Mi a monoklonális antitestek, és kezelhetik-e a COVID-19-et?

A monoklonális antitestek számos betegség kezelését megváltoztatták. Ígéretes kezelési módot jelentenek a COVID-19 kezelésére, és az IAVI elkötelezett a SARS-CoV-2 antitestek kifejlesztése mellett, amelyek világszerte hozzáférhetőek lesznek.

Az eredeti cikket a Wellcome tette közzé 2020. október 5-én

1. MIK A MONOKLONÁLIS ANTÍBÓDOK?

A monoklonális antitestek a gyógyszerek egy olyan osztálya, amely átalakította a betegségek megelőzését és kezelését, a rákos megbetegedésektől és az immunrendszer betegségeitől kezdve a gyermekkori vírusfertőzésekig.

Nem kémiai vegyületek, mint a legtöbb gyógyszer. A természetes antitesteken alapulnak – amelyek olyan fehérjék, amelyeket a szervezet termel a betegségek elleni védekezésre -, de laboratóriumban hozzák létre és gyárakban tömeggyártják őket. Ezért nevezik őket néha “dizájner antitesteknek” – az általuk kezelt betegségre szabottan készülnek.

Az első monoklonális antitestkészítményt több mint 30 évvel ezelőtt engedélyezték. Azóta emberek milliói részesültek több mint 100 ilyen kezelésben. Ezek közül csak az elmúlt hat évben mintegy 50-et hoztak forgalomba.

Ez az orvosbiológiai kutatás egyik leggyorsabban növekvő területe, és a gyógyszerpiac egyre fontosabb szegmense – tavaly a 10 legkelendőbb gyógyszer közül hét monoklonális antitest volt.

2. HOGYAN MŰKÖDNEK?

Az antitestek az immunrendszerünk által termelt fehérjék, és a szervezet egyik fő védekezési módja a betegségek ellen.

Az antitestek úgy működnek, hogy meghatározott célpontjaikhoz – például vírusokhoz, baktériumokhoz vagy rákos sejtekhez – kötődnek, és ártalmatlanná teszik őket. Blokkolják a célpont működését, vagy idegen anyagként jelölik azt, hogy immunrendszerünk más részei eltávolíthassák a “betolakodókat”.

A monoklonális antitestek is ugyanígy működnek.

A specifikus célpontjukhoz kötődnek, anélkül, hogy bármi mást károsítanának, ami az útjukba kerül. Ez a célpont nem mindig egy “idegen betolakodó”, mint például egy vírus. Az antitestek úgy is kialakíthatók, hogy a szervezet különböző molekuláihoz kötődjenek, például azért, hogy leállítsák az immunválaszt, amikor az túlreagál; ezt a jelenséget, amely egyes Covid-19-es betegeknél is előfordul, “citokinviharnak” nevezik.

A monoklonális antitesteket számos alkalmazásuknak köszönhetően egyre több betegség biztonságos és hatékony kezelésére használják, amelyek közül néhányat korábban nehéz volt kezelni.

A monoklonális antitestek úgy működnek, hogy meghatározott célpontjaikhoz – például vírusokhoz, baktériumokhoz vagy rákos sejtekhez – kötődnek, és ártalmatlanná teszik őket.

3. HOGYAN KÉSZÜLNEK?

A monoklonális antitestek előállítása bonyolult és költséges.

Először a tudósok kivonják a megfelelő antitesteket az emberi vérből. Ezután nagy mennyiségben sokszorosítják és gyártják őket.

A legtöbb monoklonális antitestet kínai hörcsög petefészek sejtjeiben állítják elő, amelyeket általában nagy bioreaktorokban tenyésztenek nagyjából 10-15 napig. Az így kapott antitesteket ezután megtisztítják és csomagolják, hogy könnyen beadhatóak legyenek.

Ez az egész folyamat hosszú időt vesz igénybe, és költséges anyagokat használnak fel. Egyes becslések szerint egy gramm forgalmazott monoklonális antitest előállítási költsége 95 és 200 dollár között van; ez nem tartalmazza a kutatás és fejlesztés, valamint a gyógyszer csomagolási, szállítási és beadási költségeit. Az induló vállalkozások esetében a költségek még magasabbak.

A gyártók keresik a gyártási költségek csökkentésének módjait, például új technológiák és a hörcsögsejtek alternatíváinak (például algák, élesztő és növények) használata révén, amelyek megváltoztatnák e gyógyszerek előállításának módját.

4. MELY BETEGSÉGEKRE HASZNÁLJÁK?

A piacon lévő monoklonális antitestek többsége nem fertőző betegségekre, például autoimmun betegségekre, mint a reumatoid artritisz és a rák.

A rákellenes immunterápiák az elmúlt évtizedekben világszerte több millió ember életét mentették meg. A monoklonális antitestek átalakították több rákos megbetegedés kezelését, köztük az emlőrákét, amelynek kezelésében a Herceptin nevű gyógyszer változást hozott.

A több mint 100 engedélyezett monoklonális antitest közül mindössze hét a fertőző betegségek kezelésére és megelőzésére szolgál – bár ennél jóval több van fejlesztés alatt, köztük a SARS-CoV-2, a Covid-19 vírus elleni jelöltek.

