárzás nagy részétől. A felszínre jutó kis mennyiségnek való kitettség leginkább a tengerszint feletti magasság és a földrajzi szélesség függvényében változik. In other words, if you live high in mountains and closer to the north or south poles your exposure will be higher than at sea level near the equator. The highest exposure to cosmic radiation occurs when we fly.
More information on ionising radiation and your health can be found on our website
Human’s exposure to ionising radiation
|
Source of exposure |
Exposure per year (mSv) |
|---|---|
|
One CT (computed tomography) scan to the chest |
5 |
|
Cosmic radiation exposure of domestic airline pilot |
2 |
|
Total natural radiation in Australia |
1.5 |
|
Australian uranium mining workers |
1 |
|
One return flight from Melbourne to London a year |
0.11 |
|
One chest X-ray (two views) a year |
0.06 |
|
Nuclear fallout (from atmospheric tests in the 1950s and 1960s) |