Mi a propilén és a butilénglikol, és biztonságosak-e?
Affiliate Disclosure: Az affiliate linkeken keresztül történő vásárlásokért kis jutalékot kapok.
Az egyik leggyakoribb olvasói kérés, amit kapok, a “mérgező” összetevők lebontása, ezért ma két olyan összetevőt vizsgálok meg, amelyek gyakran szerepelnek a “kerülendő” listákon: propilén és butilénglikol.
A glikolok a kémiában olyan összetevők, amelyek két OH (alkohol) csoportot tartalmaznak. A propilénglikol 3 szénatomot tartalmaz, míg a butilénglikol egy kicsit nagyobb, és 4 szénatomot tartalmaz. A glikolokban az alkoholcsoportok különböző szénatomokhoz kapcsolódnak.
Zavaró módon a “propilénglikol” és a “butilénglikol” elnevezés több, egymástól kissé eltérő anyagra is utalhat, mivel az OH-csoportok többféle szénatomhoz is kapcsolódhatnak.
A propilénglikol általában a propán-1,2-diolra (korábbi nevén 1,2-propándiol) utal. A ritkábban használt propán-1,3-diolt is nevezik néha propilénglikolnak, de a kozmetikumokban általában “propándiol”-nak nevezik. A propándiol egyre népszerűbb, mióta a propilénglikol az összes ilyen figyelőlistán szerepel.
A butilénglikol esetében is hasonló a helyzet. A “butilénglikol ” általában a bután-1,3-diolt jelenti, de néha a rokon bután-2,3-diolra is utal.
Mire jó a propilén- és butilénglikol a termékekben?
Az összetevők alkohol (OH) csoportjai általában jó nedvességtartalmú hidratálókká teszik őket, amelyek képesek megtartani a vizet és hidratáltan tartani a bőrt vagy a hajat. A glicerin például majdnem ugyanolyan szerkezetű, mint a propilénglikol, de egy további alkoholcsoporttal. A propilén- és a butilénglikol is nedvesítő hatású hidratálószer.
A propilén- és butilénglikolt általában oldószerként is használják a termékekben. Jól oldják a vízben kevéssé oldódó összetevőket. Ez azt jelenti, hogy végül hatékonyabb terméket kapsz, mivel az oldott összetevők jobban eloszlanak a bőrödön és jobban behatolnak. Emellett antimikrobiális hatásuk is lehet, és fokozhatják a tartósítószerek hatékonyságát.
A propilénglikol valamivel gyakoribb a termékekben, mint a butilénglikol. Mindkét összetevőt rengeteg termékben, például szérumokban, hidratáló krémekben, fogkrémekben, samponokban és tisztítószerekben szokták használni. Gyakran ezek a fő összetevők (a víz után) a lepedőmaszkoknál is. Kissé nyálkás, ragacsos érzésük van.
A propilénglikolt fagyállószerként és az élelmiszerekben is megtalálod (fogyasztás után tejsavvá alakul át). Néhány bőrbetegség is kezelhető propilénglikollal, köztük a seborrheás dermatitis és az ichthyosis.
Mi a baj a propilén- és butilénglikollal?
Egy csomó ok van, amiért az emberek azt mondják, hogy kerüld a propilén- és butilénglikolt – nézzük meg ezeket.
“Ezek kőolajszármazékok”
A “kőolaj” szó a legtöbb ember számára elég ijesztő, mivel az olajfoltok és a mérgező hulladékok jutnak eszedbe róla. De sok nem ijesztő vegyi anyag is származhat kőolajból – például szinte minden műanyag kőolajból készül. Az, hogy valami honnan származik, nem sokat elárul a toxicitásáról.
Kapcsolódó bejegyzés: Video: A természetes szépségápolási termékek jobbak?
“Fagyásgátlóként használják”
A fagyásgátló olyan anyag, amely csökkenti a víz fagyáspontját. A “félelmetes” fagyálló, amely mérgezést okoz, az etilénglikol, amely a propilén- és butilénglikolhoz hasonló, de csak 2 szénatomos.
A három anyag sok mindenben hasonlít egymásra, hiszen mindháromnak két OH-csoportja van: mind színtelen folyadékok, jól működnek oldószerként, és mindhárom fagyálló. De egy kicsit hosszabb vagy rövidebb szénlánc nagy különbséget jelenthet a toxicitás szempontjából. 10 ml etanol (pl. egy feles tequila formájában) a legtöbb ember számára elég szórakoztató és élvezetes, de ha leveszel egy szénatomot, metanolt kapsz, ami szuper mérgező – 10 ml-től megvakulhatsz.
A glikolokkal ugyanez a helyzet – az etilénglikol sokkal mérgezőbb, mint a propilén- és butilénglikol.”
