Mi a kókuszolaj? Egészséges-e, hogyan használd, és minden más tudnivaló

A kókuszolaj egészségügyi előnyei nem ennyire egyértelműek, sőt, ez egy igen ellentmondásos téma. Vegyük például a Harvard Egyetem egyik professzorának egy Németországban tartott előadásáról készült vírusvideóban elhangzott megjegyzését, miszerint a kókuszolaj reines Gift, vagyis “tiszta méreg”. (A Business Insider Deutschland beszámolója szerint a videóban a professzor, Karin Michels , németül azt is mondja, hogy a divatos olaj “az egyik legrosszabb élelmiszer, amit meg lehet enni”.)

Egyrészt a kókuszolaj fogyasztásának hívei elismerik, hogy magas a telített zsírtartalma, ami a szívbetegségek kockázatának növekedésével jár. De rámutatnak, hogy van valami különleges a trópusi olajban található telített zsírban: Gazdag egy közepes láncú zsírsavban, a laurinsavban, amely másképp viselkedhet a szervezetben, mint más telített zsírok.

Miért? E zsírsavak miatt a kókuszolaj valójában javíthatja a “jó” HDL-koleszterinszintet. (7) A Nutrition Reviews egyik tanulmánya megjegyzi, hogy bár a telített zsírokban gazdag kókuszolaj jobban emeli az össz- és a “rossz” LDL-koleszterinszintet, mint a telítetlen növényi olajok, de nem olyan mértékben, mint a vaj. (8)

A BMJ Open című szaklapban megjelent egyik randomizált klinikai vizsgálat azt vizsgálta, hogy milyen egészségügyi eredményt hozott, ha négy héten keresztül naponta körülbelül 1,75 uncia extra szűz kókuszolajat, vajat vagy extra szűz olívaolajat fogyasztottunk. Ahogy a korábbi kutatások is kimutatták, a vaj jobban emelte az LDL-szintet, mint a kókusz- és az olívaolaj. A kókusz szintén jobban növelte a HDL-szintet, mint a vaj vagy az olívaolaj. Bár ez a vizsgálat nem a fogyásról szólt (tehát senkinek sem mondták, hogy mondjuk csökkentse a kalóriákat), a kutatók megjegyzik, hogy a csoportokban senki sem fogyott (vagy szedett) súlyt vagy hasi zsírt a fenti zsírok bármelyikének hozzáadásával. (9)

A kókuszolaj telített zsírsavtartalmával kapcsolatos aggályok miatt sok szakértő nem ajánlja a kókuszolajat. De még az az elképzelés sem általánosan elfogadott, hogy a telített zsír rosszat tesz a szívnek. Az Amerikai Szív Szövetség megbízásából a legjobb táplálkozási és egészségügyi kutatók ajánlása azt javasolta, hogy az emberek a szívbetegségek kockázatának csökkentése érdekében a telített zsírokat telítetlen zsírokkal helyettesítsék. (10) Hasonlóképpen, a Journal of the American College of Cardiology folyóiratban megjelent, a kókuszolaj egészségügyi hatásairól szóló áttekintés azt javasolja, hogy az emberek kerüljék a kókuszolajat a magas telített zsírtartalom miatt, amely – mint megjegyzik – megemelheti az LDL-koleszterint, és ezáltal hajlamosabbá tesz az olyan betegségekre, mint a szívbetegség.

De más kutatások, köztük az Annals of Internal Medicine-ben megjelentek, arra a következtetésre jutottak, hogy nincs elég bizonyíték a váltás ajánlására. (11)

Az a következtetés, hogy ha a telített zsírok nem is olyan rosszak, és a kókuszolaj zsírsavai akár még egészségfejlesztőek is lehetnek, akkor carte blanche-t kap, hogy fogyasszon belőlük. (12,13,14)

A tények jelenlegi állása szerint a kókuszolaj egészségre gyakorolt hatása nem teljesen egyértelmű.

A valóság az lehet, hogy a kókuszolaj a tipikus amerikai standard étrendbe (a SAD-diétának nevezett étrendbe) illesztve másképp viselkedik. Lehet, hogy az étkezési szokások összessége többet számít, mint az, hogy beiktatjuk-e ezt az olajat vagy sem. A kókuszolajat gyakran fogyasztó dél-ázsiai kultúrákban alacsonyabb lehet az alapszintű szívbetegségek aránya, és ez nem biztos, hogy így van, ha az olaj bármilyen étrendbe bekerül. ( 15)

“Megfigyelési bizonyítékok arra utalnak, hogy a kókuszhús vagy a préselt kókuszdió fogyasztása a hagyományos táplálkozási szokások keretében nem vezet káros kardiovaszkuláris kimenetelhez. A táplálkozási és életmódbeli minták közötti nagy különbségek miatt azonban ezek az eredmények nem alkalmazhatók a tipikus nyugati étrendre” – írják a Nutrition Reviews tanulmány szerzői. (16)

Egy lehetséges előny: A középláncú zsírsavakat, például a laurinsavat a szervezet gyorsan lebontja és energiává alakítja, ezért az olaj gyakran szerepel a fogyókúrás étrendekben. Ahogy a Mayo Clinic rámutat, néhány kisebb tanulmány arra utal, hogy jótékony hatással lehet a derékbőségre, de a BMI-re nincs mérhető hatása. (17,18) A fogyásra gyakorolt hosszú távú hatása pedig nem ismert.

Plusz, ahogy a Mayo Clinic is megemlíti, csak azért, mert valami gyorsan metabolizálódhat, még nem jelenti azt, hogy szabadnapos lehetsz. A kókuszolaj még mindig tartalmaz kalóriát, és ha többet fogyasztasz, mint amennyire a szervezetednek szüksége van, az valószínűleg súly- és zsírnövekedést eredményez.

A kókuszolaj további előnye, hogy hő hatására stabil marad, ami azt jelenti, hogy nem olyan valószínű, mint más olajok, hogy oxidálódnak és káros vegyületek, például szabad gyökök keletkeznek a főzés során. (16) A kókuszolaj különböző fajtái különböző főzési módokhoz alkalmasak. A szűz kókuszolaj füstpontja 350 Fahrenheit (F) fok – ami azt jelenti, hogy erre a hőmérsékletre melegítheted fel, mielőtt füstölni és oxidálódni kezdene; a finomított kókuszolaj füstpontja magasabb, 400 F fok, ami nagyobb mozgásteret biztosít. (1)