A monoklonális antitestek nagy hatással lehetnek a fertőző betegségek kezelésére és megelőzésére. És már most is vannak ígéretes jelek.

Az Ebola elleni két kísérleti antitestterápiát nagy sikerrel alkalmazzák egy sürgősségi hozzáférési program keretében a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

És számos, a HIV különböző törzsei ellen ható antitest is fejlesztés alatt áll.

5. A MONOKLONÁLIS ANTIDOZISOK KEZELHETIK A COVID-19-et?

Az elmúlt 30 évben a monoklonális antitestek átalakították a különböző betegségek kezelését – hatékonyabbnak, jobban tolerálhatónak és könnyebben alkalmazhatónak bizonyultak, mint más kezelések.

A kutatók optimisták, hogy a monoklonális antitestek segíthetnek a Covid-19 korai fertőzéseinek megelőzésében és kezelésében is.

Az általuk kínált előnyök közül néhány:

  • speciálisan a SARS-CoV-2 vírus ellen irányulhatnak, mivel a Covid-19-ből felépült emberek véréből származnak; ez potenciálisan hatékonyabbá tenné őket más gyógyszereknél.
  • gyorsan izolálhatók és előállíthatók – a világjárvány kezdete óta több mint 70 monoklonális ellenanyag-termék van fejlesztés alatt a Covid-19 ellen.
  • gyors védelmet nyújthatnak a fertőzés ellen – beadásukat követően a monoklonális ellenanyagok azonnal bejutnak a véráramba, és azonnali védelmet nyújtanak néhány hétig vagy hónapig. A vakcináknak néhány hétre van szükségük ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat, de általában hosszú távú védelmet nyújtanak. Ezért a kutatók optimisták, hogy a monoklonális antitestek kiegészíthetik a vakcinákat a világjárvány megfékezésében.
  • Megvan bennük a lehetőség a fertőzött betegek kezelésére vagy a fertőzés megelőzésére minden egyénnél, beleértve az időseket és a kisgyermekeket, valamint az immunhiányos embereket – akik közül néhányan nem kaphatnak vakcinát, vagy akiknél a vakcinák nem mindig működnek olyan jól.

6. HÁNY MONOKLONÁLIS ANTIKOZMUNKÁT FEJLESZTETNEK A COVID-19 ELLEN?

A világjárvány kezdete óta a kutatók gyorsan értékelik a meglévő gyógyszereket és új kezeléseket – köztük monoklonális antitesteket – fejlesztenek a Covid-19 betegek kezelésére.

Egyre több, más betegségekre engedélyezett vagy fejlesztés alatt álló monoklonális antitest van klinikai vizsgálatban, hogy kiderüljön, van-e hatásuk a Covid-19 betegekre. Ezek egyike az adalimumab, amelyet az ízületi gyulladás és a Crohn-betegség kezelésére használnak; az Oxfordi Egyetem nemrégiben indított egy vizsgálatot, amelyben a COVID-19 Therapeutics Accelerator finanszírozásával vizsgálják, hogy ez az anyag alkalmas-e a gondozóotthonokban élő emberek kezelésére.

A kutatók gyorsan azonosították azokat a monoklonális antitesteket is, amelyek kifejezetten a SARS-CoV-2 ellen irányulnak. Már több mint 70 ilyen termék van fejlesztés alatt.

A Lilly gyógyszeripari vállalat az AbCellerával együttműködve idén május-júniusban indította el az első humán vizsgálatot egy lehetséges Covid-19 antitest-kezeléssel kapcsolatban. Ezt további biztonsági klinikai vizsgálatok követték, többek között az AstraZeneca, a Celltrion és a Regeneron által végzett tanulmányok.

7. MIKOR LESZTHETŐK A COVID-19 MONOKLONÁLIS ANTISZERZETEK, ÉS KIK KAPHATJÁK MEG?

A Covid-19 kezelésekkel kapcsolatos kutatások gyorsasága példátlan volt.

A monoklonális antitestek egyik előnye, hogy a klinikai vizsgálatok még gyorsabban történhetnek; mivel ezek természetes antitesteken és nem kémiai vegyületeken alapulnak, a biztonsági vizsgálatok kevesebb időt vesznek igénybe.

A Covid-19 antitest-termékek klinikai vizsgálatainak megkezdése óta eltelt kevesebb mint négy hónap alatt a Lilly és a Regeneron bíztató jeleket mutató korai eredményeket tett közzé. A többi klinikai vizsgálat eredményei még az ősszel várhatóak.

Az, hogy tudjuk, biztonságos és hatékony-e bármelyik antitestkezelés a Covid-19 kezelésére vagy megelőzésére, csak az első lépés.

A betegek számára elérhetővé tételük sok más dologtól függ, például a gyártási kapacitástól – hogy milyen gyorsan lehet nagy mennyiségben előállítani a hatékony kezelést. Ez az áraktól is függ – ki fogja megengedni magának, hogy megvásárolja őket.

