Michelangelo’s Secret Message in the Sistine Chapel: A Juxtaposition of God and the Human Brain

17 éves korában kezdte boncolni a templomi temetőből származó holttesteket. 1508 és 1512 között festette meg a római Sixtus-kápolna mennyezetét. Michelangelo Buonarroti – akit keresztnevén világszerte egyedülálló művészzseniként, szobrászként és építészként ismernek – anatómus is volt, és ezt a titkot úgy titkolta, hogy szinte minden anatómiai vázlatát és feljegyzését megsemmisítette. Most, 500 évvel azután, hogy megrajzolta őket, megtalálták rejtett anatómiai ábráit – a Sixtus-kápolna mennyezetére festve, ügyesen elrejtve II. Julius pápa és számtalan vallásos hívő, történész és műkedvelő szeme elől évszázadokon át – Isten testében.

Ezekre a következtetésekre jutott Ian Suk és Rafael Tamargo a Neurosurgery című tudományos folyóirat 2010. májusi számában megjelent tanulmányukban. Suk és Tamargo a Maryland állambeli Baltimore-ban, a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának neuroanatómiai szakértői. Frank Meshberger orvos 1990-ben a Journal of the American Medical Association című folyóiratban publikált egy tanulmányt, amelyben megfejtette Michelangelo képi világát azzal a megdöbbentő felismeréssel, hogy az Ádámot teremtő Isten című ábrázolás a mennyezet központi tábláján az emberi agy tökéletes anatómiai illusztrációja keresztmetszetben. Meshberger feltételezi, hogy Michelangelo azért vette körül Istent az emberi agyat ábrázoló lepellel, hogy azt sugallja, hogy Isten Ádámot nemcsak élettel, hanem legfőbb emberi intelligenciával is felruházta. Most egy másik táblán, A fény elválasztása a sötétségtől (balra látható), Suk és Tamargo még többet talált. Isten mellkasának közepén felfelé haladva és a torkát formázva a kutatók megtalálták az emberi gerincvelő és agytörzs pontos ábrázolását.

A Sixtus-kápolna mennyezete egy 500 éves rejtély, amelyet csak most kezdenek megoldani? Mit akart mondani Michelangelo azzal, hogy az ember agytörzséből építette ki Isten hangszóróját? Szentségtörés vagy hódolat?

Michelangelónak négy évébe telt, hogy befejezze a Sixtus-kápolna mennyezetét. Keletről nyugatra haladt, a kápolna bejáratától kezdve az oltár fölött fejezte be. Az utolsó tábla, amelyet festett, Istent ábrázolja, amint elválasztja a fényt a sötétségtől. A kutatók szerint Michelangelo itt rejtette el az ember agytörzsét, szemét és látóidegét az Isten alakjában, közvetlenül az oltár felett.

A műkritikusok és történészek régóta értetlenkednek Michelangelo furcsa anatómiai szabálytalanságai miatt, ahogyan Isten nyakát ábrázolja ezen a panelen, valamint a régió diszharmonikus megvilágítása miatt. A freskó alakjai átlósan, balról lentről vannak megvilágítva, de Isten nyaka, amelyet mintha reflektorfény világítana meg, egyenesen és kissé jobbról van megvilágítva. Hogyan egyeztethető össze az emberi anatómia világmesterének és a fény ügyes ábrázolójának ilyen ügyetlensége az oltár feletti istenkép elrontásával? Suk és Tamargo azt javasolják, hogy Isten ocsmány, golyva-csonkolt nyaka nem tévedés, hanem rejtett üzenet. Azt állítják, hogy Michelangelo sehol máshol, egyetlen más figurán sem rontotta el az emberi nyak anatómiailag helyes ábrázolását. Megmutatják, hogy ha a Fény és Sötétség szétválasztása című képen látható Isten furcsa, dudoros nyakának részletét ráhelyezzük az emberi agy alulról látott fényképére, Isten nyakának vonalai pontosan az emberi agy vonásait követik.

