Mi a rák?

Mi a rák?

A rák kifejezés számos olyan betegségre utal, amelyet a sejtek ellenőrizetlen növekedése jellemez. Ezek a betegségek leggyakrabban rendellenes, cél nélküli szövettömeget (daganatot) eredményeznek, bár vannak a ráknak olyan formái is, amelyek nem okoznak daganatot. A rákos sejtek gyorsabban nőnek, mint a normális sejtek, koordinálatlanok, és gyakran tovább növekednek, ha nem történik kezelés.

A ráknak sokféle típusa létezik; a szervezet bármely sejtje képes rákossá válni. A rákos megbetegedéseket aszerint osztályozzák, hogy milyen szövetekből (pl. izom, bőr, szerv) erednek. Fontos megjegyezni, hogy a daganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak és általában nem életveszélyesek) vagy rosszindulatúak (rákosak és kezelés hiányában életveszélyesek). A jóindulatú daganatok egy helyi területen egyenletes, egyenletes kiterjedésben növekednek, a rosszindulatú daganatok azonban behatolhatnak a környező szövetekbe, vagy akár messzebbre is terjedhetnek. A rosszindulatú daganat egyik megkülönböztető jellemzője az áttétképző képesség. Ilyenkor a rákos sejtek elhagyják az elsődleges helyet (ahol a rák kialakult), a test más pontjaira vándorolnak, és olyan szövetekhez kötődnek, amelyek nem kapcsolódnak az eredeti daganathoz.

Mi okozza a rákot? Honnan ered a rák?

A rák a sejtek genetikai károsodásának eredménye. A testet sejtek trilliói alkotják, amelyek szöveteket és szerveket, például a bőrt, a vért, az izmokat, a csontokat, a szívet és a tüdőt alkotják. A sejtek géneket (DNS) tartalmaznak, amelyek megmondják nekik, hogy mikor növekedjenek, osztódjanak, működjenek és haljanak meg. A normális sejtek szabályos folyamatot követnek, és amikor elöregednek és elhalnak, kicserélődnek. Néha azonban ezt a folyamatot megszakítják olyan tényezők, mint a sugárzás, vegyi anyagok, hormonok vagy fertőzések, amelyek hatására a sejtek rendellenessé válnak. Az életkor is szerepet játszhat, bár egyes rendellenességek spontán is kialakulhatnak.

A rák akkor alakul ki, amikor a rendellenes, öreg vagy sérült sejtek túlélnek és szaporodnak, amikor el kellett volna pusztulniuk, és normális sejteknek kellett volna a helyükre lépniük. Amikor az abnormális sejtek megállás nélkül osztódnak és szaporodnak, cél nélküli tömegeket vagy növekedéseket, úgynevezett daganatokat képezhetnek. A rákos sejtek a vérbe is kerülhetnek, ahol szabadon keringenek a szervezetben.

Minden emlős rendelkezik immunvédekezéssel a sejtkárosodás megelőzésére vagy javítására. Ezek a védőmechanizmusok azonban nem tökéletesek. Egyes egyedeknél a védekezésben hibák vannak, ami a vártnál nagyobb arányú rákos megbetegedést eredményez. E hibák némelyike már születéskor jelen van; például egyes fajtatiszta kutyák öröklött hajlama a rák bizonyos formáinak kialakulására. Mások az idő múlásával alakulnak ki. Egyes esetekben a védekező mechanizmusok nem képesek megbirkózni a külső (pl. környezeti) tényezők okozta túlzott károsodásokkal, vagy nem képesek azokat helyreállítani. A hibától függetlenül mindegyik mutációt eredményez.

Miért alakult ki rák a háziállatomnál?

Nincs jó válasz arra, hogy egyes háziállatoknál miért alakul ki rák. Körülbelül minden negyedik kutyánál alakul ki rák. Hasonló az arány a macskák esetében is. A rák a vezető halálozási ok az idősebb háziállatoknál. Számos tényező befolyásolhatja a rák kialakulását, de akárcsak az embereknél, itt sem lehet igazán tudni, hogy egyeseknél miért alakul ki rák, míg másoknál nem.

