Mi történik, ha a biztosíték kiég

A legtöbb 1965 után épült otthonban, valamint a régebbi, korszerűsített elektromos szolgáltatásokkal rendelkező otthonokban megszakítók szabályozzák az elektromos áramköröket. Azokban a régebbi otthonokban azonban, amelyeket nem frissítettek, az elektromos áramköröket egy központi biztosítékdobozban elhelyezett biztosítékok védik és vezérlik. Ezek az eszközök ugyanazt a funkciót látják el, mint a megszakítók, hogy védelmet nyújtsanak az áramkörök túlterhelése és a rövidzárlatok ellen, de ahelyett, hogy visszaállítaná őket, amikor “kioldanak”, ki kell cserélni a biztosítékokat, amikor kiégnek (“kiégnek”).

A biztosíték anatómiája

A régebbi elektromos rendszerekben két különböző típusú biztosíték vezérli a 120 voltos és a 240 voltos áramköröket. A 120 voltos áramköröknél a biztosítékok kis kerámia csavaros eszközök, amelyek a biztosítéktábla menetes foglalataiba illeszkednek, hasonlóan ahhoz, ahogyan az izzók a lámpafoglalatokba csavarozhatók. A biztosíték belsejében egy fémszalag található, amelyen keresztül az áramkör összes árama áthalad. A szalag méretezése megfelel az áramkör huzalvastagságának, és ha túl sok áram halad át a szalagon, akkor az átolvad, vagy “kiég”, és az áramkör lemerül. A biztosíték előlapján van egy kis üvegablak, amelyen keresztül látni lehet a fémszalagot, és amikor a biztosíték kiég, látni fogja az átolvadt fémszalagot, vagy az üveg felhősödését. A csavaros biztosítékok általában 15 vagy 20, esetenként 30 amperes biztosítékok.

A 240 voltos áramköröknél, amelyek a nagyobb készülékek áramköreit, például a légkondicionálót vagy az elektromos tűzhelyet vezérlik, a biztosítékok kis patronos eszközök, amelyek fémérintkezők közé illeszkednek, és általában egy biztosítéktáblába vannak beépítve, amelyet a biztosítéktáblából ki lehet húzni a biztosítékok cseréje érdekében. A kazettás biztosítékokat általában 240 voltos készülékáramkörökhöz használják, amelyek 30, 40 vagy 50 ampert vesznek fel.

A biztosítékok méretezése

A biztosítékok méretezése az áramköri megszakítókhoz hasonlóan az áramköri vezetékek nyomtávjához igazodik. Ez megakadályozza, hogy az áramköri vezetékek több energiát vegyenek fel, mint amennyit kezelni tudnak. A megfelelő méretű biztosítékok használata ezért alapvető biztonsági funkció, amely megakadályozhatja az áramkör túlterheléséből eredő tüzeket.

• 14-es vagy nagyobb méretű áramköri vezetékek esetén 15 amperes megszakító fogadható el.
• 12-es vagy nagyobb méretű vezetékek esetén 20 amperes megszakító fogadható el.
• 10-es vagy nagyobb méretű vezetékek esetén 30 amperes megszakító fogadható el.

Sztorikat mesélnek olyan emberekről, akik a kiégett biztosítékokat a biztosíték foglalatába helyezett rézpénzzel helyettesítették – ez a megoldás ugyan helyreállította az áramkör áramellátását, de azonnali tűzveszélyt is teremtett, mivel már nem volt semmilyen korlátja annak, hogy mennyi áramot vontak át az áramkör vezetékein.

Az Edison-bázisnak nevezett újabb típusú biztosítéknak van egy speciálisan kialakított talpa, amely megakadályozza, hogy a rossz méretű biztosíték kerüljön a foglalatba. Miután a talpakat a biztosítékfoglalatokba illesztették, csak a megfelelő méretű biztosítékok illeszthetők bele. Ha a biztosítéktábla nem rendelkezik Edison-alapokkal, érdemes beszerelni őket.

Mi történik, ha a biztosíték kiég

Két körülmény okozhatja a biztosíték kiégését. Először is, és ez a leggyakoribb, amikor túl sok lámpa vagy dugaszolható készülék vesz el áramot az áramkörből, ez túlterhelheti a biztosíték kapacitását, és a biztosítékban lévő fémszalag átolvadását okozhatja. Az eredmény az, hogy az áramkör által táplált összes lámpa, konnektor és készülék hirtelen kialszik. Amikor megvizsgálja a biztosítékot, valószínűleg észre fogja venni, hogy az üvegablak mögött található fémszalag átolvadt, vagy ködöt vagy felhőzetet fog észrevenni az ablakban, ami a szalag nagyon hirtelen olvadását jelzi. Az azonnali megoldás itt a biztosíték kicserélése egy ugyanolyan méretűre. Hosszabb távon azonban át kell helyeznie néhány konnektoros készüléket más áramkörbe, hogy elkerülje az újabb túlterhelést és az újabb kiégett biztosítékot. A melegedő készülékek (például a kenyérpirítók vagy a vasalók) vagy a motoros készülékek (például a porszívók) különösen hajlamosak túlterhelést okozni, mivel áramfelvételük meglehetősen nagy, különösen az első indításkor.

A biztosíték kiégésének másik oka az, ha egy forró vezeték valahol a rendszerben hozzáér a földelési útvonalhoz vagy a semleges vezetékhez. Ez az úgynevezett rövidzárlat, és jellemzően laza vezetékcsatlakozások, sérült vezetékek valahol az áramkör mentén, vagy az áramkörbe csatlakoztatott valamelyik készülék belső vezetékezési problémája miatt következik be. Egy rosszul bekötött lámpa például rövidzárlatot és kiégett biztosítékot okozhat, ha konnektorba van dugva. Vagy a falban lévő rágcsálók által átrágott vezetékek okozhatják, hogy a forró vezeték megérinti a földelési útvonalat vagy a semleges vezetéket. Az azonnali tünet ugyanaz, mint a túlterhelésnél – a biztosítékban lévő fémszalag átég, és az áramkör mentén lévő összes lámpa és lámpatest kialszik. Rövidzárlat esetén azonban a biztosíték puszta cseréje valószínűleg azonnal kiégeti az újat – kivéve, ha a rövidzárlatot kijavították.

A rövidzárlat helyének diagnosztizálása türelmet igényel. Mivel sok rövidzárlat dugaszolható lámpákban vagy készülékekben fordul elő, kezdje azzal, hogy minden lámpát és készüléket kihúz, majd cserélje ki a kiégett biztosítékot. Ha az új biztosíték tart, valószínű, hogy a vezetékezési probléma az egyik kihúzott lámpában vagy készülékben volt. Ha nem, akkor a probléma valahol magában az áramkör vezetékezésében van. Szemrevételezéssel ellenőrizhet minden egyes konnektort, fali kapcsolót és lámpatestet laza csatlakozásokra, de jó esély van arra, hogy profi villanyszerelőt kell hívnia a probléma felkutatásához és kijavításához.