A képen van még valami furcsa. Isten köntösének közepén különös módon felfelé húzódik egy szövegrész. A ruha itt úgy van összecsomózva, ahogy sehol máshol nem látható, és a hajtás ütközik azzal, ami az anyag természetes drapériája lenne Isten felsőteste fölött. Valójában, állapítják meg, ez az emberi gerincvelő, amely Isten nyakában az agytörzsig emelkedik fel. Isten derekánál a köntös ismét sajátos gyűrődésben csavarodik, felfedve a két szem látóidegeit, pontosan úgy, ahogy Leonardo Da Vinci 1487-es illusztrációján ábrázolta őket. Da Vinci és Michelangelo kortársak voltak, és ismerték egymás munkásságát.”

A rejtély az, hogy ezek a neuroanatómiai jellegzetességek rejtett üzenetek-e, vagy a Sixtus-kápolna egy Rorshach-teszt, amelyen bárki kiveheti a maga számára értelmes képet. A tanulmány szerzői ugyanis neuroanatómusok. Az általuk a mennyezeten látott neuroanatómia lehet, hogy nem más, mint az ember a Holdon.

De más tudósok szerint Michelangelo máshol is ábrázolt más anatómiai jellemzőket a mennyezeten; nevezetesen a vesét, amely Michelangelo számára ismerős volt, és különösen érdekelte, mivel vesekövektől szenvedett.

Ha a rejtett ábrák szándékosak, mit jelentenek? A szerzők ellenállnak a találgatásoknak, de egy nagy művész nem egyszerűen reprodukál egy tárgyat egy műalkotásban, hanem a szimbolizmuson keresztül idézi fel a jelentést. A Fény és sötétség elválasztása művészi kommentár a tudomány és a vallás közötti tartós összecsapáshoz? Emlékezzünk vissza, hogy ez volt az a kor, amikor Kopernikusz szerzetest az egyház elítélte, amiért elméletet állított fel arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Ez a korszak a tudományos megfigyelés és az egyház tekintélye közötti küzdelem, valamint a protestánsok és a katolikusok közötti heves konfliktus időszaka volt.

Nem titok, hogy Michelangelo kapcsolata a katolikus egyházzal feszültté vált. A művész egyszerű ember volt, de egyre jobban megvetette az egyház bőségét és korrupcióját. A remekmű két helyén Michelangelo önarcképeket hagyott hátra – mindkettő önmagát ábrázolja kínvallatás közben. Saját arcát adta az élve megnyúzott Szent Bertalan mártírhalált halt testének, valamint a Judit által elcsábított és lefejezett Holofernész levágott fejének.

Michelangelo hívő ember volt, de később életében kialakult benne a spiritizmus hite, amiért IV. pál pápa elítélte. A spiritizmus alaptétele, hogy az Istenhez vezető utat nem kizárólag az egyházon keresztül, hanem az Istennel való közvetlen kommunikáción keresztül lehet megtalálni. IV. Pál pápa Michelangelo Utolsó ítéletét, amelyet 20 évvel a mennyezet elkészülte után festett a Sixtus-kápolna falára, úgy értelmezte, hogy az az egyházat gyalázza, mivel azt sugallja, hogy Jézus és a körülötte élők közvetlenül, az egyház igénybevétele nélkül kommunikáltak Istennel. Felfüggesztette Michelangelo nyugdíját, és fügefaleveleket festetett a freskó aktjaira. A művész kívánságának megfelelően Michelangelo holttestét nem a Vatikán területén temették el, hanem egy firenzei sírboltban nyugszik.

Talán a Sixtus-kápolna jelentése nem az, hogy Isten intelligenciát adott Ádámnak, hanem inkább az, hogy az intelligencia és a megfigyelés, valamint az ezeket lehetővé tevő testi szerv az Egyház szükségessége nélkül közvetlenül Istenhez vezet. Az anyag gazdag a spekulációkra, és az új leletek kétségtelenül végtelen számú értelmezésre adnak majd okot. Lehet, hogy soha nem tudjuk meg az igazságot, de a Fény és sötétség elválasztásában Michelangelo remekműve a művészet, a vallás, a tudomány és a hit világát egyesíti egy provokatív és félelemkeltő műalkotásban, amely egyben tükör is lehet.

A képek Ian Suk és Rafael J. Tamargo “Concealed Neuroanatomy in Michelangelo’s Separation of Light From Darkness in the Sistine Chapel” című művéből származnak a Neurosurgery, Vol. 66, No. 5, pp. 851-861.

A képeket a “Concealed Neuroanatomy in Michelangelo’s Separation of Light From Darkness in the Sistine Chapel”-ből vettük át.