Mi a multiverzum?
A fizikában az elmúlt 30 évben elért fejlődés néhány fizikust és kozmológust arra az elképesztő következtetésre juttatott, hogy az általunk lakott világegyetem csak egy a sok létező – talán végtelen számú – közül.
Ha ezeknek a tudósoknak igazuk van, akkor az összes csillag és galaxis, amelyet az éjszakai égbolton látunk, csak egy apró töredéke annak a felfoghatatlanul hatalmas halmaznak, amelyet a tudósok multiverzumnak neveznek. Ahogy Max Tegmark, az MIT fizikusa írta 2014-ben megjelent “Our Mathematical Universe” című könyvében: “Lehet, hogy az egész univerzumunk csak egy elem – mondhatni, egy atom – egy végtelen együttesben; egy kozmikus szigetvilágban.”
A multiverzum – amelyet néha omniverzumnak is neveznek – többet jelentene, mint rengeteg extra területet. Ha létezik, folytatta Tegmark, akkor magában foglalja “a párhuzamos univerzumokat, ahol soha nem kapsz parkolójegyet, ahol nyertél egy millió dolláros lottón, ahol más neved van, ahol Németország megnyerte a második világháborút, ahol a dinoszauruszok még mindig a Földön kószálnak, és ahol a Föld soha nem is alakult ki.”
Három érv a multiverzum mellett
Míg a multiverzum gondolata úgy hangzik, mintha egyenesen a tudományos fantasztikumból származna, a fizikusok három különböző érvet hoztak fel a létezése mellett.
Az első az ősrobbanással kapcsolatos, azzal a kataklizmával, amely mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt hozta létre a világegyetemet. Úgy gondolják, hogy az ősrobbanást egy véletlenszerű ingadozás váltotta ki, amit a fizikusok kvantumhabnak neveznek, a virtuális részecskék örvényének, amelyek ki-be pattannak a létezésből. De míg egyes fizikusok úgy vélik, hogy ez a bukkanás és az azt követő “infláció” az univerzum egyetlen eseményt jelentett, mások szerint több ilyen esemény is lehetett – ami több univerzumhoz vezetett.
A második érv a multiverzum létezése mellett a húrelméletből ered, amely szerint az anyag végső soron nem részecskékből, hanem elképzelhetetlenül kicsi, rezgő húrból vagy energiahurokból áll. A fizikusok egykor azt remélték, hogy a húrelmélet talán lehetővé teszi a “mindenek elméletét” – vagyis egy olyan egyenletrendszert, amely megmagyarázza, hogy a világegyetemünk miért rendelkezik pontosan azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel rendelkezik. Például miért 1836,15-ször nagyobb a proton tömege, mint az elektroné? Erre senkinek sincs jó magyarázata.
De erre és más alapvető tudományos kérdésekre egyetlen megoldás helyett a húrelmélet egyenleteinek megdöbbentően sok lehetséges megoldása van (talán 10^500 – ez egy egyes, amit 500 nulla követ). Egyes húrelméleti szakemberek szerint e megoldások mindegyike más-más univerzumot ír le, mindegyiknek saját fizikai tulajdonságai vannak.
A harmadik érv a multiverzum mellett a kvantumelméletből származik. Bár már több mint egy évszázada létezik, és rendkívül sikeresnek bizonyult az anyag természetének leírásában a legkisebb léptékben, a kvantumelmélet számos olyan egzisztenciális lehetőséghez vezet, amelyek ellenszegülnek a józan észnek. A kvantumelmélet úgynevezett “sok világ” értelmezésében, amely az 1950-es években született, és a közelmúltban újra érdeklődésre talált, az univerzum lényegében kettéválik minden alkalommal, amikor egy úgynevezett kvantumesemény történik.
A kvantumelmélet fejjel lefelé fordított világában például egy radioaktív részecske egy adott időszak alatt bomlik és nem bomlik – és minden eredmény egy külön univerzumban játszódik le. Mivel az ilyen kvantumesemények többé-kevésbé folyamatosan történnek, az érvelés szerint az univerzumok száma folyamatosan növekszik.
De vajon ez tudomány?
Tegmark egyike annak a több neves tudósnak, akik támogatják a multiverzum gondolatát, Sean Carrollal (Caltech), Leonard Susskinddel (Stanford) és Sir Martin Rees brit királyi csillagásszal együtt. Más híres tudósok azonban, köztük a Nobel-díjas David Gross, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, kétkednek.
A kétkedők egy része szerint a multiverzum-elméletek valójában nem is tudomány. A tudomány egy megfigyelésen és kísérletezésen alapuló rendszer, és nem egyértelmű, hogy valaha is képesek leszünk-e megfigyelni egy másik univerzumot, vagy megállapítani, hogy valóban léteznek-e más univerzumok.
“Nem hiszem, hogy ezeknek a más univerzumoknak a létezése bizonyított lenne – vagy valaha is bizonyítható lenne” – írta George Ellis, a Cape Town-i Egyetem fizikusa a Scientific American 2011-es számában.
Sabine Hossenfelder, a németországi Frankfurt Institute for Advanced Studies fizikusa még ennél is nyersebb, a multiverzum leírására tett erőfeszítéseket időpocsékolásnak nevezi. “A tudomány nem tud semmit sem mondani arról, hogy létezik-e vagy sem” – mondta az NBC News MACH-nak egy e-mailben, hozzátéve, hogy a multiverzum alátámasztására felvetett tudományos elképzelések “ugyanabból a hibás érvelésből erednek, ami a matematikára való túlzott támaszkodás.”
KÖVETI AZ NBC NEWS MACH-ot TWITTEREN, FACEBOOKON ÉS INSTAGRAMON.
