Mi a vásárlóerő (és hogyan befolyásolja az infláció)?

Mi a vásárlóerő?

Egyszerűen fogalmazva, a vásárlóerő azt jelenti, hogy mennyit tudsz vásárolni a pénzeddel – a “vásárlóerejét”. Ha az árak emelkednek, veszítesz a vásárlóerőből, ha pedig csökkennek, vásárlóerőt nyersz. De nem beszélhetünk a vásárlóerőről anélkül, hogy ne térnénk ki az “inflációra” is, amely idővel megváltoztatja a valuta értékét.

Amint tudjuk, ma egy dollárért nem lehet annyit kapni, mint 10 évvel ezelőtt egy dollárért. És bár nem akarunk senkit sem “OK Boomernek” beállítani, könnyen bosszankodhatunk egy kicsit, amikor egy idősebb ember egy termék vagy szolgáltatás ára felett kapkodja a fejét, és azt mondja: “Hű, régen csak x-be került”. Ilyenkor érdemes emlékeztetni őket arra, hogy a szövetségi minimálbér is csak 0,25 dollár volt, amikor 1938-ban bevezették, ma pedig 7,25 dollár – és sok államban sokkal magasabb. Igen, az árak sokkal alacsonyabbak voltak, amikor a baby boomerek a karrierjük elején jártak, de a bérek is alacsonyabbak voltak.

Ha azonban a fizetése változatlan marad, de az árak az infláció miatt emelkednek, a vásárlóereje csökken, és már nem engedheti meg magának, hogy annyit vásároljon, mint korábban.

Az inflációt a fogyasztói árindex (CPI) segítségével követik nyomon, amely egy 175 fogyasztási cikkből és szolgáltatásból álló kosár költségeit méri – az élelmiszerektől kezdve az egészségügyi ellátáson át a lakásárakig mindent. Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (BLS) minden hónapban kiszámítja ezeknek a tételeknek az átlagos költségét, hogy megállapítsa, mennyit változott az előző bejelentkezés óta. Ez azonosítja, hogy mekkora volt az infláció, és így megmutatja Önnek a dollár aktuális vásárlóerejét.

Nem szabad elfelejteni, hogy az árukosár a háztartások átlagát jelenti, de nem feltétlenül tükrözi az Ön egyéni fogyasztását. Előfordulhat például, hogy a teljes fogyasztói árindex csak 2 százalékkal emelkedik (ez az az inflációs cél, amelyet az ország központi bankja, a Federal Reserve használ a politikája kialakításához). De egyes tételek, például a helyközi buszjegy és az egészségbiztosítás nemrégiben sokkal nagyobb mértékben emelkedtek – 21,8 százalékkal, illetve 18,6 százalékkal -, míg más költségek, például a használt személygépkocsik és teherautók ára csökkent. Ha tehát ön maga fizeti az egészségbiztosítását, és nem vásárolt használt autót, úgy érezheti, hogy kevesebb vásárlóerővel rendelkezik, mivel az egészségbiztosítás nagyobb mértékben emelkedett, és a személyes költségvetésének nagyobb százalékát teszi ki.

Mire hat a vásárlóerő?

A vásárlóerő nem csak arra vonatkozik, hogy mennyit tud vásárolni a pénzéből. Hatással van a részvényárfolyamokra, valamint az általános gazdasági egészségi állapotra is. Ha ugyanis az infláció hatására a vásárlóerő jelentősen csökken, és a megélhetési költségek emelkednek, az több készpénzhiányos fogyasztót eredményez.

A kamatlábak szintén hatással vannak az egyéni vásárlóerőre; például a kamatlábak 1%-os csökkenése havi 167 dollár megtakarítást eredményezhet egy 200 000 dolláros jelzáloghitel esetén. A jelzáloghitel-kamatlábak csökkenése azt jelenti, hogy az Ön dollárjai többet érnek, mivel a havi jelzáloghitel-törlesztés teljes összege alacsonyabb lesz.