Az ACT-Accelerator egy úttörő együttműködés, amelyet pontosan ebből a célból hoztak létre – annak biztosítása érdekében, hogy a Covid-19 kezeléseket, vakcinákat és teszteket azok kapják meg, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk, szerte a világon, és ne csak azokban az országokban, amelyek a legmagasabb költségeket tudják megfizetni.

8. A MONOKLONÁLIS ANTIKOZMUNKÁK KEDVEZMÉNYESEK?

A monoklonális antitestek előállítása összetettebb és drágább, mint más típusú gyógyszereké. Emiatt a világ legdrágább gyógyszerei közé tartoznak, és a világ lakosságának nagy része számára megfizethetetlenek.

A monoklonális antitest-kezelések átlagára az Egyesült Államokban évi 15 000 és 200 000 dollár között mozog. Bár a gyógyszerárak világszerte nagyon eltérőek, a számos ilyen kezelést forgalmazó vállalatok elsősorban a magas jövedelmű országokra összpontosítanak, ahol az árak a legmagasabbak.

Az eredmény az, hogy a monoklonális antitestek közel 80 százalékát az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában értékesítik. Ez megváltozhat.

A biohasonló termékek az egyik módja annak, hogy csökkentsék a gyártási költségeket és olcsóbbá tegyék ezeket az innovatív kezeléseket. Amint az eredeti monoklonális antitest termék szabadalma megszűnik, a vállalatok hasonló, de olcsóbb termékeket hozhatnak létre. Erre példa a Canmab – a Herceptin nevű mellrákgyógyszer biohasonló változata -, amelyet Indiában 100-200 dollárért adnak el egy adagot. Ez lényegesen kevesebb, mint az USA-ban alkalmazott 1800 dolláros adagonkénti ár.

A másik módja annak, hogy a vállalatok olcsóbbá tehetik a monoklonális antitesteket, az, hogy olyan második márkákat vezetnek be, amelyeket csak az alacsony és közepes jövedelmű országokban lehet értékesíteni. Erre példa a Herclon, a Herceptin másik márkája.

A monoklonális antitestek fő piaca a magas jövedelmű országok.

9. MINDENHOL ELÉRHETŐK?

Az antitestes kezelések nem állnak széles körben rendelkezésre, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Bár a világ népességének 85 százaléka ezekben az országokban él, a monoklonális antitestek globális értékesítésének kevesebb mint 20 százalékát adják.

Nagyon kevés engedélyezett monoklonális antitestet regisztráltak egyáltalán az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Ez még néhány olyan fertőző betegségre is igaz, amelyek a fejlődő országokat jobban érintik, mint a világ többi részét. Például a légúti szinciális vírus okozta halálesetek 99 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be. A Synagis, egy antitest alapú megelőző szer eladásainak 99 százaléka azonban az Egyesült Államokban és Európában történik.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban törzskönyvezett kevés monoklonális antitest pedig gyakran nem érhető el az állami egészségügyi rendszeren keresztül, így a legtöbb ember számára megfizethetetlen.

India azon kevés közepes jövedelmű országok egyike, amely kiemelkedik, főként helyi gyártási kapacitása miatt – több mint 100 vállalat gyárt biohasonló termékeket. Ennek ellenére az indiai emberek csak az amerikai piac antitest-termékeinek töredékéhez jutnak hozzá.

Nagyon kevés monoklonális antitestet törzskönyveztek az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

10. MIRE LESZÜNK, hogy a monoklonális antitestek elérhetőbbé és megfizethetőbbé váljanak?

A világ több millió embere részesülhetne a meglévő és a fejlesztés alatt álló monoklonális antitest-kezelésekből – beleértve a Covid-19 elleni kezeléseket is, amelyek segíthetnek a világjárvány felszámolásában.

Az innovatív termékek jelenleg nem elérhetőek a világ lakosságának nagy része számára. Ez megváltozhat, ha a kormányok, a biofarmáciai ipar, a globális egészségügyi szervezetek és a finanszírozók együttműködnek.

Egyebek között a következőket tehetnék annak érdekében, hogy a monoklonális antitestek világszerte elérhetőbbé váljanak:

  • terjesztik, hogy az antitestterápiák milyen értékes segítséget nyújthatnak számos betegség kezelésében, és kiállnak a nagyobb hozzáférés mellett
  • megkönnyítik az antitestterápiák nyilvántartásba vételét az alacsony és közepes jövedelmű országokban
  • Leveleket dolgoznak ki a monoklonális antitestekre vonatkozóan, hogy ezeket a termékeket a helyi lakosság igényeit szem előtt tartva tervezzék.

A monoklonális antitestek megfizethetőbbé tétele érdekében:

  • olyan innovatív technológiákba kellene befektetni, amelyek csökkenthetik az előállítási költségeket
  • olyan új üzleti modelleket kellene létrehozni, amelyek lehetővé teszik a különböző piaci megközelítéseket az alacsony, közepes és magas jövedelmű országokban
  • együttműködéseket kellene létrehozni az állami, magán és filantróp szervezetek között, hogy a fejlődő országok szükségleteire összpontosítsanak.

EREDETI CIKK
Ezt a cikket a Wellcome újraközölte. A cikket itt olvashatja.