Mi a tanácsadás?

Sok ember életének egy bizonyos pontján úgy találja magát a tanácsadó szerepében, hogy nem igazán érti a tanácsadás fogalmát, vagy azt, hogy mit jelent a hivatásos tanácsadó szerepe.

Nagy különbség van a hivatásos tanácsadó és egy olyan személy között, aki a tanácsadói készségeket saját szerepének részeként, például barátként vagy kollégaként használja. A hivatásos tanácsadó olyan magasan képzett személy, aki képes a tanácsadási megközelítések különböző választékát alkalmazni ügyfeleivel.

Ez az oldal meghatározza és bemutatja a tanácsadás fogalmát és a tanácsadó szerepét, valamint a szükséges készségeket.

A brit NHS honlapja egyszerűbb definícióként a tanácsadást így határozza meg:

“Beszélgető terápia, amelynek során egy képzett terapeuta meghallgatja Önt, és segít megtalálni az érzelmi problémák kezelésének módjait.”

A tanácsadásnak tehát számos aspektusa van. Fontos például, hogy a tanácsadó képzett legyen. Az is fontos, hogy a folyamat arról szól, hogy segítsen megtalálni a problémáid kezelésének módját, nem pedig arról, hogy tanácsot adjon vagy megmondja, mit tegyél.

Egy sor olyan dolog van, amiről általánosan elfogadott, hogy a tanácsadás az, és egy sor olyan, amiről nem.

A tanácsadás:

• Az a folyamat, amely akkor zajlik, amikor a kliens és a tanácsadó időt szakítanak a nehézségek feltárására, amely magában foglalhatja a kliens stresszes vagy érzelmi érzéseit.

• Az a tevékenység, amely segít a kliensnek tisztábban látni a dolgokat, esetleg egy másik nézőpontból. Ez lehetővé teheti az ügyfél számára, hogy az érzéseire, tapasztalataira vagy viselkedésére összpontosítson, azzal a céllal, hogy elősegítse a pozitív változást.

• A bizalmi kapcsolat. A titoktartás a sikeres tanácsadás szempontjából kiemelkedő fontosságú. A professzionális tanácsadók általában elmagyarázzák a titoktartási politikájukat. They may, however, be required by law to disclose information if they believe that there is a risk to life.

Counselling is not:

• Giving advice.
• Being judgemental.
• Attempting to sort out the problems of the client.
• Expecting or encouraging a client to behave as the counsellor would behave if confronted with a similar problem in their own life.
• Getting emotionally involved with the client.
• Looking at a client’s problems from your own perspective, based on your own value system.

Counselling and Psychotherapy

‘Psychotherapy’ and ‘counselling’ are very similar, but not exactly the same. Mindkettő egy olyan folyamatot ír le, amely segít valakinek abban, hogy feldolgozza és megoldásokat dolgozzon ki a problémáira.

Az alkalmazott megközelítésben, valamint az alapul szolgáló modellben és gondolkodásmódban azonban különböznek.

• A tanácsadás olyan segítő megközelítés, amely a kliens érzelmi és értelmi tapasztalatait emeli ki: hogyan érzi magát a kliens, és mit gondol arról a problémáról, ami miatt segítséget kért.

• A pszichoterápia viszont a pszichodinamikus megközelítésen alapul – arra ösztönzi a klienst, hogy térjen vissza korábbi élményeihez, és vizsgálja meg, hogy ezek az élmények hogyan befolyásolják a jelenlegi “problémáját”.

A pszichoterapeuta tehát segít a kliensnek, hogy olyan élmények tudatosuljanak benne, amelyekről korábban nem volt tudomása. A tanácsadók viszont kevésbé foglalkoznak a kliens korábbi tapasztalataival, és általában humanista megközelítésben képzettek, a kliensközpontú terápia technikáit alkalmazzák.

Tekintse meg oldalunkat! Counselling Approaches (Tanácsadási megközelítések) című oldalunkon további információkat talál a tanácsadás különböző megközelítéseiről, beleértve a pszichodinamikus, a humanista és a viselkedési megközelítést.

A tanácsadó szerepe

A tanácsadóknak mindenekelőtt tisztában kell lenniük azzal, hogy nincs két egyforma ember.