A közgazdászok az országok közötti vásárlóerőt is vizsgálják. Gyakran használják a vásárlóerő-paritás (PPP) elméletet, amely az árfolyamokat figyelembe véve összehasonlítja az egyik pénznemben lévő árukosarat egy másik pénznemmel. A PPP lényegében az az árfolyam, amelyen az egyik ország valutáját át kellene váltani egy másik ország valutájára ahhoz, hogy ugyanannyi árut és szolgáltatást vásárolhassunk. Egyszerűen fogalmazva: ha egy külföldi valuta értéke emelkedik a dollárral szemben, az hatással lehet egy amerikai vásárlóerejére az adott országban.

MB-What-Is-Purchasing-Power.jpeg

Hogyan változott a vásárlóerő az évek során?

Míg a vásárlóerő évente változik, volt néhány történelmi példa súlyos inflációra, sőt hiperinflációra is, amikor a gyors áremelkedés miatt az infláció az egekbe szökik. A közelmúltban a hiperinfláció egyik példája Venezuelában történt, ahol a hiperinflációs ráta 10 millió százalékra emelkedett.

Az Egyesült Államokban nem tapasztaltak ilyen inflációt. A CPI megbízható képet nyújt az ország inflációjáról az évek során. Az 1917-ben, az első világháború idején létrehozott CPI-t 1913-ig visszamenőleg számították ki a rendelkezésre álló adatok alapján. 1913 és 1919 között az infláció közel 10 százalékkal emelkedett, szemben az 50-es évek óta eltelt nyugodtabb, 2-3 százalékos időszakokkal, kivéve a 70-es és 80-as éveket, amikor az átlagos infláció meghaladta a 7, illetve 5 százalékot, így a vásárlóerő csökkent.

Hogy megnézze, hogyan változott a vásárlóerő az évek során, nézze meg az American Institute for Economic Research életszínvonal-kalkulátorát, ahol megadhat egy évet és egy összeget, és láthatja, mennyit ér az ma. Például 1913-ban 100 dollár ma 2581,21 dollárt érne.

Hogyan befolyásolja a vásárlóerő a befektetéseimet?

A növekvő infláció csökkenti a befektetései vásárlóerejét. Más szóval, az Ön által befektetett pénzösszeg kevesebbet fog érni, amikor fel kell használnia.

Ezért fontos, hogy olyan befektetésekre összpontosítson, amelyek az infláció értékénél nagyobb hozamot érnek el. Amikor eldönti, hová kíván befektetni, vegye figyelembe az olyan tényezőket, mint az időhorizontja és a kockázattűrő képessége.

A hosszabb időhorizont elméletileg agresszívebb befektetési portfóliót tesz lehetővé, mivel több idő áll rendelkezésre a részvénypiac talpra állítására, még akkor is, ha az elkerülhetetlen mélypontok egyikét éri. Ezzel szemben egy konzervatívabb portfólió, amely alacsonyabb fix hozamú eszközosztályokra támaszkodik – például olyan termékekre, mint a CD-k és a kötvények -, az infláció miatt az évek során ténylegesen veszíthet a vásárlóerejéből. (Az Egyesült Államokban az éves inflációs ráta 2,1 százalék volt a 2019 novemberével végződő 12 hónapban az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint, míg a kétéves CD-k országos átlaga 0,64 százalék volt.)

Azt se feledje, hogy minél korábban kezdi a befektetést, annál jobb. Ez azért van így, mert több időd lesz arra, hogy a kamatos kamat erejét kamatoztasd, ami azt jelenti, hogy újra és újra kamatozik a kamatod, ami hosszú távon segíthet abban, hogy a számlád méretes mértékben növekedjen. (Az Acorns segítségével már aprópénzzel is elkezdhetsz befektetni a részvények és kötvények széles skálájába. Tudjon meg többet.)

A befektetés egészének célja, hogy több pénzünk legyen a jövőben, amikor szükségünk lesz rá, ezért fontos, hogy a befektetési stratégiánk összeállításakor tisztában legyünk az infláció hatásával.

A befektetés kockázattal jár, beleértve a tőke elvesztését is. Ez a cikk a szerző jelenlegi véleményét tartalmazza, de nem feltétlenül az Acorns véleményét. Ezek a vélemények előzetes értesítés nélkül változhatnak. Ez a cikk kizárólag oktatási céllal került terjesztésre, és nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy bármilyen konkrét értékpapír, stratégia vagy befektetési termék ajánlásának. Az itt szereplő információk megbízhatónak vélt, de nem garantált forrásokból származnak.