Egyes esetekben az ismert karcinogéneknek (rákkeltő anyagoknak), például napfénynek, vegyi anyagoknak és cigarettafüstnek való kitettség is szerepet játszhat. Más esetekben, különösen bizonyos fajták esetében, genetikai hajlam áll fenn a rákra. Egyes rákos megbetegedések ok-okozati összefüggésben állnak az elhízással, a fertőzésekkel és a gyulladásokkal, némelyiknek pedig hormonokra van szüksége a kialakuláshoz és fennmaradáshoz.

Amint a háziállat öregedésével a sejtek egyre több osztódáson mennek keresztül, megnő annak a lehetősége, hogy e sejtosztódások során hiba (mutáció) következik be. Ennek eredménye, hogy a rák előfordulása az életkor előrehaladtával nő.

Noha számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a rák kialakulását, vagy a rák okának tekinthető, nincs válasz arra, hogy ezek a tényezők miért segítik elő a rák kialakulását egyes háziállatoknál, míg másoknál nem.

Elkaphatja-e a háziállatom a rákot egy másik állattól? Átadhatja-e a háziállatom a rákot másoknak?

Az esetek túlnyomó többségében a válasz mindkét kérdésre NEM.

Valamely vírusok és más mikroorganizmusok azonban rákot okozhatnak az állatokban. Az állatok megfertőződhetnek valamelyik ilyen kórokozóval az anyjuktól születésük előtt vagy alatt, más azonos fajú állatokkal való közvetlen érintkezés, vagy “vektorok” (hordozók), például bolhák vagy kullancsok harapása révén.

A leukémiavírus (FeLV) például macskáknál a vér és a nyirokrendszer rákos megbetegedéseit okozhatja. Előfordul, hogy egy fertőzött királynő a születés előtt vagy közben átadja a vírust a kiscicáinak. A FeLV azonban gyakrabban terjed a fertőzött macskákkal való szoros érintkezés révén, amelyek nyálukkal, vizeletükkel és ürülékükkel ürítik a vírust. Ha az Ön macskája fertőzött, a fertőzést átadhatja más macskáknak is.

Ha kedvence egy adott fertőző rákos megbetegedéssel fertőzött, állatorvosa tájékoztatni fogja erről, és Önnek lépéseket kell tennie annak megakadályozására, hogy kedvence megfertőzze a többi állatot.

Melyek a rák jelei?

A legtöbb rákos megbetegedés legnyilvánvalóbb jele egy csomó, amely folyamatosan növekszik. Ez a csomó kifekélyesedhet, vérezhet, vagy más fizikai hatásokat okozhat (pl. nyomást és a környező szövetek elmozdulását). Mivel azonban a rák a test bármely sejtjében kialakulhat, a belső daganatokat nehezebb észrevenni.

A testzsír és az izomzat elvesztése miatti súlyvesztés azonban gyakori a rosszindulatú daganatoknál. A megmagyarázhatatlan, krónikus fogyás fontos jele lehet a ráknak. A rák egyéb jelei lehetnek a rendellenes vérzés, a megmagyarázhatatlan hányás vagy hasmenés, a duzzadt nyirokcsomók, a köhögés és a sántaság. A rossz lehelet vagy az étkezési szokások megváltozása a szájüregi (szájüregi) rák jele lehet.

Hogyan diagnosztizálják a rákot?

Az állatorvos bizonyos klinikai tünetek (pl. csomó, étvágytalanság és/vagy energiavesztés, fogyás) alapján gyaníthatja, hogy kedvence rákos. A röntgenfelvételek hasznosak lehetnek a belső daganatok, beleértve az áttéteket is, kimutatásában. A vérvizsgálatok segíthetnek egyes daganatok kimutatásában. A legtöbb daganattípus azonosításához a daganatból mintát kell venni. A gyanított daganat típusától függően az állatorvos ezt a mintát finom tűs aspirációval, szövetbiopsziával vagy a daganat teljes eltávolításával nyerheti. Egyes esetekben feltáró műtétre vagy ultrahangos irányításra lehet szükség.