“Annyira veszélyesek, hogy a dolgozóknak sok védelemre van szükségük a kezelésükhöz”
Néhány helyen figyelmeztetnek arra, hogy a dolgozóknak speciális felszerelést kell viselniük, amikor ezeket a vegyszereket kezelik. Ezek a figyelmeztetések az MSDS-ből (anyagbiztonsági adatlapok) származnak, amelyek felsorolják a nyersanyag kezelésével kapcsolatos óvintézkedéseket. Ezeknek a figyelmeztetéseknek azonban a legrosszabb forgatókönyveket kell megragadniuk, és az anyag nagyon nagy, nagy koncentrációjú mennyiségeire vonatkoznak.
Az MSDS-információk még az egyébként biztonságos anyagok esetében is ijesztően hangzanak. Például a nátrium-klorid (konyhasó) olyan ijesztő mondatokat kap, mint:
- A termék belégzésének elkerülése érdekében önálló légzőkészüléket kell használni
- A viselkedésre (izomspaszticitás/összehúzódás, álmosság), az érzékszervekre, az anyagcserére és a szív- és érrendszerre hatással lehet.
- Káros reprodukciós hatásokat és születési rendellenességeket okozhat állatokban, különösen patkányokban és egerekben (fetotoxicitás, abortusz, mozgásszervi rendellenességek és anyai hatások (petefészkekre, petevezetékekre gyakorolt hatások)
Kapcsolódó bejegyzés: Mi a baj az SLS-szel?
“Korrodálhatják a rozsdamentes acéltartályokat – képzeld el, mit tesznek az arcoddal!”
Az MSDS azt is mondja, hogy a glikolok korrodálhatják az acéltartályokat, ami miatt egyesek azt mondták, hogy “ha korrodálni tudják az acélt, képzeld el, mit tehetnek a bőröddel!”. Szerencsére a bőrünk nem acél… mivel a víz is korrodálja az acélt.
“Ezek penetrációfokozók”
Mivel a propilén- és butilénglikol penetrációfokozók, amelyek segíthetnek más összetevőknek a bőrbe jutni, sok “mérgező összetevő” listán az áll, hogy növelik más mérgező összetevők penetrációját a véráramba. Ez technikailag igaz, de:
- ez azt jelenti, hogy olyan hatóanyagokat is segítenek behatolni a bőrödbe, amelyeket szeretnél, és
- egy csomó nagyon nem izgalmas dolog is penetrációfokozó, mint például a tisztítás során a bőrödre került víz.
Kapcsolódó bejegyzés: All About Cleansing & Hogyan válasszunk kíméletes tisztítószert
“Irritáló és allergiás reakciókat okozhatnak”
Itt a tényleges, jogos probléma a propilén- és butilénglikollal: nagy koncentrációban irritálóak lehetnek, és nagyon ritkán allergiás reakciókat is okozhatnak.
A Cosmetic Ingredient Review, amely kozmetikai összetevőket vizsgál, megállapította, hogy mind a propilénglikol, mind a butilénglikol biztonságos, ha olyan termékekben használják, amelyeket úgy terveztek, hogy ne irritáljanak – ez általában azt jelenti, hogy a propilénglikol legfeljebb 50%-os koncentrációban használható a termékekben (bár a legtöbb termék 20%-nál kevesebbet tartalmaz), míg a butilénglikol tisztán is használható sok probléma nélkül.
A propilénglikol egy kicsit irritálóbb, mint a butilénglikol. Nem meglepő módon a propilénglikol okozta irritáció rosszabbnak bizonyult, amikor a terméket felviszik, majd lefedik, valamint a sérült bőrön is.
A propilén- és butilénglikolra valódi allergia is kialakulhat, amikor az immunrendszered beindul tőlük, de ez rendkívül ritkának tűnik. Ha allergiás vagy a propilénglikolra, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a butilénglikolra is allergiás leszel.
Kapcsolódó bejegyzés: Parabének: Kerülnöd kellene a parabéneket? The Science
A propilén- és butilénglikol miatt érdemes aggódni?
Még az EWG is, amely általában eléggé ijesztgető és kemofób, a propilénglikolt csak 3-ra értékeli a “veszélyességi skáláján”, a butilénglikolt pedig 1-re.
Ha érzékeny vagy a propilén- vagy butilénglikolra, észre fogod venni, hogy a nagy mennyiséget tartalmazó termékek viszketést és irritációt okozhatnak a bőrödön, és ezeket kerülni fogod. But otherwise, they’re very safe ingredients.
This post contains affiliate links – if you decide to click through and support Lab Muffin financially (at no extra cost to you), thank you! For more information, see Disclosure Policy.
