Mi okozza a COPD-t?

admin

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) minden formája, beleértve a tüdőtágulást és a krónikus hörghurutot, általában a belélegzett, levegőben terjedő irritáló anyagokból ered.

A dohányzás és a COPD

A dohányzás a COPD fő oka, bár a nemdohányzók is megkaphatják a betegséget. Az Amerikai Tüdőszövetség szerint a COPD-s esetek akár 90 százalékát is okozhatja a cigarettázás. (1)

Másrészt a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint minden negyedik COPD-s amerikaiból egy soha nem dohányzott. (2)

A dohányzás és a krónikus bronchitis

A krónikus bronchitis akkor alakul ki, amikor a hörgők – a tüdőbe és a tüdőből levegőt szállító légutak – folyamatosan irritáltak és gyulladtak.

A cigarettafüst több ezer kémiai összetevőt tartalmaz. Amikor Ön cigarettafüstöt lélegzik be, a vegyi anyagok irritálnak és aktiválnak bizonyos fehérvérsejteket (makrofágok) és a légutak bélését alkotó sejteket (hámsejtek).

Ez hatására a sejtek többféle citokint bocsátanak ki, amelyek olyan kis jelzőfehérjék, amelyek a légutak bélésének megvastagodását és a légutak gyulladását okozzák. (3)

A cigarettafüst által okozott tartós légúti gyulladás a sérülés és a javulás ciklusát okozhatja, amely megváltoztatja a légutak szerkezetét, és szűkebbé teszi azokat.

A cigarettafüst egy olyan kaszkádhatást is kivált, amelynek eredményeként bizonyos sejtek a normálisnál több nyálkát termelnek.

Mivel több, az irritáló anyagok csökkentik a csillók számát és hosszát – a szőrszerű függelékekét, amelyek gyorsan verdesve mozgatják a részecskéket, a folyadékot és a nyálkát a légutakban.

Mivel a csillók nem tudják ellátni a feladatukat, a nyálka elborítja a légutak bélését, otthont adva a baktériumoknak, amelyek olyan toxinokat szabadíthatnak fel, amelyek elősegítik a nyálkatermelést és tovább károsítják a csillókat.

A dohányzás és az emfizéma

Az emfizéma akkor alakul ki, amikor az alveolusok – a hörgők végén szőlőszerű csomókban elhelyezkedő légzsákok – károsodnak, ami miatt elveszítik rugalmasságukat, ami nehézlégzést eredményez.

A cigarettafüst okozta gyulladást tartják az emfizéma kiváltó okának, de az érintett folyamatok tisztázatlanok.

Egyes kutatások szerint bizonyos gyulladásos sejtek olyan enzimeket szabadítanak fel, amelyek lebontják az alveolusok rugalmasságáért felelős fehérjéket. A cigarettafüst valamilyen módon programozott sejthalált (apoptózist) is előidézhet az alveoláris sejtekben.

Az is bizonyított, hogy a cigarettafüst autoimmun választ vált ki, amelyben az immunrendszer megtámadja az alveoláris szöveteket. (4)

A dohányzásról való leszokás

A légúti gyulladás a dohányzásról való leszokás után is folytatódhat, még egy év absztinencia után is – derül ki az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban közzétett jelentésből. (5)

Ezek ellenére fontos, hogy abbahagyja a dohányzást, ha COPD-ben szenved, mert ezzel megelőzheti a tüdőfunkció folyamatos csökkenését, és csökkentheti egy sor más betegség kockázatát.

A dohányzásról való leszokáshoz számos gyógyszer és forrás áll rendelkezésre, többek között:

  • Nikotinpótló terápiák, például nikotinos rágógumik, tapaszok és inhalátorok
  • Szokásról leszoktató gyógyszerek, például bupropion (Wellbutrin, Zyban) and varenicline (Chantix)
  • Behavioral therapy
  • Tobacco quit lines, such as the National Cancer Institute (NCI)–operated 1-800-QUIT-NOW
  • Support groups, cessation classes, and self-help materials. Information is available on websites such as smokefree.gov.