A legegyszerűbb megközelítés sok esetben a daganatsejtek fecskendővel és tűvel történő leszívása (finom tűs aspiráció). Nem igényel általános érzéstelenítést vagy műtétet. A nyert sejtek mikroszkópos vizsgálatát citológiának nevezzük. Egyes daganatok citológiával pontosan diagnosztizálhatók.

A legtöbb esetben azonban a szövetből vett biopsziás mintát kell megvizsgálni a pontos és megbízható diagnózis eléréséhez. Az állatorvos elküldi a mintát egy erre szakosodott laboratóriumba, ahol egy állatorvosi patológus megvizsgálja. A szövet előkészítését és mikroszkópos vizsgálatát nevezik szövettani vizsgálatnak.

A szövettani jelentésből általában kiderül, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú. A rosszindulatúságot gyakran a karcinóma vagy szarkóma végződésű daganatnevek írják le. Ezek, valamint a daganat eredete vagy típusa, a fokozat (mennyire tűnik agresszívnek a mikroszkóp alatt) és a stádium (mennyire terjedt el) jelzik, hogy a rák valószínűleg hogyan fog viselkedni.

Ha kedvencénél rákot diagnosztizálnak, állatorvosa beutalhatja Önt egy állatorvosi onkológushoz (a rák diagnózisára és kezelésére szakosodott orvos).

Milyen kezelési módok állnak rendelkezésre?

A leggyakoribb és gyakran leghatékonyabb kezelés a daganat sebészi eltávolítása. Más kezelések is szóba jöhetnek az eltávolításhoz túl nagy vagy túl sok daganat esetén, a nehezen hozzáférhető helyeken, valamint a nem daganatos ráktípusok, például a leukémia esetében. Ezek közé tartoznak a gyógyszerek (kemoterápia), az immunterápia (az immunrendszer specifikus vagy nem specifikus stimulálása) és a sugárkezelés. Ezeket a kezeléseket jellemzően speciális központokban végzik. Új megközelítések, mint például a rák elleni vakcinák, kutatás és fejlesztés alatt állnak.

A kemoterápia, a sugárkezelés és az immunterápia nem minden ráktípusra alkalmas, és jelentős mellékhatásokkal járhat. A kemoterápiának alávetett állatok körülbelül 85%-ánál nem jelentkeznek mellékhatások. Azokat azonban, amelyek mégis jelentkeznek, általában tüneti kezeléssel, gyógyszerekkel lehet kezelni, és a tünetek általában rövid ideig tartanak. A kemoterápiával kezelt háziállatok kevesebb mint 5%-a szorul kórházi kezelésre a mellékhatások miatt. A kemoterápia előtt rosszul érző háziállatok többsége a kezelés után valóban jobban érzi magát (különösen a limfómás háziállatok).

A rákkezeléssel kapcsolatos döntéseknél számos szempontot kell figyelembe venni, és az állatorvos vagy az állatorvosi onkológus ezeket meg fogja Önnel beszélni.

A rák gyógyítható?

Vannak olyan esetek, mind a rosszindulatú, mind a jóindulatú daganatok esetében, amikor a műtét gyógyulást biztosít. A legtöbb rosszindulatú daganatos betegség esetében azonban a végleges gyógyulás nem feltétlenül lehetséges, sőt nem is feltétlenül cél. Ehelyett a cél az, hogy a lehető leghosszabb ideig a legjobb életminőséget biztosítsuk kedvence számára. A kezelés soha nem lehet rosszabb, mint a betegség. Egyes háziállatoknál – még az agresszívabb rákos megbetegedéseknél is – a kezelés hatására hosszú ideig tartó remissziót (a kimutatható rák egy időre való eltűnését) tapasztalhatunk, de végül a rák visszatér.

Amint az embereknél, úgy az állatoknál is egyre jobban ismerjük a rákot. Ahogy a betegséggel kapcsolatos ismereteink javulnak, úgy fog javulni a rák megfékezésére, sőt gyógyítására való képességünk is. Ha háziállatánál rákot diagnosztizálnak, mindenképpen tudjon meg róla minél többet. Bár gyógymód nem biztos, hogy létezik, az ellátásra számos lehetőség kínálkozhat.