Mi az örömhír és miért fontos?
Az örömhír Gábriel angyal bejelentése Máriának, hogy Isten Fiát, Jézus Krisztust fogja szülni. Ez egyben azt is jelzi, hogy elfogadta, “Fiat”, Isten akaratát. Ez a megtestesülés kezdete, amikor Jézus felvette emberi természetét.
Az igehirdetés története
Az elbeszélés a Lukács 1:26-38-ban található:
A hatodik hónapban Gábriel angyal elküldetett Istentől Galileának egy Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki eljegyzett egy férfit, akinek a neve József volt, Dávid házából; a szűz neve pedig Mária volt. És elment hozzá, és így szólt: “Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van veled!”. Ő pedig nagyon megrémült e szó hallatára, és elgondolkodott magában, miféle köszöntés lehet ez. Az angyal pedig így szólt hozzá: “Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél. És íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni a nevét.”
Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni, és az Úr Isten neki adja atyja, Dávid trónját, és uralkodik Jákob házán örökké, és az ő országának nem lesz vége.”
Mária pedig így szólt az angyalhoz: “Hogyan lehetséges ez, hiszen nincs férjem?”. Az angyal így felelt neki: “A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje árnyékol be téged; ezért a születendő gyermeket szentnek, Isten Fiának fogják nevezni. És íme, a te rokonod, Erzsébet is fogant fiút öregkorában; és ez a hatodik hónap nála, akit meddőnek neveztek. Mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária pedig így szólt: “Íme, én az Úr szolgálóleánya vagyok, történjék velem a te szavad szerint”. És az angyal eltávozék tőle.”
Mit tanulhatunk az Annunciációból?
Az angyalok természetüknél fogva az emberek felett állnak, Gábriel angyal mégis nagy tiszteletet mutat Mária iránt: “Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van veled!”. Jézusnak nem kellett felvennie a mi természetünket, hogy megmentsen minket, és nem kellett együttműködnie egy szerény názáreti zsidó asszonnyal sem. Mindkettőt választotta.
Mária Isten készséges eszköze. Az ő beleegyezése nélkül, hogy Jézust méhében hordozza, nem lehet tudni, hogy mi lenne a mi üdvösségünk helyzete. Isten úgy akarta, hogy üdvtervét egy asszony kezébe bízza.”
Ez a mi szerepünk is, valahányszor nyitottak vagyunk Isten akaratára. Istennek nincs szüksége ránk, de megengedi, hogy vele együtt dolgozzunk. Micsoda kiváltság! Az igehirdetéssel látjuk, milyen nagyszerű dolgokat hozhat Isten, ha együttműködünk vele.
Krisztus mindenben olyan lett, mint mi, kivéve a bűnt. Isten már eleve a saját képére és hasonlatosságára teremtett minket, de Jézus még tovább emelte az emberséget. Az örökkévalóság végéig emberi természete marad.”
Az igehirdetés az emberi történelem központi pontja. Az egész Ószövetség arra mutatott, hogy Krisztus belép a világba. Minden, ami utána következik, szintén Krisztus megtestesülésétől függ. Szentségünket az alapján mérjük, hogy mennyire utánozzuk Jézust.
Ez csak azért volt lehetséges, mert Mária “igent” mondott. Nemcsak abba egyezett bele, hogy megszülje Jézust, hanem abba is, hogy felemelje Őt, és vele együtt elviselje a számtalan szenvedést. Ennek örömmel és hálával kellene eltöltenie bennünket mind Jézus, mind Mária iránt.
Mária egyszerűen bízott abban, hogy Isten az ő érdekeit tartja szem előtt. A jövő örömöket és nehézségeket egyaránt tartogatott, de Mária kész volt mindent elfogadni, amíg az azt jelentette, hogy azt követi, amit Isten akar.
Bátran bíznunk kell Isten hívásában
Az igehirdetésben Isten Máriának is megadta hivatását, hogy Isten anyja legyen. Ez hatalmas felelősség, és kísértéshez vezethet, hogy féljünk vagy ne akarjuk elfogadni Isten hívását. Máriát példaként kell látnunk arra, hogyan fogadjuk el Isten küldetését az életünkben, különösen a hivatásunkban.
“Ne félj!” – mondta Gábriel angyal. Még akkor is, amikor annyi minden forgott kockán, Mária megőrizte békéjét és elmélkedését. Nekünk is továbbra is le kell győznünk minden félelmet, még akkor is, ha ez nehéz. Istennek kell uralkodnia a szívünkben, és támaszunknak kell lennie, bármilyen kihívás (vagy zavaró tényező) is jelenjen meg.”
Isten az alázatosokat az Ő dicsőségére használja. Az a tény, hogy Isten együttműködött Máriával, hogy elhozza az üdvösségét, még mindig le kell, hogy nyűgözzön bennünket. Az, hogy lehetőségünk van Istennel együtt dolgozni, hálával és áhítattal kellene, hogy eltöltsön bennünket. Fogadjuk el mindazt, amit Ő akar tőlünk a lelkek megmentése érdekében, kezdve a sajátunkkal.”
“Legyen nekem a te igéd szerint”. – Mária szentül közömbös az eredmények iránt. Ő csak azt kívánja, amit Isten kíván. Nekünk is szent közömbösségre van szükségünk mindazzal szemben, amit az élet az utunkba sodor. Biztonságban és békességben kell lennünk mind a bőség, mind a hiány idején.
Békénk nem nyugodhat semmiben ezen a világon. Még csak nem is szabad ragaszkodnunk ahhoz, hogy tudjuk, mit hoz a jövő. Tartós alapunk az Istennel való kapcsolatunk.
Meditáció az Annunciációról
Az Annunciációról folyamatosan el kell gondolkodnunk. Jó módszer arra, hogy elmélkedjünk erről a pillanatról, ha rendszeresen imádkozzuk az Angelus-imát vagy a rózsafüzér örömteli titkait. Amikor bátorságra van szükséged ahhoz, hogy igent mondj Istennek, tekints Máriára, mint legjobb példádra.