Nincs két ember, aki ugyanazt a nyelvet ugyanúgy érti; a megértésük mindig a világról szerzett személyes tapasztalataikhoz kapcsolódik. A tanácsadó szerepe ezért az, hogy segítsen a kliensnek abban, hogy kialakítsa saját helyzetének megértését.

A nyílt és szabad beszélgetéssel lehetővé teszi a kliens számára, hogy feltárja életének és érzéseinek aspektusait. Ilyen beszélgetés ritkán lehetséges a családdal vagy barátokkal, akik valószínűleg érzelmileg érintettek, és olyan véleményekkel és elfogultságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják a beszélgetést. A tanácsadóval való beszélgetés lehetőséget ad az ügyfeleknek arra, hogy bizalmas környezetben fejezzék ki nehéz érzéseiket, például a dühöt, a haragot, a bűntudatot és a félelmet.

A tanácsadó arra bátoríthatja az ügyfelet, hogy vizsgálja meg életének olyan részeit, amelyekkel korábban talán nehezen vagy egyáltalán nem mert szembenézni. A korai gyermekkori tapasztalatok feltárására is sor kerülhet, hogy fényt derítsen arra, hogy az egyén miért reagál vagy reagál bizonyos módon az adott helyzetekben. Ezt gyakran követi annak mérlegelése, hogy az ügyfél hogyan változtathatna az ilyen viselkedésformákon.

A jó tanácsadásnak csökkentenie kell az ügyfél zavartságát, lehetővé téve számára, hogy hatékony döntéseket hozzon, amelyek pozitív változásokat eredményeznek hozzáállásában és/vagy viselkedésében. A tanácsadás végső célja, hogy az ügyfél képessé váljon saját döntései meghozatalára, saját döntéseire és azok alapján való cselekvésre.

Tanácsadási készségek

A tanácsadóknak számos készségre van szükségük. Talán a legfontosabbak a jó kommunikációs készségek.

A tanácsadóknak különösen jól kell tudniuk hatékonyan figyelni, és teljes figyelmüket a kliensre kell fordítaniuk. Tisztában kell lenniük a testbeszéddel és más nem verbális kommunikációval. Az ügyfelek gyakran sokkal többet kommunikálnak nem verbálisan, mint verbálisan, ezért ez egy fontos készségterület.

A kérdezés fontos készség a tanácsadók számára, csakúgy, mint a coachingban. A tanácsadók a kérdezést egyrészt a megértésük javítására (a tisztázás egy formájaként), másrészt aktív módon segítik a kliens érzelmeinek és érzelmeinek feltárását. A reflexiót arra is használják, hogy megmutassák, hogy meghallgatták a klienst, és hogy megerősítsék a kliens érzéseit és szavait.

A tanácsadóknak képesnek kell lenniük arra is, hogy bizonyos fokú kapcsolatot építsenek ki a klienssel, de nem olyan mértékben, hogy érzelmileg belekeveredjenek.

Empatikusnak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak az ügyfelük érzéseivel és érzelmeivel. Az empátia túlmutat az együttérzésen (ami lényegében azt jelenti, hogy sajnálunk valakit), mert a szó gyökere azt jelenti, hogy “együtt érzünk”. Az empátia tehát azt jelenti, hogy a tanácsadó megérti, hogyan érez a kliens, ezért megfelelő kérdéseket tud feltenni, és pozitív következtetésekhez tudja vezetni a klienst. Az empátia természete mások segítésében gyökerezik, és különösen abban, hogy képessé teszi őket arra, hogy segítsenek önmagukon, ezért ez egy alapvető készségterület a tanácsadók számára.

Lásd oldalunkat: Mi az empátia?

Egy utolsó gondolat

A coachinghoz hasonlóan a tanácsadás is azon az elven alapul, hogy az egyén képes segíteni magán, feltéve, hogy megfelelő támogatást kap.

A tanácsadó nem azért van, hogy megmondja a kliensének, mit vagy hogyan tegyen, hanem azért, hogy segítsen neki saját maga kitalálni, mit fog tenni, és mi a legjobb megközelítés. Ez tehát nagyon egyéni és személyközpontú, és a tanácsadást végzőknek mindenekelőtt ezt kell szem előtt tartaniuk.